A lakásbérleti szerződés – mint valamennyi szerződés – különböző jogokat és kötelezettségeket telepít a szerződő felekre, így a bérbeadóra és a bérlőre is. A cikksorozat első részében azt mutattuk be, miért fontos, hogy írásbeli szerződést kössünk, ha lakást szeretnénk bérelni, illetve milyen kötelező elemei vannak a szerződésnek (korábbi cikkünk a témában itt elérhető). Cikksorozatunk második részében a bérbeadót megillető jogokat és a bérbeadót terhelő kötelezettségeket ismertetjük.
Bérleti díj szedésének joga
A bérbeadó legfontosabb jogosultsága, hogy mint a bérlemény tulajdonosa, jogosult a bérlőtől a bérlemény használatáért bérleti díjat szedni. A bérleti díj összegét a szerződésben kell rögzíteni, és azt a szerződés hatálya alatt sem jogosult a bérbeadó egyoldalúan emelni. A hosszabb távon fennálló, határozatlan időre kötött bérleti szerződések esetén ezért gyakori, hogy már a szerződéskötéskor előre rögzítik, hogy a bérleti díj bizonyos időszakonként (évente, kétévente stb.) egy meghatározott összeggel növekszik. Bérbeadóként egy ilyen szerződéses rendelkezés biztosítja azt leginkább, hogy a piaci viszonyok változása miatt egy hosszabb távon fennálló bérleti szerződés nem jár majd számunkra anyagi hátránnyal, illetve nem ütközünk a bérlő ellenállásába, ha bérleti díjat akarunk emelni.
A bérleti díjon felül a bérbeadó általában kauciót is jogosult kérni a bérleti szerződés megkötésekor, amely a bérlőnek a bérleti szerződésből eredő kötelezettségei teljesítésére szolgál biztosítékul. Ezt a gyakorlatban úgy kell érteni, hogy amennyiben a bérlő egy havi bérleti díjjal elmarad, a bérbeadó jogosult a nála letett kaució összegéből fedezni az elmaradt havi bérleti díjat, továbbá jogosult követelni a bérlőtől, hogy a kaució összegét az eredeti összegre egészítse ki. Fontos azonban tudni, hogy a kaució összege nem kerül a bérbeadó tulajdonába, azt nem jogosult felhasználni, kizárólag a szerződésben meghatározott esetekben. Amennyiben bérbeadóként úgy gondoljuk, hogy az a legegyszerűbb, ha a bérleti jogviszony végén a bérlő az utolsó egy-két hónapot „lelakja”, akkor foglaljuk szerződésbe ezt a lehetőséget, így a szerződés megszűnésekor nem keletkezik vita a kaució felhasználása miatt.
Használat ellenőrzésének joga
A bérleti szerződés alapján a bérbeadó bizonyos tulajdonosi jogait (a birtoklás és használat jogát) átengedi a bérlő részére, tehát amíg fennáll a szerződés, a bérlő jogosult a lakást használni és birtokban tartani. A bérlő azonban természetesen csak rendeltetésének megfelelően használhatja a lakást, tehát például egy panelház tízedik emeletén nem tarthatunk disznókat és tyúkokat. Annak érdekében, hogy a bérbeadó mint tulajdonos időről időre meggyőződhessen arról, hogy a bérlő valóban rendeltetésszerűen használja-e a lakást, jogosult a használatot ellenőrizni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérbeadó például havonta a bérlővel egyeztetett időpontban elmegy a lakásba, és körülnéz, hogy minden rendben van-e. Sok bérbeadó nem él ezzel a jogával, és hónapokig feléje sem néz a lakásának, vannak azonban olyanok is, akik néha túlzásba viszik az ellenőrzést. A törvény rögzíti, hogy a bérbeadó csak a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni a használatot, tehát az ellenőrzés nem fordulhat át zaklatásba. Amennyiben azonban a bérlő nem rendeltetésszerűen használja a lakást, és ezt a bérbeadó felhívása ellenére is folytatja, a bérbeadó jogosult felmondani a szerződést.
Költségek viselése
Számos esetben problémás kérdés, hogy amennyiben valami elromlik a lakásban, vagy felújítás szükséges, kinek kell viselnie a költségeket. A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli. A bérbeadó a bérlet egész időtartama alatt köteles gondoskodni arról, hogy a dolog a rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. Ezért a törvény a lakás fenntartásával járó költségeket (beleértve a rendkívüli felújítás és javítás költségeit, valamint a szükséges kiadásokat), továbbá a lakással kapcsolatos terheket (pl. ingatlanadó) a bérbeadóra hárítja. Ez alól csak azok a kisebb költségek jelentenek kivételt, amelyek a lakás rendeltetésszerű használatával együtt járnak (például lakás berendezéseinek, burkolatainak karbantartása, tisztasági festés stb.). A gyakorlatban tehát ezt úgy kell érteni, hogy ha például a lakásban elromlik a fűtés, azt a bérbeadó köteles megjavíttatni, illetve neki kell viselni a javítás költségeit. Ha azonban eldugul a lefolyó, azt a bérlőnek kell megjavíttatnia.
A bérlő köteles tűrni, hogy a bérbeadó a lakás állagának megóvásához szükséges munkálatokat elvégezze. A lakás korszerűsítéséhez szükséges munkálatok elvégzésének tűrésére a bérlő nem köteles, kivéve, ha azok – az elvégzendő munkára, az építészeti következményekre és a bérlő várható kiadásaira tekintettel – a lakás használatát jelentősen nem korlátozzák. A bérbeadó a bérlőt a munkálatok megkezdése előtt megfelelő időben köteles a tervezett munkálatokról és azok várható időtartamáról írásban tájékoztatni. A bérlő a bérleti szerződést az értesítés kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig felmondhatja.
Törvényes zálogjog
Amennyiben a bérlő nem fizeti meg a bérleti díjat, vagy a lakás használatával kapcsolatos költségeket, a bérbeadó jogosult arra, hogy zálogjogával éljen a bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain. A bérbeadói zálogjog kérdése általában a bérleti szerződés megszűnésekor merül fel, amikor a bérlő jelentős tartozással kíván távozni a lakásból – a bérbeadói zálogjogra vonatkozó szabály ezt a lehetőséget igyekszik elkerülni.
A zálogjog érvényesítése a gyakorlatban úgy történik, hogy a bérbeadó írásban értesíti a bérlőt arról, hogy a hátralékos bérleti díj és költségek erejéig zálogjoga áll fenn a bérleményben lévő vagyontárgyakon. A bérbeadó mindaddig, amíg zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását, tehát ha a bérlő például el akarja szállítani a lakásból azt a tévéjét, ami például részben fedezné a bérleti díj elmaradását, a bérbeadó ezt megakadályozhatja.
Ha a bérlő kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszűnik. Ha pedig a bérlő a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és más megfelelő biztosítékot nem nyújt, a bérbeadó követelheti a dolognak a bérlő költségén való visszaszállítását. A dolog visszaszállításával a zálogjog feléled.
Felmondási jog
A bérleti szerződés által szabályozott rendes felmondás joga mellett – amelyhez semmilyen különösebb indok nem kell – a bérbeadót a bérleti díj elmaradás illetve a rendeltetésellenes használat esetére jogosítja fel a törvény arra, hogy felmondja a bérleti szerződést.
A Lakástörvény rendelkezései szerint amennyiben a bérlő a lakbérfizetési kötelezettségének a szerződésben meghatározott határidőben nem tesz eleget, a bérbeadó köteles a bérlőt a következményekre történő figyelmeztetéssel írásban felszólítani a fizetésre. Ha a bérlő 8 napon belül a felszólításnak nem tesz eleget, a bérbeadó a szerződést további 8 napon belül jogosult írásban felmondani.
A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó a bérlő előzetes felszólítását követően, legalább tizenöt napos felmondási idővel, a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személy a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít; vagy a lakást vagy a közös használatra szolgáló területet nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja. A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kell közölni.
Szavatosság
A fentiekben leginkább a bérbeadót megillető jogosultságokról volt szó, azonban szót kell ejteni arról is, hogy természetesen a bérbeadónak is vannak bizonyos kötelezettségei. Ezeket legegyszerűbben úgy foglalhatjuk össze, hogy a bérbeadó köteles gondoskodni arról, hogy a bérlő használhassa a lakást, tehát az rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen, továbbá a bérbeadónak biztosítania kell azt is, hogy semmilyen más személynek nincs olyan joga, amely korlátozná a bérlőt a lakás használatában. Emellett pedig a bérbeadónak kell biztosítani azt is, hogy a lakás állapota megfelelő legyen, ezért a törvény karbantartási kötelezettséget ír elő a bérbeadó számára. A bérbeadó a karbantartási kötelezettségét életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák esetén késedelem nélkül, egyéb esetben az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg köteles teljesíteni.
***
Bérbeadóként sem szabad tehát elfelejteni, hogy a lakásbérleti jogviszony is egy szerződés, amely mindkét fél számára nem csupán jogokat, de kötelezettségeket is megállapít. Előfordulhat azonban, hogy a bérlő megszegi a szerződést, mégsem hajlandó elhagyni a lakást – ilyenkor mindenképpen körültekintően kell eljárni a lakás kiürítése érdekében, ezért forduljunk ingatlanjogban jártas ügyvédhez, aki segít megtalálni a leghasznosabb és leggyorsabb jogi megoldást.
Bérleti jog témában megjelent korábbi cikkeinket az alábbi linken érhetik el:
