A lakásbérlet szabályai – a bérbeadó jogai és kötelességei

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

A lakásbérleti szerződés – mint valamennyi szerződés – különböző jogokat és kötelezettségeket telepít a szerződő felekre, így a bérbeadóra és a bérlőre is. A cikksorozat első részében azt mutattuk be, miért fontos, hogy írásbeli szerződést kössünk, ha lakást szeretnénk bérelni, illetve milyen kötelező elemei vannak a szerződésnek (korábbi cikkünk a témában itt elérhető). Cikksorozatunk második részében a bérbeadót megillető jogokat és a bérbeadót terhelő kötelezettségeket ismertetjük.

 

Bérleti díj szedésének joga

 

A bérbeadó legfontosabb jogosultsága, hogy mint a bérlemény tulajdonosa, jogosult a bérlőtől a bérlemény használatáért bérleti díjat szedni. A bérleti díj összegét a szerződésben kell rögzíteni, és azt a szerződés hatálya alatt sem jogosult a bérbeadó egyoldalúan emelni. A hosszabb távon fennálló, határozatlan időre kötött bérleti szerződések esetén ezért gyakori, hogy már a szerződéskötéskor előre rögzítik, hogy a bérleti díj bizonyos időszakonként (évente, kétévente stb.) egy meghatározott összeggel növekszik. Bérbeadóként egy ilyen szerződéses rendelkezés biztosítja azt leginkább, hogy a piaci viszonyok változása miatt egy hosszabb távon fennálló bérleti szerződés nem jár majd számunkra anyagi hátránnyal, illetve nem ütközünk a bérlő ellenállásába, ha bérleti díjat akarunk emelni.

 

A bérleti díjon felül a bérbeadó általában kauciót is jogosult kérni a bérleti szerződés megkötésekor, amely a bérlőnek a bérleti szerződésből eredő kötelezettségei teljesítésére szolgál biztosítékul. Ezt a gyakorlatban úgy kell érteni, hogy amennyiben a bérlő egy havi bérleti díjjal elmarad, a bérbeadó jogosult a nála letett kaució összegéből fedezni az elmaradt havi bérleti díjat, továbbá jogosult követelni a bérlőtől, hogy a kaució összegét az eredeti összegre egészítse ki. Fontos azonban tudni, hogy a kaució összege nem kerül a bérbeadó tulajdonába, azt nem jogosult felhasználni, kizárólag a szerződésben meghatározott esetekben. Amennyiben bérbeadóként úgy gondoljuk, hogy az a legegyszerűbb, ha a bérleti jogviszony végén a bérlő az utolsó egy-két hónapot „lelakja”, akkor foglaljuk szerződésbe ezt a lehetőséget, így a szerződés megszűnésekor nem keletkezik vita a kaució felhasználása miatt.

 

Használat ellenőrzésének joga

 

A bérleti szerződés alapján a bérbeadó bizonyos tulajdonosi jogait (a birtoklás és használat jogát) átengedi a bérlő részére, tehát amíg fennáll a szerződés, a bérlő jogosult a lakást használni és birtokban tartani. A bérlő azonban természetesen csak rendeltetésének megfelelően használhatja a lakást, tehát például egy panelház tízedik emeletén nem tarthatunk disznókat és tyúkokat. Annak érdekében, hogy a bérbeadó mint tulajdonos időről időre meggyőződhessen arról, hogy a bérlő valóban rendeltetésszerűen használja-e a lakást, jogosult a használatot ellenőrizni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérbeadó például havonta a bérlővel egyeztetett időpontban elmegy a lakásba, és körülnéz, hogy minden rendben van-e. Sok bérbeadó nem él ezzel a jogával, és hónapokig feléje sem néz a lakásának, vannak azonban olyanok is, akik néha túlzásba viszik az ellenőrzést. A törvény rögzíti, hogy a bérbeadó csak a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni a használatot, tehát az ellenőrzés nem fordulhat át zaklatásba. Amennyiben azonban a bérlő nem rendeltetésszerűen használja a lakást, és ezt a bérbeadó felhívása ellenére is folytatja, a bérbeadó jogosult felmondani a szerződést.

 

Költségek viselése

 

Számos esetben problémás kérdés, hogy amennyiben valami elromlik a lakásban, vagy felújítás szükséges, kinek kell viselnie a költségeket. A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli. A bérbeadó a bérlet egész időtartama alatt köteles gondoskodni arról, hogy a dolog a rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. Ezért a törvény a lakás fenntartásával járó költségeket (beleértve a rendkívüli felújítás és javítás költségeit, valamint a szükséges kiadásokat), továbbá a lakással kapcsolatos terheket (pl. ingatlanadó) a bérbeadóra hárítja. Ez alól csak azok a kisebb költségek jelentenek kivételt, amelyek a lakás rendeltetésszerű használatával együtt járnak (például lakás berendezéseinek, burkolatainak karbantartása, tisztasági festés stb.). A gyakorlatban tehát ezt úgy kell érteni, hogy ha például a lakásban elromlik a fűtés, azt a bérbeadó köteles megjavíttatni, illetve neki kell viselni a javítás költségeit. Ha azonban eldugul a lefolyó, azt a bérlőnek kell megjavíttatnia.

 

A bérlő köteles tűrni, hogy a bérbeadó a lakás állagának megóvásához szükséges munkálatokat elvégezze. A lakás korszerűsítéséhez szükséges munkálatok elvégzésének tűrésére a bérlő nem köteles, kivéve, ha azok – az elvégzendő munkára, az építészeti következményekre és a bérlő várható kiadásaira tekintettel – a lakás használatát jelentősen nem korlátozzák. A bérbeadó a bérlőt a munkálatok megkezdése előtt megfelelő időben köteles a tervezett munkálatokról és azok várható időtartamáról írásban tájékoztatni. A bérlő a bérleti szerződést az értesítés kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig felmondhatja.

 

Törvényes zálogjog

 

Amennyiben a bérlő nem fizeti meg a bérleti díjat, vagy a lakás használatával kapcsolatos költségeket, a bérbeadó jogosult arra, hogy zálogjogával éljen a bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain. A bérbeadói zálogjog kérdése általában a bérleti szerződés megszűnésekor merül fel, amikor a bérlő jelentős tartozással kíván távozni a lakásból – a bérbeadói zálogjogra vonatkozó szabály ezt a lehetőséget igyekszik elkerülni.

 

A zálogjog érvényesítése a gyakorlatban úgy történik, hogy a bérbeadó írásban értesíti a bérlőt arról, hogy a hátralékos bérleti díj és költségek erejéig zálogjoga áll fenn a bérleményben lévő vagyontárgyakon. A bérbeadó mindaddig, amíg zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását, tehát ha a bérlő például el akarja szállítani a lakásból azt a tévéjét, ami például részben fedezné a bérleti díj elmaradását, a bérbeadó ezt megakadályozhatja.

 

Ha a bérlő kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszűnik. Ha pedig a bérlő a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és más megfelelő biztosítékot nem nyújt, a bérbeadó követelheti a dolognak a bérlő költségén való visszaszállítását. A dolog visszaszállításával a zálogjog feléled.

 

Felmondási jog

 

A bérleti szerződés által szabályozott rendes felmondás joga mellett – amelyhez semmilyen különösebb indok nem kell – a bérbeadót a bérleti díj elmaradás illetve a rendeltetésellenes használat esetére jogosítja fel a törvény arra, hogy felmondja a bérleti szerződést.

 

A Lakástörvény rendelkezései szerint amennyiben a bérlő a lakbérfizetési kötelezettségének a szerződésben meghatározott határidőben nem tesz eleget, a bérbeadó köteles a bérlőt a következményekre történő figyelmeztetéssel írásban felszólítani a fizetésre. Ha a bérlő 8 napon belül a felszólításnak nem tesz eleget, a bérbeadó a szerződést további 8 napon belül jogosult írásban felmondani.

 

A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó a bérlő előzetes felszólítását követően, legalább tizenöt napos felmondási idővel, a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személy a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít; vagy a lakást vagy a közös használatra szolgáló területet nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja. A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kell közölni.

 

Szavatosság

 

A fentiekben leginkább a bérbeadót megillető jogosultságokról volt szó, azonban szót kell ejteni arról is, hogy természetesen a bérbeadónak is vannak bizonyos kötelezettségei. Ezeket legegyszerűbben úgy foglalhatjuk össze, hogy a bérbeadó köteles gondoskodni arról, hogy a bérlő használhassa a lakást, tehát az rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen, továbbá a bérbeadónak biztosítania kell azt is, hogy semmilyen más személynek nincs olyan joga, amely korlátozná a bérlőt a lakás használatában. Emellett pedig a bérbeadónak kell biztosítani azt is, hogy a lakás állapota megfelelő legyen, ezért a törvény karbantartási kötelezettséget ír elő a bérbeadó számára. A bérbeadó a karbantartási kötelezettségét életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák esetén késedelem nélkül, egyéb esetben az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg köteles teljesíteni.

 

***

Bérbeadóként sem szabad tehát elfelejteni, hogy a lakásbérleti jogviszony is egy szerződés, amely mindkét fél számára nem csupán jogokat, de kötelezettségeket is megállapít. Előfordulhat azonban, hogy a bérlő megszegi a szerződést, mégsem hajlandó elhagyni a lakást – ilyenkor mindenképpen körültekintően kell eljárni a lakás kiürítése érdekében, ezért forduljunk ingatlanjogban jártas ügyvédhez, aki segít megtalálni a leghasznosabb és leggyorsabb jogi megoldást.

Bérleti jog témában megjelent korábbi cikkeinket az alábbi linken érhetik el:

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest