Az öröklési szerződés megtámadása, az öröklési szerződés érvénytelensége

A Kúria szerint az öröklési szerződés kettős természetű: formáját tekintve végrendelet, de tartalma szerint tartási vagy életjáradéki szerződés. Az öröklési szerződés csak az érdekelt által érvényesített megtámadási ok alapján, a perben álló felek egymás közti viszonyában nyilvánítható érvénytelennek. Az öröklési szerződésről általában itt olvashat.

Az öröklési szerződés tartalma

Az öröklési szerződéssel az örökhagyó tehát arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Ezek alapján az öröklési szerződés egyik legfontosabb kötelező tartalmi eleme az örökösnevezés, amely azt jelenti, hogy az örökhagyónak pontosan meg kell jelölnie az örökös személyét. (öröklési szerződés lényege)

Figyelemmel arra, hogy visszterhes szerződés, az örökös részéről is meghatároz kötelező tartalmi elemet a Ptk., amely nem más, mint az örökhagyónak, vagy a szerződésben megjelölt harmadik személynek a tartására, gondozására, járadék fizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás.

Tehát az örökhagyó nem csak a maga, hanem általa meghatározott harmadik személy tartására, gondozására is köthet öröklési szerződést, amely által a harmadik személy tartását mind életében, mind a halálát követő időszakra is biztosíthatja. Abban az esetben, ha a harmadik személy tartása kiterjed az örökhagyó halálát követő időszakra is, a hagyatéki eljárás során az ingatlan hagyatékot a harmadik személy javára feljegyzett tartási joggal terhelten kell átadni, és a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, amelyre a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző megkeresése alapján kerül sor.

A fent leírtakon túlmenően az öröklési szerződés további feltétele – amely szintén vonatkozik a végrendeleti öröklés szabályaira is – hogy a szerződéses örökös az örökhagyót túlélje.

Az öröklési szerződés érvényességének feltételei

Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Eltérés azonban, hogy a saját kézzel írt, és aláírt öröklési szerződés nem érvényes, ezt a Ptk. külön kiemeli, hogy azt minden esetben két tanú együttes jelenlétében szükséges aláírni, vagy pedig, ha az aláírás nem a két tanú együttes jelenlétében történt, abban az esetben a Ptk. megköveteli, hogy aláírásukat a két tanú előtt saját kezű aláírásuknak ismerjék el, továbbá a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírásukkal lássák el a szerződést. Emellett amennyiben az öröklési szerződés több különálló oldalból áll, azt folyamatos sorszámozással szükséges ellátni, valamint minden lapjára a szerződő felek és a tanúk aláírása szükséges.

A törvény további követelményeket támaszt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy öröklési szerződésének érvényességéhez. Ezekben az esetekben a szerződés érvényességéhez a törvényes képviselő és a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

Érvényesség szempontjából az öröklési szerződés megkötésének az alábbi kötelező elemei vannak:
1.) végintézkedési képesség megléte:
Végintézkedési képesség tekintetében az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá, hogy a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.

2.) Alaki feltételek megléte:
Öröklési szerződést érvényesen csak írásban lehet kötni. Az öröklési szerződés érvényességéhez minden esetben szükség van két tanú jelenlétére, akikkel szemben az írásbeli végrendeletnél tanúként közreműködőkkel szembeni követelményeket állítja fel a törvény.

3.) személyes nyilatkozattétel
Az öröklési szerződésnél is alapvető jelentőségű, hogy jognyilatkozataikat a felek személyesen tegyék meg.

4.) tartalmi korlátozások
Az öröklési szerződés tartalma nem ütközhet jogszabályba vagy a jó erkölcs követelményeibe. Semmis az öröklési szerződés akkor is, ha azt jogszabály megkerülésével kötötték, kivéve ha ehhez a jogszabály más jogkövetkezményt fűz.

Az öröklési szerződés megtámadása

A végrendeleti rendelkezésekre vonatkozó szabályok érvényesek az öröklési szerződés esetében is: csak az tehet kifogást, aki közvetlenül érintett lenne a hagyatéknál, például az örökösnél is jogosult lenne az örökségre, ha nem lenne az öröklési szerződés. Ebben az esetben, ha a bíróság elfogadja az érvényességi kifogást, a pert az érintett fél javára döntheti el. Ha érvénytelenné nyilvánítják az öröklési szerződést, akkor az örökhagyó korábbi végakarata, vagy a törvényes öröklési rend válik irányadóvá. Lehetséges az is, hogy egy érvénytelen öröklési szerződés érvényesnek minősül írásban rögzített magánvégrendeletként.

Az öröklési szerződés érvénytelenségére kizárólag az hivatkozhat, aki az érvénytelenség megállapítása esetében maga örököl vagy tehertől mentesül, ezt az igényét kifejezetten érvényesítenie kell. A bíróság hivatalból vizsgálja az öröklési szerződés érvénytelenségét a felperes által nem érvényesített érvénytelenségi ok alapján, azonban az csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt hivatkozik.

A Kúria kiemelte, hogy az öröklési szerződés kettős természetű: formáját tekintve végrendelet, de tartalma szerint tartási vagy életjáradéki szerződés, ezért annak tartalmára a tartási, illetőleg életjáradéki szerződésre vonatkozó szabályok általában alkalmazandók. Az öröklési szerződés kettős természete abban is megnyilvánul, hogy bár annak módosítására és megszűnésére a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, minden más vonatkozásában végintézkedés, amelyben az örökhagyó halála esetére rendelkezik vagyonáról vagy annak egy részéről.

Az öröklési szerződésre is irányadó, hogy megtámadására csak az arra jogosult által felhozott okok alapján van lehetőség. Érvénytelensége hivatalból nem, hanem csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt hivatkozik. A bíróság az öröklési szerződést tehát csak az érdekelt által érvényesített megtámadási ok alapján és a perben álló felek egymás közti viszonyában (inter partes) nyilváníthatja érvénytelennek.

Az Újváry Zsolt ügyvédi Iroda segítsége

Szeretne olyan szerződést, ami védeni fogja az Ön célját? Netalántán önmagára nézve hátrányos szerződés került elő? Keresse az Újváry Zsolt Ügyvédi Irodát! Mi segítünk Önnek!