Alapítvány alapítása, Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda közreműködése az alapítvány létrehozása során
Nincs is jobb annál, mint egy jó célért másokkal együtt, egy csapatban, közösen dolgozni, és a lehető legtöbbet tenni önzetlenül egy jó ügy szolgálatában. A közös munka keretének jogi formája pedig általában valamilyen civil szervezet, például egy egyesület vagy alapítvány, hiszen ezeknek a szervezeteknek a célja valamilyen a tagok vagy az alapítók által meghatározott cél érdekében végzett tevékenység.
Miben segíthet egy ügyvéd? Miben segíthet az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda?
Az egyesület alapszabályában, illetve az alapítvány alapító okiratában nem csupán a szervezetek nevét, tagjait vagy alapítóját, és az elérendő célt kell meghatározni, hanem a cél megvalósításával, a szervezet tevékenységével és vagyonával, illetve a jogszerű működéssel kapcsolatosan számos olyan kérdést, amelyet laikusként nem könnyű jól megfogalmazni. Ezért az a legcélszerűbb, ha már alapítás előtt megkeressük azt, a civil szervezetek alapításában kellő gyakorlattal rendelkező ügyvédet, aki segít nekünk formába önteni az általunk megfogalmazott célt a megfelelő szervezeti forma kiválasztásával, és az alapításhoz szükséges dokumentumok elkészítésével.
Nem árt, ha tudjuk, hogy az adminisztratív teendők nem merülnek ki az alapszabály, illetve az alapító okirat megfogalmazásában, emellett számos más dokumentumot is el kell készíteni, illetve maga a nyilvántartásba vétel folyamata is rengeteg papírmunkával jár: el kell készíteni például a tisztségviselők tisztséget elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatát, a székhely használatát igazoló okiratot, illetve ki kell tölteni a bírósági bejegyzéshez szükséges formanyomtatványt is. Ahhoz, hogy mindezeknek a dokumentumoknak a kitöltése szabályszerűen történjen, szintén hasznos, ha ügyvédi segítségért folyamodunk.
Hogyan alapítsunk alapítványt?
Mind az egyesület, mind az alapítvány egy civil szervezeti forma, tehát a szervezet célja nem a gazdasági tevékenység, hanem valamilyen „jó ügy” szolgálata. Az előbbiek alapján alapítvány nem hozható létre elsősorban gazdasági tevékenység folytatására, de a cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet folytathat. Amíg azonban az egyesületi tagoknak nem kell már alapításkor jelentős vagyon rendelkezésre bocsátásával biztosítaniuk az egyesület működését, addig egy bizonyos mértékű vagyon rendelkezésre bocsátása az alapítványnál elengedhetetlen.
Alapítvány vagyonának kezelése
Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni.
Mikor kell a rendelkezésre bocsátani a vagyont?
Az alapító köteles az alapítvány céljának megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatást teljesíteni (alapítvány vagyona).
A cél megvalósításához szükséges összeg nincs meghatározva, ezt a Törvényszékek eltérő gyakorlata mutatja meg részünkre. Egyes Törvényszékek elfogadnak akár 100.000,- Ft összeget is, de gyakori a 300.000,- Ft körüli elvárás is. Fontos megjegyezni, hogy az alapítvány indulásakor olyan mértékű vagyon kelt az alapítvány részére rendelkezésre bocsátanunk, amely a kezdeti időben lehetővé teszi az alapítvány céljának megvalósítását, illetve az annak megfelelő működést.
A Polgári Törvénykönyv meghatározása szerint az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.
Alapítvány írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető. Ilyen esetben a végintézkedésnek tartalmaznia kell az alapító okirat tartalmi elemeit. Írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány esetén az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt a kuratórium tagjának kijelölt személy köteles eljárni. Ha a nyilvántartásba vétel iránt egyik kuratóriumi tagnak kijelölt személy sem intézkedik, a nyilvántartó bíróság által kijelölt ügygondnok jár el. A végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány a nyilvántartásba vétellel az alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
Alapítvány létesítését az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti. Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt alapítvány létesítésére irányuló kötelezettséggel terheli. A meghagyásban meg kell határozni a létesítendő alapítvány célját és vagyonát, valamint ki kell jelölni azt a személyt, aki az alapítvány létrehozását követelheti. Ha a meghagyást annak kötelezettje felszólítás ellenére nem teljesíti, az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróságtól kérheti az alapítvány alapító okiratának ítélettel történő pótlását, és az örökös vagy a hagyományos kötelezését az alapítványi vagyon szolgáltatására. Az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróság határozata alapján kérheti a nyilvántartó bíróságtól az alapítvány nyilvántartásba vételét.
Egyszerűnek hangzik? Elsőre talán igen, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy megfelelő jogi iránymutatás hiányában nem érdemes belevágni az egyesület vagy alapítvány alapítással kapcsolatos dokumentumok elkészítésébe, ugyanis a bíróság azokat nem fogja elfogadni, és így a bejegyzés megtörténte időben jelentősen elhúzódhat.