Egy cég hónapok óta nem fizeti a számláit, a felszólításokra nem válaszol, és Ön azt sem tudja, van-e még mit behajtani rajta. Vagy fordítva: a cégének postán jött egy bírósági értesítés, hogy az egyik hitelezője felszámolást kért ellene. A felszámolási eljárás mindkét oldalon gyors döntést kíván, mert a határidők rövidek, és a mulasztást nem lehet pótolni.
Irodánk hitelezőként és adósként is képviseli ügyfeleit felszámolási eljárásokban. Az ügyeket dr. Asztalos Dániel viszi, aki komplex felszámolási eljárásokban képvisel. Hitelezőként előkészítjük a felszólítást és a kérelmet, bejelentjük a követelését, cégvezetőként pedig megmondjuk, mi a teendője, és mitől kell tartania.
Felszámolási eljárással kapcsolatos gyakori kérdések
Mi a felszámolási eljárás célja, és mikor indítható?
A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése úgy, hogy a cég vagyonából a hitelezők a törvényes sorrendben kielégítést kapjanak. Az eljárást az 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szabályozza. A bíróság akkor rendeli el az adós felszámolását, ha megállapítja a fizetésképtelenségét. Ennek leggyakoribb esete, hogy a cég a lejárt, nem vitatott tartozását a felszólítás után sem fizeti meg.
A felszámolási eljárás megindítása: feltételek és kérelem
Hitelezőként akkor nyújthat be felszámolási kérelmet, ha:
- a cég szerződésen alapuló tartozása, kamatok nélkül, meghaladja a 200 000 forintot;
- a tartozást a cég a lejárat után 20 napon belül sem fizette meg, és nem is vitatta;
- írásbeli fizetési felszólítást küldött, és arra sem teljesített.
A felszólításban meg kell jelölni a tartozás jogcímét, összegét, a határidőt, és azt is, hogy eredménytelenség esetén felszámolási eljárást kezdeményez. Ha a felszólítás hiányos, a kérelem elbukhat. Irodánk díja a felszámolás előtti fizetési felszólításért 85 000 Ft + áfa (ügyvédi díjaink).
A felszámolási eljárás megindítását egy másik helyzet is megalapozza: hogy jogerős bírósági határozat vagy fizetési meghagyás alapján indított végrehajtás eredménytelen volt. A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelméhez, vagyis az eljárás lefolytatására irányuló kérelemhez csatolja a tartozást igazoló iratokat és a felszólítás igazolását.
Ki kezdeményezheti a felszámolást?
Felszámolást kezdeményezhet:
- a hitelező;
- maga az adós cég;
- egyes esetekben a cégbíróság vagy a büntetőügyben eljáró bíróság.
Ha egy csődeljárás egyezség nélkül zárul, a bíróság hivatalból rendeli el a felszámolást. A gyakorlatban a legtöbb eljárást hitelező indítja.
A felszámolási eljárás menete és időtartama
- A bíróság értesíti az adóst a kérelemről. A cégnek 8 napon belül nyilatkoznia kell, hogy elismeri-e a tartozást; ha hallgat, a fizetésképtelenséget vélelmezni kell.
- A bíróság végzéssel elrendeli a felszámolást, és kijelöli a felszámolót.
- A felszámolás kezdő időpontja az elrendelő jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételének napja. A felszámolás kezdő időpontját követően a cég „f. a.” toldattal működik, és a vagyonával csak a felszámoló rendelkezhet. A felszámolás kezdő időpontjában a cég minden tartozása lejárttá válik.
- A hitelezők bejelentik a követeléseiket, a felszámoló felméri és értékesíti a vagyont.
- A felszámoló elkészíti a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot, a bíróság befejezi az eljárást, és a céget törlik a cégjegyzékből.
Hogy egy felszámolás mennyi ideig tart, azt előre nem lehet megmondani. A vagyon nagyságától, az értékesítéstől és a vitatott követelésektől függ.
Mi a felszámoló feladata?
A felszámolót a bíróság jelöli ki. A felszámolási eljárás során átveszi a cég irányítását, és felméri a cég vagyonának értékét és a tartozásait. Behajtja a cég kintlévőségeit, értékesíti a vagyontárgyakat, és nyilvántartásba veszi a hitelezői igényeket. A hitelezők a hitelezői választmányon vagy a hitelezői képviselőn keresztül figyelemmel kísérhetik a munkáját.
Hitelezői igény bejelentése a felszámolási eljárásban
Ha egy Önnek tartozó cég ellen felszámolás indult, a követelését a felszámolónál kell bejelentenie, nem a bíróságnál és nem a cégnél. A határidők:
- a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül bejelentett követelés határidőben érkezett;
- a 40. és a 180. nap között bejelentett követelést a felszámoló nyilvántartásba veszi, de csak az előtte állók kifizetése után elégítheti ki;
- a 180 nap után bejelentett követelés elveszett.
A bejelentéshez csatolni kell a követelést igazoló iratokat: a szerződést, a számlákat, a levelezést. A nyilvántartásba vételnek két díjfeltétele van:
- a nyilvántartásba-vételi díj (a gyakorlatban regisztrációs díj): a követelés tőkeösszegének 1%-a, legalább 20 000 Ft és legfeljebb 400 000 Ft, a bíróság Gazdasági Hivatalának számlájára;
- a felszámolónak járó költségátalány: a tőkeösszeg 0,5%-a, legalább 5 000 Ft és legfeljebb 40 000 Ft, a 40 napos határidőn belül a felszámoló számlájára.
Ügyvédeink a bejelentést határidőben, a szükséges iratokkal együtt elkészítik.
Milyen sorrendben elégítik ki a követeléseket?
A felszámolási eljárás alatt álló cég vagyoni eszközeit nem osztják fel egyenlően, a kielégítés sorrendjét a csődtörvény szerinti kielégítési szabályok határozzák meg. A sor elején a felszámolás költségeinek kielégítése áll, ide tartozik a cég munkavállalóinak munkabére is. Utána a zálogjoggal biztosított követelés következik, utánuk a járadékok. Ezt követik a magánszemélyek nem gazdasági tevékenységből eredő, valamint a kis- és mikrovállalkozások követelései, majd a köztartozások. A legtöbb szállító és szolgáltató az egyéb követelések között, hátrébb áll, és gyakran csak részben térül meg a pénze. Ügyvédeink a bejelentésnél azt is megnézik, melyik kategóriába tartozik az Ön követelése.
Behajthatatlansági igazolás a felszámolás végén
Ha a felszámolás lezárult, és a követelése nem térült meg, a felszámolótól behajthatatlansági igazolást kérhet. Ennek alapján a be nem hajtott összeget a könyvelésben leírhatja.
Mennyibe kerül a felszámolási eljárás?
A kérelem benyújtásakor illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni. Ha a bíróság elrendeli a felszámolást, az eljárási illeték és közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja megfizetésére az adóst kötelezi. A felszámoló ezt felszámolási költségként, a sor elején fizeti ki. A tételes költségeket a felszámolási eljárás költségeiről szóló cikkünk sorolja fel.
Felszámolás indult a cége ellen? Ezt teheti
Ha a bíróság értesíti, hogy felszámolási kérelmet nyújtottak be a cége ellen, 8 napja van nyilatkozni. Ha a tartozást kiegyenlíti, vagy igazolja, hogy azt még a felszólítás előtt érdemben vitatta, a fizetésképtelenség nem állapítható meg. Ha a cég nem tud fizetni, más lehetőségeket is érdemes megnézni, például a csődeljárást.
Ha a felszámolási eljárás elindult, és a bíróság a felszámolást elrendelte, a cégvezetőnek szigorú kötelezettségei vannak. A felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül záróleltárt, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, és át kell adnia a felszámolónak az iratokat és a vagyont. Ha ezt elmulasztja, vagy nem működik együtt a felszámolóval, a bíróság pénzbírsággal sújthatja. Ügyvédeink végigviszik Önt ezeken a lépéseken, hogy a mulasztás ne Önt terhelje.
Mikor felel a cégvezető vagy a tulajdonos a cég tartozásaiért?
Főszabály szerint a cég tartozásaiért a cég felel. A felszámolási eljárás alatt azonban a hitelező vagy a felszámoló perben kérheti a vezető felelősségének megállapítását. A kérdés az, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőzően, három éven belül a vezető tisztségviselő a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben a hitelezők érdekeit tartotta-e szem előtt. Ha nem, és a bíróság ezt megállapítja, a vezető a saját vagyonával is felelhet. Korlátlanul felelhet a többségi tulajdonos is, ha tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott, vagy rosszhiszeműen adta el a részesedését a felszámolás előtt. Ha a tag a korlátolt felelősséggel visszaélt, és emiatt maradt kielégítetlen hitelezői követelés, a korlátolt felelősség megszűnik, és a tag korlátlanul felel. A felelős vezetőt a bíróság más cég vezetésétől is eltilthatja. Ha cégvezetőként ilyen helyzetbe került, a konzultáción megnézzük, milyen kockázata van, és mit tehet.
Csődeljárás vagy felszámolási eljárás: mi a különbség?
A csődeljárás célja a cég megmentése: az adós fizetési haladékot kap, és megpróbál egyezséget kötni a hitelezőivel. A felszámolás célja a cég megszüntetése. Csődeljárást csak maga az adós cég kérhet, felszámolást a hitelező is. Ha a csődeljárásban nem jön létre egyezség, a bíróság hivatalból elrendeli a felszámolást. A két eljárás különbségéről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Egyszerűsített felszámolás: mikor alkalmazzák?
Egyszerűsített felszámolásnak akkor van helye, ha a cég vagyona a várható felszámolási költségeket sem fedezi. Akkor is ez jön, ha a nyilvántartások és a könyvelés hiányai miatt a felszámolás a rendes szabályok szerint nem bonyolítható le. Ilyenkor a felszámoló felhívja a hitelezőket, hogy jelentsék, ha tudnak a cég vagyonáról. Ha nem kerül elő vagyon, a meglévőt a felszámoló javaslata alapján a bíróság osztja fel a hitelezők között. Elmarad a vagyon rendes értékesítése, és a felszámoló a hitelezői választmány megalakítását sem kezdeményezi, ezért az eljárás rövidebb. Hitelezőként ilyenkor is érdemes megnézni, felelhet-e a vezető vagy a tulajdonos.
Miben segít az ügyvéd a felszámolási eljárásban?
Az Újváry és Társai Ügyvédi Társulásnál a felszámolási ügyeket dr. Asztalos Dániel viszi. Hitelezőként megírjuk a felszólítást, benyújtjuk a felszámolási kérelmet, határidőben bejelentjük a követelését, és figyeljük, mit lép a felszámoló. Cégvezetőként segítünk a nyilatkozatban, az iratok átadásában, és ha felelősségi per indul, képviseljük Önt.
Az első lépés egy konzultáció, amelynek díja 50 000 Ft + áfa, legfeljebb 50 percig tart, és nem kötelez megbízásra. Az iratokat előre e-mailben elküldheti, és ha nem tud bejönni, telefonon vagy videóhíváson is beszélhetünk. Hívjon minket a +36 1 365 1000 számon, vagy írjon a kapcsolati űrlapon.