Hogy kapcsolódik a szomszédjog a tulajdonjoghoz?
Az, hogy tulajdonosai vagyunk egy adott dolognak, nem azt jelenti, hogy azzal bármit tehetünk. A tulajdonost megilleti a dolog feletti rendelkezési jog, használat és a birtoklás joga, azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerint a tulajdonjognak vannak bizonyos korlátai.
A legalapvetőbb és legáltalánosabb tulajdonjogi korlát az, hogy a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel szükségtelenül zavarná, vagy azzal veszélyeztetné mások jogát vagy jogos érdekét. Ezt nevezik a dolog általános magánjogi korlátjának. Ezek a jogok a dolog használatához kötődnek, így nem csak a dolog tulajdonosát illeti meg, hanem a dolog mindenkori használóját is, így a bérlőjét is.
Szomszédjogi csoportosítás
A különböző szomszédjogokat két csoportra oszthatjuk, az egyik a fentebb említett általános szabályok és korlátok összessége, a másik pedig a különös szabályok halmaza.
A különös szabályok attól speciálisak, hogy egyedi és konkrét esetekben alkalmazhatóak.
Az egyik ilyen különös szabály az a földtámasz joga, amely szerint a az ingatlan tulajdonosa nem foszthatja meg a szomszédos építmény földtámaszát anélkül, hogy ne gondoskodna annak további talapzatáról.
A másik szabály az a szomszédos telek igénybevételének joga. Gondoljunk bele , hogy akadnak olyan élethelyzetek amikor a tulajdonos kénytelen használni a szomszéd telkét, és ezekben a ritka élethelyzetekben a szomszédnak tűrési kötelezettsége áll fenn.
A harmadik csoport egyben egy szabályösszesség, amelyet külön jogszabályban foglaltak össze. A szomszédjogi törvény értelmében 5 darab külön nevesített szomszédjogot különböztetünk meg.
Egyes nevesített szomszédjogok
Első ilyen a gyümölcsök felszedésének joga, amely szerint az ingatlan tulajdonosa felszedheti a szomszéd fájáról áthullott gyümölcsöt, ha a szomszéd a termény beszedését elmulasztotta. A közterületre hulló terményt azonban bárki felszedheti.
Áthajló ágak és átnyúló gyökerek problémája sok szomszéd mindennapját megkeserítheti, azonban kevesen tudják, hogy csak akkor jogosult a szomszéd azt levágni, ha az ő ingatlanának rendes használatát akadályozza, és ha felhívás ellenére sem távolítja el. Például az áthajló faágak miatt nem tud beállni autójával az udvarra anélkül, hogy ne karcolná össze az autót, vagy akár a gyökerek tönkre teszik a kertet.
Mi történik akkor ha a telek közös határvonalán áll egy fa, kié a tulajdonjog és kik jogosultak a használatára? Sajnos amennyire egyszerű a válasz annyira nehezen egyezkednek a szomszédok erről a kérdésről, ugyanis a növény és a termése egyenlő arányban illeti meg a szomszédokat. Azonban ha egyik szomszéd ingatlanának rendes használatát akadályozza, úgy követelheti a szomszédjától, hogy közös költségen távolítsák el.
Negyedik az állatok befogása. Biztos mindenkinek volt már olyan vitája a szomszéddal, hogy átszökött a házi kedvenc, azonban sokan nem tudják mi ilyenkor a teendő. Ha a tilosban talált állat tulajdonosa ismert, akkor a megtaláló köteles befogni az állatot, és fel kell szólítani a tulajdonost, hogy a saját költségén szállítsa el. Egészen addig visszatarthatjuk az állatot, amíg a tulajdonosa vissza nem fizeti a az általa esetlegesen okozott kárt. Ha nem ismerjük a tulajdonost, akkor a polgári törvénykönyv találásra vonatkozó szakasza szerint járhatunk el. Speciális szabály a kirepült méhraj esete is, ugyanis ha annak tulajdonosa két napon belül nem fogja be a kirepült méhrajt, akkor bárki tulajdonjogot szerezhet a méhrajon.
A legnagyobb vitákat ugyanis, nem az állatok, vagy a növények elhelyezkedése okozza, hanem az egyes határviták, mint a kerítéshez kapcsolódó jogok. A szomszédos ingatlanok elválasztását általában a telek határvonalán álló kerítéssel oldják meg a szomszédok, azonban az elkerítés jogára mind a két fél egyaránt jogosult. Első körben a felek kötelesek egy megállapodásban rendezni a használati jogot, vagy a kialakult szokástól függ, azonban sok esetben előfordul, hogy a feleknek a kerítés létesítésére jogszabályi kötelessége van. Abban az esetben ha jogszabály vagy a felek megállapodása sem rendezi a vitás helyzetet, akkor a kerítés létesítésének költsége az ingatlant körül határolt földhosszúság arányában terheli.
Létezik szükséges zavarás?
A válasz a kérdésre, igen, ugyanis mindenkinek akadhatnak olyan élethelyzetek, amikor valamilyen fontos okból szükséges zavarni másokat, és ezekben az esetekben szomszéd már tűrni tartozik.
Ilyen szükséges zavarások a felújítás, szükséghelyzet és a közérdekű használat.
Minden ingatlant egy idő után fel kell újítani, vagy renoválni kell, valamint mindenki jogosult a földjén való építkezéshez. Ilyenkor akkor járunk el a legkörültekintőbben, amikor előre figyelmeztetjük erről a szomszédokat, vagy a társasházak esetén a házirend szerint járunk el, valamint az önkormányzat által kiadott rendelet szerint. Fontos kiemelni, hogy az építkezési szabályokat egyes önkormányzatok megfelelő mértékben leszabályozzák, így fontos megvizsgálni ezeket a szabályokat.
Szükséghelyzetről akkor beszélünk, amikor mások testi épségét, egészségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető más módon el nem hárítható veszély esetén cselekszünk. Ilyenkor a tulajdonosnak akinek a dolga sérül tűrni köteles, és jogosan merül fel a kártalanítás igénye.
Közérdekű használatnál pedig ahogy a nevében is benne van, hogy minden olyan eset amikor a köz érdekében cselekszünk. Egyes jogszabályban feljogosított személyek esetében megengedett, hogy közcélra, feladataik ellátásához szükséges mértékben az ingatlant időlegesen használják. Az ingatlan tulajdonosát ebben az esetben is kártalanítás illeti meg.
Mit tehetünk a szükségtelen zavarás ellen?
Mi minősül zavarásnak? Zavarásról akkor beszélünk, ha nyugalmunktól, magánszféránktól jogtalanul megfosztanak.
A zavaró tényezők a következőek lehetnek a hangoskodás, kamera felszerelése, zavaró szagok, kilátás és panoráma elvesztése, intimitásvesztés vagy akár az árnyékolás kérdése. Ilyen és ehhez hasonló bosszantó hatások minden tulajdonost az őrületbe kergethetnek, azonban erre is van megoldás.
A legkézenfekvőbb megoldás lehet a birtokvédelem.
Birtokvédelmi eljárás
A zavaró hatások észlelésétől 1 éves időintervallumban áll rendelkezésre a jegyzőtől kérni a birtokvédelmi eljárást. A jegyző hatáskörébe tartozik az ügy kivizsgálása amely minden esetben kérelemre indul. A kérelem erre rendszeresített formanyomtatványon vagy ügyvéd által írt beadvány formában nyújtható be, az illeték megfizetése ellenében.
A jegyző köteles 15 napon belül megindítani az eljárást és ha a kivizsgálás során kérelemben foglaltakat megalapozottnak találja az alapján elrendeli az eredeti állapot helyreállítását valamint a eltiltja a birtoksértőt a magatartása további folytatásától.
Mi van akkor ha több mint 1 éve zavarnak szükségtelenül, csak eddig még türelmes voltam? Ilyenkor sajnos nincs lehetőségünk a jegyzőtől birtokvédelmet kérni, ilyenkor minden esetben csak polgári peres úton vethetünk ennek véget.
Amennyiben fontolgatja, hogy véget vetne a szomszéd zavarásának, keressen minket bizalommal.