Ugrás a tartalomhoz
  • Home
  • Munkatársaink
  • Szakterületeink
    • Társasági jog
      • Alapítvány alapítása
      • BT alapítás
      • Cégalapítás (Kft., Bt., Rt.)
      • Cégmódosítás
      • Egyesület alapítása
      • KFT alapítás
      • Törvényességi felügyeleti eljárás
      • Változásbejegyzési eljárás
      • Végelszámolási eljárás
    • Ingatlanjog
      • Adásvételi szerződések
      • Ajándékozási szerződés
      • Birtokvédelmi eljárás
      • Csereszerződés
      • Elbirtoklás
      • Életjáradéki szerződés
      • Ingatlan ügyvéd
      • Társasház alapítás, társasházi ügyek
    • Öröklési jog
      • Hagyatéki ügyvéd
      • Öröklési szerződés elkészítése
      • Öröklési szerződés megtámadása
      • Végrendelet készítése
      • Végrendelet megtámadása
    • Követeléskezelés
      • Fizetési meghagyásos eljárás
      • Felszámolási eljárás
      • Végrehajtási eljárás
      • Végrehajtási kifogás
      • Végrehajtás megszüntetése elévülése miatt
    • Polgári peres eljárás
      • Munkajogi ügyvéd
      • Családjogi ügyvéd
    • Gazdasági büntetőjogi ügyvéd
    • Házassági szerződés
    • Ittas vezetés
    • Jogi tanácsadás
    • Kártérítési ügyvéd
  • Hírek
  • Kapcsolat
Menü
  • Home
  • Munkatársaink
  • Szakterületeink
    • Társasági jog
      • Alapítvány alapítása
      • BT alapítás
      • Cégalapítás (Kft., Bt., Rt.)
      • Cégmódosítás
      • Egyesület alapítása
      • KFT alapítás
      • Törvényességi felügyeleti eljárás
      • Változásbejegyzési eljárás
      • Végelszámolási eljárás
    • Ingatlanjog
      • Adásvételi szerződések
      • Ajándékozási szerződés
      • Birtokvédelmi eljárás
      • Csereszerződés
      • Elbirtoklás
      • Életjáradéki szerződés
      • Ingatlan ügyvéd
      • Társasház alapítás, társasházi ügyek
    • Öröklési jog
      • Hagyatéki ügyvéd
      • Öröklési szerződés elkészítése
      • Öröklési szerződés megtámadása
      • Végrendelet készítése
      • Végrendelet megtámadása
    • Követeléskezelés
      • Fizetési meghagyásos eljárás
      • Felszámolási eljárás
      • Végrehajtási eljárás
      • Végrehajtási kifogás
      • Végrehajtás megszüntetése elévülése miatt
    • Polgári peres eljárás
      • Munkajogi ügyvéd
      • Családjogi ügyvéd
    • Gazdasági büntetőjogi ügyvéd
    • Házassági szerződés
    • Ittas vezetés
    • Jogi tanácsadás
    • Kártérítési ügyvéd
  • Hírek
  • Kapcsolat
TELEFON: 06 1 365 1000
TELEFON: 06 1 365 1000
  • Home
  • Munkatársaink
  • Szakterületeink
    • Társasági jog
      • Alapítvány alapítása
      • BT alapítás
      • Cégalapítás (Kft., Bt., Rt.)
      • Cégmódosítás
      • Egyesület alapítása
      • KFT alapítás
      • Törvényességi felügyeleti eljárás
      • Változásbejegyzési eljárás
      • Végelszámolási eljárás
    • Ingatlanjog
      • Adásvételi szerződések
      • Ajándékozási szerződés
      • Birtokvédelmi eljárás
      • Csereszerződés
      • Elbirtoklás
      • Életjáradéki szerződés
      • Ingatlan ügyvéd
      • Társasház alapítás, társasházi ügyek
    • Öröklési jog
      • Hagyatéki ügyvéd
      • Öröklési szerződés elkészítése
      • Öröklési szerződés megtámadása
      • Végrendelet készítése
      • Végrendelet megtámadása
    • Követeléskezelés
      • Fizetési meghagyásos eljárás
      • Felszámolási eljárás
      • Végrehajtási eljárás
      • Végrehajtási kifogás
      • Végrehajtás megszüntetése elévülése miatt
    • Polgári peres eljárás
      • Munkajogi ügyvéd
      • Családjogi ügyvéd
    • Gazdasági büntetőjogi ügyvéd
    • Házassági szerződés
    • Ittas vezetés
    • Jogi tanácsadás
    • Kártérítési ügyvéd
  • Hírek
  • Kapcsolat
Menü
  • Home
  • Munkatársaink
  • Szakterületeink
    • Társasági jog
      • Alapítvány alapítása
      • BT alapítás
      • Cégalapítás (Kft., Bt., Rt.)
      • Cégmódosítás
      • Egyesület alapítása
      • KFT alapítás
      • Törvényességi felügyeleti eljárás
      • Változásbejegyzési eljárás
      • Végelszámolási eljárás
    • Ingatlanjog
      • Adásvételi szerződések
      • Ajándékozási szerződés
      • Birtokvédelmi eljárás
      • Csereszerződés
      • Elbirtoklás
      • Életjáradéki szerződés
      • Ingatlan ügyvéd
      • Társasház alapítás, társasházi ügyek
    • Öröklési jog
      • Hagyatéki ügyvéd
      • Öröklési szerződés elkészítése
      • Öröklési szerződés megtámadása
      • Végrendelet készítése
      • Végrendelet megtámadása
    • Követeléskezelés
      • Fizetési meghagyásos eljárás
      • Felszámolási eljárás
      • Végrehajtási eljárás
      • Végrehajtási kifogás
      • Végrehajtás megszüntetése elévülése miatt
    • Polgári peres eljárás
      • Munkajogi ügyvéd
      • Családjogi ügyvéd
    • Gazdasági büntetőjogi ügyvéd
    • Házassági szerződés
    • Ittas vezetés
    • Jogi tanácsadás
    • Kártérítési ügyvéd
  • Hírek
  • Kapcsolat
  • Szerző: Dr. Újváry Zsolt

Mit tehet a bérbeadó a nemfizető bérlővel szemben?

Sajnos, előfordulhat, hogy a bérbeadó egy nemfizető bérlővel kerül jogviszonyba, és rémálommá válhat a bérbeadás. Ingoványos kérdés, ugyanis mindkét félnek szüksége van, és meg is illeti a törvény általi védelem abban az esetben, ha a másik fél nem cselekszik jogszerűen. Nézzük, mit tehet a bérbeadó, amennyiben a bérlője nem fizet vagy közműtartozást halmoz fel.

Bár jogszabályilag is alapvető álláspont, hogy a tulajdonost megilleti többek között a birtoklás joga és a birtokvédelem, a birtokvédelmi eljárás mégis egy olyan ingoványos területe a jognak, amely sokszor a szerződésszegő bérlő, és nem a jogszerű felmondással élő bérbeadó érdekekeit szolgálja. Számos alkalommal fordult elő ugyanis olyan eset, hogy a régóta nemfizető bérlővel szemben a bérbeadó a bérleti szerződés felmondásával él, a bérlőnek mindazonáltal elegendő csupán a felmondás jogszerűségét vitatnia ahhoz, hogy még igen hosszú ideig – a szükséges jogi eljárások jogerős lezárásáig – az ingatlanban maradhasson. Tény, hogy a hatályos jogszabályi környezet egyes részeinek módosítására lenne szükség ahhoz, hogy a jogszerűen eljáró bérbeadó tulajdonosi jogai a legteljesebb védelemben részesüljenek, azonban a jelenleg hatályos jogszabályok keretei között is vannak olyan lehetőségek, amelyek megnehezíthetik a szerződésszegő bérlő ingatlanhasználatát, illetve meggyorsíthatják az ingatlan kiürítését.

Fontos, hogy a kommunikáció követhető legyen

Az első lépés a bérleti jogviszony megszüntetése érdekében természetesen a szerződés felmondása – itt fontos, hogy a felmondás megfogalmazása, illetőleg közlése megfeleljen mind a Ptk., mind pedig a Lakástörvény rendelkezéseinek. A felmondásban rendelkezni kell a felmondási időről is, amelyet jó esetben a felek közötti bérleti szerződés szabályoz, ha azonban a szerződés erről nem rendelkezik, a Lakástörvény rendelkezéseit kell alkalmazni, amelynek értelmében a felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap (tehát a bérleti díj megfizetésének elmulasztását követő hónap) utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál. Fontos, hogy a felmondás írásban történjen, illetve mindenképp ügyelni kell arra is, hogy a felmondás átvételét a bérbeadó igazolni tudja (ezért javasolt tértivevényes levél, vagy a személyes átvétel).

Az öntörvényűség csak felesleges köröket eredményez

Amennyiben a felmondási idő lejártát követően a bérlő nem költözik ki, a bérbeadónak – ha a bérleti szerződés a kiköltözési, kiürítési kötelezettség vonatkozásában nem tartalmaz semmilyen rendelkezést – csupán egy lehetősége van: a bíróság előtti kiürítési per kezdeményezése. Sajnos, abban az esetben, ha a bérbeadó megpróbálja „önhatalmúlag” visszafoglalni a bérleményt, a bérlő az ingatlan helye szerint illetékes jegyzőhöz fordulhat, és birtokvédelmet kérhet.

Fontos leszögezni, hogy a jegyző csupán a birtoklás ténye alapján dönt, ami azt jelenti, hogy az „önhatalom gyakorlását megelőző” birtokállapotot állítja helyre, és ennek értelmében a bérlőt az ingatlanba vissza fogja helyezni. A jegyző ugyanis nem vizsgálhatja azt, hogy a birtokláshoz kinek van úgymond „erősebb joga”, tehát nem dönthet abban a kérdésben, hogy jogszerűen mondta-e fel a bérbeadó a bérleti szerződést, ilyen kérdések vizsgálatára ugyanis csak a bíróságnak van jogosultsága. A jegyző tehát az ingatlan önkényes visszafoglalása esetén a bérlőnek fog igazat adni, fontos azonban, hogy a határozatot ilyen esetben mindenképpen támadjuk meg a bíróság előtt, kérve egyúttal a határozat végrehajtásának felfüggesztését.

Konkrét lépések, amelyeket tehet a bérbeadó

A szabályozás szerint a bérlő számára csak a helyiség birtoklását kell biztosítani. A bérbeadónak törvény által biztosított zalogjoga keletkezik a berlő ingóságain a meg nem fizetett bérleti díj erejéig. Erre tekintettel a bérbeadó megakadályozhatja a bérlőt abban, hogy az ingóságait a bérleményből elvigye, akár úgy is, hogy a bérelt helyiséget / ingatlant lezárja. A bérleményen tehát a tulajdonos akkor is zárat cserélhet, ha a bérlő még bent lakik, amennyiben biztosítja azt, hogy a bérlő bejuthasson a bérleménybe és azt használja. Ez a lehetőség kereskedelmi célú bérlemények, irodahelyiségek esetén lehet jó megoldás, de csak azt a célt szolgálhatja, hogy megakadályozza a zálogtárgyak elszállítását.

Közműtartozás esetén

További jogszerű megoldást jelenthet, ha a bérbeadó a közművekhez való hozzáférést szünteti meg a bérlő számára. Az elektromos áram lekapcsolása például vitás birtokhelyzet esetén sikeres lehet akkor, ha a bérlő jelentős közműtartozást is felhalmozott, és a közműszolgáltatóval a bérbeadónak áll fenn szerződése. Ilyen esetben ugyanis a bérbeadó hivatkozhat arra, hogy nem kötelezhető a közmű szolgáltatási díjak viselésére a bérlő helyett, a bérlőnek pedig lehetősége van saját jogon szerződést kötni a szolgáltatóval, ha ezt kívánja.

Amennyiben a bérlő nem költözik ki, a bérbeadó pedig a felmondási idő után megindítja a kiürítési pert, egyes jegyzői birtokvédelmi eljárásokban sikerrel hivatkozhat arra, hogy a birtoklás jogszerűségének kérdésében a felek között per van folyamatban, és erre tekintettel kérheti, hogy a jegyző állapítsa meg hatáskörének hiányát.

Találkoztunk olyan jegyzői határozattal, amely úgy foglalt állást, hogy a közmű szolgáltatások biztosítása a bérbeadó szerződésből eredő kötelezettsége, azonban amennyiben a bérbeadó nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, egy olyan szerződésből eredő jogvitát eredményez, amelyben a döntés nem a közjegyző hatáskörébe tartozik. Tehát a jegyző megállapította, hogy ebben az ügyben a döntés nem az ő jogköre, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik, így a bérbeadót nem kötelezték az áram visszakapcsolására, áram nélkül pedig egyetlen bérlő sem fogja használni az ingatlant a hosszas bírósági eljárás lezáruláság.

Biztos megoldás az elkerülés

Mindent összevetve azonban megállapítható, hogy a bérbeadói jogok legteljesebb biztosítékát a megfelelően megfogalmazott, szigorú jogi biztosítékokkal rendelkező bérleti szerződés biztosítja, amelyben a felek szabályozzák a bérlő kiköltözési és kiürítési kötelezettségét, továbbá a bérbeadói zálogjog gyakorlásának módját. A leghatékonyabb megoldást a szerződés közjegyzői okiratba foglalása jelenti, amely – a pontosan körülírt kiköltözési/kiürítési klauzula révén – közvetlenül, bírósági eljárás mellőzésével végrehajtható, amely jelentősen lerövidíti a bérlemény újbóli bérbeadhatóságához szükséges jogi eljárásokat.

  • ADÓSSÁGKEZELÉS, BÉRLET

Legfrissebb tartalmak

CSOK PLUSZ 2024: Mire figyeljünk? Kik a jogosultak?

Kft alapítás feltételei és költségei cégalapítás előtt állóknak

A bankszámla inkasszó szabályai, azaz mennyit vihet a végrehajtó a végrehajtás során?

Végrendelet minta veszélyei, mikor érvényes egy végrendelet?

A törvényes öröklés sorrendje az öröklési jog szerint, az öröklési rend

Lefoglalt ingatlanok árverése, az ingatlan árverés során „meghirdetett” ingatlanok

Mire figyeljünk internetes vásárláskor?

Kivétel a kilakoltatási moratórium alól

Ellentmondás a végrehajtási eljárásban?

A felszedett padló története – Avagy egy kártérítés iránt indított per bemutatása

Infláció követőre változott a szabálysértési bírság is?

GTA? – Szerintünk jogszerű intézkedés!

Vadgázolás – ki a felelős érte?

Az Önkormányzatok öröklése

Végrendelet ügyvédi ellenjegyzésének előnyei

Kövessen minket

Kérdése van? Személyes konzultációért hívja a 06-1-365-1000-es telefonszámot!

CSOK PLUSZ: MIRE FIGYELJÜNK IDÉN ÉS JÖVŐRE?

CSOK PLUSZ 2024: Mire figyeljünk? Kik a jogosultak?

2023.11.29.
Lefoglalt ingatlanok árverése, ingatlan árverések

Lefoglalt ingatlanok árverése, az ingatlan árverés során „meghirdetett” ingatlanok

2023.11.02.
kilakoltatási mratórium

Kivétel a kilakoltatási moratórium alól

2023.09.06.
Ingatlan kiürítése határozott idejű bérleti szerződés esetén

Ingatlan kiürítése határozott idejű bérleti szerződés esetén

2023.07.10.
CSOK és Babaváró hitel

Családi otthonteremtési kedvezmény és Babaváró hitel

2023.06.28.

Miért kössön határozott idejű lakásbérleti szerződést

2023.06.13.

A tulajdoni lap részei. Mit tudhatsz meg egy tulajdoni lapról?

2023.06.06.

Hatósági áras lett a termőföld?

2023.05.22.
Facebook-f

Facebook oldalunk

Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.

Adatkezelési tájékoztató

© 2022 – Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda

A jobb felhasználói élmény érdekében az oldalon cookie-kat használunk. Oldalunk használatával, Ön elfogadja a cookie-k használatát.OK