Mit tehet a bérbeadó a nemfizető bérlővel szemben?

Sajnos, előfordulhat, hogy a bérbeadó egy nemfizető bérlővel kerül jogviszonyba, és rémálommá válhat a bérbeadás. Ingoványos kérdés, ugyanis mindkét félnek szüksége van, és meg is illeti a törvény általi védelem abban az esetben, ha a másik fél nem cselekszik jogszerűen. Nézzük, mit tehet a bérbeadó, amennyiben a bérlője nem fizet vagy közműtartozást halmoz fel.

Bár jogszabályilag is alapvető álláspont, hogy a tulajdonost megilleti többek között a birtoklás joga és a birtokvédelem, a birtokvédelmi eljárás mégis egy olyan ingoványos területe a jognak, amely sokszor a szerződésszegő bérlő, és nem a jogszerű felmondással élő bérbeadó érdekekeit szolgálja. Számos alkalommal fordult elő ugyanis olyan eset, hogy a régóta nemfizető bérlővel szemben a bérbeadó a bérleti szerződés felmondásával él, a bérlőnek mindazonáltal elegendő csupán a felmondás jogszerűségét vitatnia ahhoz, hogy még igen hosszú ideig – a szükséges jogi eljárások jogerős lezárásáig – az ingatlanban maradhasson. Tény, hogy a hatályos jogszabályi környezet egyes részeinek módosítására lenne szükség ahhoz, hogy a jogszerűen eljáró bérbeadó tulajdonosi jogai a legteljesebb védelemben részesüljenek, azonban a jelenleg hatályos jogszabályok keretei között is vannak olyan lehetőségek, amelyek megnehezíthetik a szerződésszegő bérlő ingatlanhasználatát, illetve meggyorsíthatják az ingatlan kiürítését.

Fontos, hogy a kommunikáció követhető legyen

Az első lépés a bérleti jogviszony megszüntetése érdekében természetesen a szerződés felmondása – itt fontos, hogy a felmondás megfogalmazása, illetőleg közlése megfeleljen mind a Ptk., mind pedig a Lakástörvény rendelkezéseinek. A felmondásban rendelkezni kell a felmondási időről is, amelyet jó esetben a felek közötti bérleti szerződés szabályoz, ha azonban a szerződés erről nem rendelkezik, a Lakástörvény rendelkezéseit kell alkalmazni, amelynek értelmében a felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap (tehát a bérleti díj megfizetésének elmulasztását követő hónap) utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál. Fontos, hogy a felmondás írásban történjen, illetve mindenképp ügyelni kell arra is, hogy a felmondás átvételét a bérbeadó igazolni tudja (ezért javasolt tértivevényes levél, vagy a személyes átvétel).

Az öntörvényűség csak felesleges köröket eredményez

Amennyiben a felmondási idő lejártát követően a bérlő nem költözik ki, a bérbeadónak – ha a bérleti szerződés a kiköltözési, kiürítési kötelezettség vonatkozásában nem tartalmaz semmilyen rendelkezést – csupán egy lehetősége van: a bíróság előtti kiürítési per kezdeményezése. Sajnos, abban az esetben, ha a bérbeadó megpróbálja „önhatalmúlag” visszafoglalni a bérleményt, a bérlő az ingatlan helye szerint illetékes jegyzőhöz fordulhat, és birtokvédelmet kérhet.

Fontos leszögezni, hogy a jegyző csupán a birtoklás ténye alapján dönt, ami azt jelenti, hogy az „önhatalom gyakorlását megelőző” birtokállapotot állítja helyre, és ennek értelmében a bérlőt az ingatlanba vissza fogja helyezni. A jegyző ugyanis nem vizsgálhatja azt, hogy a birtokláshoz kinek van úgymond „erősebb joga”, tehát nem dönthet abban a kérdésben, hogy jogszerűen mondta-e fel a bérbeadó a bérleti szerződést, ilyen kérdések vizsgálatára ugyanis csak a bíróságnak van jogosultsága. A jegyző tehát az ingatlan önkényes visszafoglalása esetén a bérlőnek fog igazat adni, fontos azonban, hogy a határozatot ilyen esetben mindenképpen támadjuk meg a bíróság előtt, kérve egyúttal a határozat végrehajtásának felfüggesztését.

Konkrét lépések, amelyeket tehet a bérbeadó

A szabályozás szerint a bérlő számára csak a helyiség birtoklását kell biztosítani. A bérbeadónak törvény által biztosított zalogjoga keletkezik a berlő ingóságain a meg nem fizetett bérleti díj erejéig. Erre tekintettel a bérbeadó megakadályozhatja a bérlőt abban, hogy az ingóságait a bérleményből elvigye, akár úgy is, hogy a bérelt helyiséget / ingatlant lezárja. A bérleményen tehát a tulajdonos akkor is zárat cserélhet, ha a bérlő még bent lakik, amennyiben biztosítja azt, hogy a bérlő bejuthasson a bérleménybe és azt használja. Ez a lehetőség kereskedelmi célú bérlemények, irodahelyiségek esetén lehet jó megoldás, de csak azt a célt szolgálhatja, hogy megakadályozza a zálogtárgyak elszállítását.

Közműtartozás esetén

További jogszerű megoldást jelenthet, ha a bérbeadó a közművekhez való hozzáférést szünteti meg a bérlő számára. Az elektromos áram lekapcsolása például vitás birtokhelyzet esetén sikeres lehet akkor, ha a bérlő jelentős közműtartozást is felhalmozott, és a közműszolgáltatóval a bérbeadónak áll fenn szerződése. Ilyen esetben ugyanis a bérbeadó hivatkozhat arra, hogy nem kötelezhető a közmű szolgáltatási díjak viselésére a bérlő helyett, a bérlőnek pedig lehetősége van saját jogon szerződést kötni a szolgáltatóval, ha ezt kívánja.

Amennyiben a bérlő nem költözik ki, a bérbeadó pedig a felmondási idő után megindítja a kiürítési pert, egyes jegyzői birtokvédelmi eljárásokban sikerrel hivatkozhat arra, hogy a birtoklás jogszerűségének kérdésében a felek között per van folyamatban, és erre tekintettel kérheti, hogy a jegyző állapítsa meg hatáskörének hiányát.

Találkoztunk olyan jegyzői határozattal, amely úgy foglalt állást, hogy a közmű szolgáltatások biztosítása a bérbeadó szerződésből eredő kötelezettsége, azonban amennyiben a bérbeadó nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, egy olyan szerződésből eredő jogvitát eredményez, amelyben a döntés nem a közjegyző hatáskörébe tartozik. Tehát a jegyző megállapította, hogy ebben az ügyben a döntés nem az ő jogköre, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik, így a bérbeadót nem kötelezték az áram visszakapcsolására, áram nélkül pedig egyetlen bérlő sem fogja használni az ingatlant a hosszas bírósági eljárás lezáruláság.

Biztos megoldás az elkerülés

Mindent összevetve azonban megállapítható, hogy a bérbeadói jogok legteljesebb biztosítékát a megfelelően megfogalmazott, szigorú jogi biztosítékokkal rendelkező bérleti szerződés biztosítja, amelyben a felek szabályozzák a bérlő kiköltözési és kiürítési kötelezettségét, továbbá a bérbeadói zálogjog gyakorlásának módját. A leghatékonyabb megoldást a szerződés közjegyzői okiratba foglalása jelenti, amely – a pontosan körülírt kiköltözési/kiürítési klauzula révén – közvetlenül, bírósági eljárás mellőzésével végrehajtható, amely jelentősen lerövidíti a bérlemény újbóli bérbeadhatóságához szükséges jogi eljárásokat.