Mit tehet a bérbeadó a nemfizető bérlővel szemben?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Sajnos, előfordulhat, hogy a bérbeadó egy nemfizető bérlővel kerül jogviszonyba, és rémálommá válhat a bérbeadás. Ingoványos kérdés, ugyanis mindkét félnek szüksége van, és meg is illeti a törvény általi védelem abban az esetben, ha a másik fél nem cselekszik jogszerűen. Nézzük, mit tehet a bérbeadó, amennyiben a bérlője nem fizet vagy közműtartozást halmoz fel.

Bár jogszabályilag is alapvető álláspont, hogy a tulajdonost megilleti többek között a birtoklás joga és a birtokvédelem, a birtokvédelmi eljárás mégis egy olyan ingoványos területe a jognak, amely sokszor a szerződésszegő bérlő, és nem a jogszerű felmondással élő bérbeadó érdekekeit szolgálja. Számos alkalommal fordult elő ugyanis olyan eset, hogy a régóta nemfizető bérlővel szemben a bérbeadó a bérleti szerződés felmondásával él, a bérlőnek mindazonáltal elegendő csupán a felmondás jogszerűségét vitatnia ahhoz, hogy még igen hosszú ideig – a szükséges jogi eljárások jogerős lezárásáig – az ingatlanban maradhasson. Tény, hogy a hatályos jogszabályi környezet egyes részeinek módosítására lenne szükség ahhoz, hogy a jogszerűen eljáró bérbeadó tulajdonosi jogai a legteljesebb védelemben részesüljenek, azonban a jelenleg hatályos jogszabályok keretei között is vannak olyan lehetőségek, amelyek megnehezíthetik a szerződésszegő bérlő ingatlanhasználatát, illetve meggyorsíthatják az ingatlan kiürítését.

Fontos, hogy a kommunikáció követhető legyen

Az első lépés a bérleti jogviszony megszüntetése érdekében természetesen a szerződés felmondása – itt fontos, hogy a felmondás megfogalmazása, illetőleg közlése megfeleljen mind a Ptk., mind pedig a Lakástörvény rendelkezéseinek. A felmondásban rendelkezni kell a felmondási időről is, amelyet jó esetben a felek közötti bérleti szerződés szabályoz, ha azonban a szerződés erről nem rendelkezik, a Lakástörvény rendelkezéseit kell alkalmazni, amelynek értelmében a felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap (tehát a bérleti díj megfizetésének elmulasztását követő hónap) utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál. Fontos, hogy a felmondás írásban történjen, illetve mindenképp ügyelni kell arra is, hogy a felmondás átvételét a bérbeadó igazolni tudja (ezért javasolt tértivevényes levél, vagy a személyes átvétel).

Az öntörvényűség csak felesleges köröket eredményez

Amennyiben a felmondási idő lejártát követően a bérlő nem költözik ki, a bérbeadónak – ha a bérleti szerződés a kiköltözési, kiürítési kötelezettség vonatkozásában nem tartalmaz semmilyen rendelkezést – csupán egy lehetősége van: a bíróság előtti kiürítési per kezdeményezése. Sajnos, abban az esetben, ha a bérbeadó megpróbálja „önhatalmúlag” visszafoglalni a bérleményt, a bérlő az ingatlan helye szerint illetékes jegyzőhöz fordulhat, és birtokvédelmet kérhet.

Fontos leszögezni, hogy a jegyző csupán a birtoklás ténye alapján dönt, ami azt jelenti, hogy az „önhatalom gyakorlását megelőző” birtokállapotot állítja helyre, és ennek értelmében a bérlőt az ingatlanba vissza fogja helyezni. A jegyző ugyanis nem vizsgálhatja azt, hogy a birtokláshoz kinek van úgymond „erősebb joga”, tehát nem dönthet abban a kérdésben, hogy jogszerűen mondta-e fel a bérbeadó a bérleti szerződést, ilyen kérdések vizsgálatára ugyanis csak a bíróságnak van jogosultsága. A jegyző tehát az ingatlan önkényes visszafoglalása esetén a bérlőnek fog igazat adni, fontos azonban, hogy a határozatot ilyen esetben mindenképpen támadjuk meg a bíróság előtt, kérve egyúttal a határozat végrehajtásának felfüggesztését.

Konkrét lépések, amelyeket tehet a bérbeadó

A szabályozás szerint a bérlő számára csak a helyiség birtoklását kell biztosítani. A bérbeadónak törvény által biztosított zalogjoga keletkezik a berlő ingóságain a meg nem fizetett bérleti díj erejéig. Erre tekintettel a bérbeadó megakadályozhatja a bérlőt abban, hogy az ingóságait a bérleményből elvigye, akár úgy is, hogy a bérelt helyiséget / ingatlant lezárja. A bérleményen tehát a tulajdonos akkor is zárat cserélhet, ha a bérlő még bent lakik, amennyiben biztosítja azt, hogy a bérlő bejuthasson a bérleménybe és azt használja. Ez a lehetőség kereskedelmi célú bérlemények, irodahelyiségek esetén lehet jó megoldás, de csak azt a célt szolgálhatja, hogy megakadályozza a zálogtárgyak elszállítását.

Közműtartozás esetén

További jogszerű megoldást jelenthet, ha a bérbeadó a közművekhez való hozzáférést szünteti meg a bérlő számára. Az elektromos áram lekapcsolása például vitás birtokhelyzet esetén sikeres lehet akkor, ha a bérlő jelentős közműtartozást is felhalmozott, és a közműszolgáltatóval a bérbeadónak áll fenn szerződése. Ilyen esetben ugyanis a bérbeadó hivatkozhat arra, hogy nem kötelezhető a közmű szolgáltatási díjak viselésére a bérlő helyett, a bérlőnek pedig lehetősége van saját jogon szerződést kötni a szolgáltatóval, ha ezt kívánja.

Amennyiben a bérlő nem költözik ki, a bérbeadó pedig a felmondási idő után megindítja a kiürítési pert, egyes jegyzői birtokvédelmi eljárásokban sikerrel hivatkozhat arra, hogy a birtoklás jogszerűségének kérdésében a felek között per van folyamatban, és erre tekintettel kérheti, hogy a jegyző állapítsa meg hatáskörének hiányát.

Találkoztunk olyan jegyzői határozattal, amely úgy foglalt állást, hogy a közmű szolgáltatások biztosítása a bérbeadó szerződésből eredő kötelezettsége, azonban amennyiben a bérbeadó nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, egy olyan szerződésből eredő jogvitát eredményez, amelyben a döntés nem a közjegyző hatáskörébe tartozik. Tehát a jegyző megállapította, hogy ebben az ügyben a döntés nem az ő jogköre, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik, így a bérbeadót nem kötelezték az áram visszakapcsolására, áram nélkül pedig egyetlen bérlő sem fogja használni az ingatlant a hosszas bírósági eljárás lezáruláság.

Biztos megoldás az elkerülés

Mindent összevetve azonban megállapítható, hogy a bérbeadói jogok legteljesebb biztosítékát a megfelelően megfogalmazott, szigorú jogi biztosítékokkal rendelkező bérleti szerződés biztosítja, amelyben a felek szabályozzák a bérlő kiköltözési és kiürítési kötelezettségét, továbbá a bérbeadói zálogjog gyakorlásának módját. A leghatékonyabb megoldást a szerződés közjegyzői okiratba foglalása jelenti, amely – a pontosan körülírt kiköltözési/kiürítési klauzula révén – közvetlenül, bírósági eljárás mellőzésével végrehajtható, amely jelentősen lerövidíti a bérlemény újbóli bérbeadhatóságához szükséges jogi eljárásokat.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest