A házassági szerződés szabályai, a házassági vagyonjog
A házassági vagyonjogi szerződés említésekor a legtöbbeknek az jut az eszébe, hogy kifejezetten abban az esetben érdemes ilyen szerződés megkötése, illetve abban az esetben kötnek ilyen szerződést a hazásulandók, vagy – a jövőre nézve – a házastársak, ha valamelyik fél biztosítani szeretné, hogy a saját vagyona, vagy annak egyes része egy esetleges válás esetén továbbra is a saját tulajdonában maradjon.
Sokan a bizalmatlanság jeleként értékelik, ha a párjuk a házassági szerződést megemlíti. Álláspontunk szerint ez nem a bizalmatlanság jele, hiszen a mai világban teljesen ésszerű, hogy bármelyik fél az általa, vagy felmenői által nehezen megszerzett vagyont védje.
Mikor érdemes házassági szerződést kötni?
Házassági szerződést abban az esetben javasolt kiváltképp kötni, ha a házas, vagy házasulandó felek egymás közti vagyoni viszonyaiban jelentős anyagi különségek állnak fent.
Emellett a házassági vagyonjogi szerződés abban az esetben is hasznos lehet, ha az egyik fél kockázatos vállalkozási tevékenységet folytat (például: betéti társaság beltagja), így a szerződés megkötésével megóvhatja a másik felet az esetleges őt érintő tartozásoktól. A betéti társaság alapításának előnyeit és hátrányait egy korábbi cikkünkben részleteztük.
Házassági életközösség
Ha a házastársak nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést, akkor főszabály szerint a házasságuk idején – a házassági életközösség időtartama alatt – keletkezett, illetve általuk külön-külön, vagy együttesen szerzett vagyon közös vagyonnak számít (házastársi vagyonközösség), kivéve természetesen azon vagyonelemeket, amelyek a felek különvagyonát képezik. A jogi fogalomrendszert használva szerződés hiányában a felek között törvényes vagyonjogi rendszer érvényesül.
A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell. Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.
A házassági vagyonjogi szerződésben a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. Az ilyen szerződést kizárólag személyesen lehet megkötni, és főszabályként csak cselekvőképes személy lehet szerződő fél. Amennyiben a szerződést megkötni kívánó személyek, vagy személy a szerződés megkötésének idején a tizennyolcadik életévét nem töltötte be vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott, abban az esetben a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Itt szeretnénk kitérni arra a jogi szabályozásra, hogy Magyarországon a 16. életévét betöltött kiskorú is köthet házasságot, amennyiben a gyámhatóság ehhez hozzájárul. Ebben az esetben a 16. életévét betöltött kiskorú, a házasság megkötésével nagykorúvá válik, és az így megszerzett nagykorúságát akkor sem veszti el, ha a 18. életévének betöltése előtt elválik.
Házassági szerződés formai követelményei
Fontos kiemelnünk, hogy a házassági vagyonjogi szerződés, ha egyszerű magánokiratba (a köznyelvben ismert „két tanús” okirta) foglalták nem érvényes, azaz az abban foglalt rendelkezések később – például a házassági vagyonközösség megszüntetésekor – nem érvényesíthetőek. A Ptk. alapján a házassági szerződés kizárólag akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
Kivételt jelent az a megállapodás, amelyet a felek a házassági életközösség megszakadása után, a közös vagyon megosztása tárgyában kötöttek. Ebben az esetben a házassági vagyonjogi szerződéstől eltérően a felek nem előzetesen, hanem utólag kötnek egy megállapodást a vagyoni viszonyaik rendezése érdekében. Ekkor azonban fennáll a veszélye annak, hogy a házastársak a közöttük megromlott viszony miatt utólagosan már nem tudnak egy mindkét fél által elfogadható megállapodást kötni.
A házassági vagyonjogi szerződés megkötését követően a felek, vagy – ezirányú megbízás esetén – az eljáró ügyvéd további teendője, hogy a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bejegyeztesse. Ennek hiányában ugyanis a szerződés csak az azt megkötő személyek között hatályosul, harmadik személlyel szemben nem, kivétel, ha a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról egyébként tudott vagy arról tudnia kellett.
Házassági vagyonjogi szerződés fajtái
A törvény két lehetséges megoldást részletez a vagyoni viszonyok rendezésére tekintetében, azonban – amennyiben a törvény nem tiltja – a felek ezen rendszerektől is eltérhetnek a szerződésben, illetve akár egyes vagyonelemek tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki.
- Közszerzeményi rendszer
Ezen rendszer választásával a házastársak között egy szerzeményi közösség alakul ki, amely során a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. A házastársak az életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, az egyes közszerzeményi vagyontárgyakat csak az arra feljogosított személy használhatja, birtokolhatja, hasznosíthatja és rendelkezhet felette. Az életközösség megszűnése után azonban bármely házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, amely a vagyonukban közszerzemény.
Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad.
Különvagyonnak kell tekinteni az alábbi vagyontárgyakat:
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy,
- a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastárs által örökölt, vagy
- részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás,
- a személyét ért sérelemért kapott juttatás,
- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépett vagyontárgy.
A Ptk. a házastársak közötti elszámolást, azzal a megdönthető vélelemmel próbálja megkönnyíteni, hogy a házastársak vagyonában lévő vagyonelemekről azt kell vélelmezni, hogy valamennyi a közszerzemény részét képezi. Figyelemmel arra, hogy megdönthető vélelemről van szó, a házastársak – sikeres – bizonyítás esetén egyes vagyontárgyakat kivonhatnak a közszerzeményi kategória alól, így azon vagyontárgyat, illetve annak értékét a közszerzeményei vagyon megosztása során nem kell figyelembe venniük.
Minden olyan vagyon, amely közszerzeménynek minősül a házastársak a közös vagyon megosztásának szabályai alapján követelhetik egymástól, azzal az eltéréssel, hogy a házastárs nem tarthat igényt a másik házastárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyakra, továbbá a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedésére akkor sem, ha azok anyagi fedezetének biztosításában korábban részt vett.
- Vagyonelkülönítési rendszer
A vagyonelkülönítési rendszer alkalmazásával a házastársak „autonómiája” érvényesül. Ezen rendszer alkalmazásával a házastársak között nem keletkezik közös vagyon, sőt elszámolási kötelezettség sem. A felek önálló vagyonszerzők, és mindvégig saját vagyontárgyaikkal rendelkeznek függetlenül attól, hogy azt a házasság alatt vagy előtt szerezték.
Kivételt képeznek a vagyonelkülönítési rendszer alól a házastársak közös háztartásának költségei, a közös gyermek és – az egyik házastárs hozzájárulásával – a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadások, amelyet a házastársaknak közösen kell viselniük akkor is, ha vagyonelkülönítés rendszerét alkalmazzák. Minden olyan kikötés, amely bármely házastársat teljesen vagy túlnyomó többségben mentesít az előbb említett költségek és kiadások viselése alól semmisnek tekintendő. A Ptk. továbbá egyértelműsíti, hogy a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül.
Kinek van joga ahhoz, hogy a házassági szerződéssel kapcsolatban felvilágosítást kérjen? Betekintés a házassági szerződésbe
Alapvetően bárkinek, aki valószínűsíti a betekintéshez fűződő jogi érdekét. Ezen személy bármely közjegyzőnél – tekintettel arra, hogy a vagyonjogi szerződések nyilvánosak – betekinthet a nyilvántartásba, és ezzel tudomást szerezhet a házastársak között esetlegesen fennálló vagyonjogi szerződés létéről. A szerződés tartalmáról való tudomásszerzéshez azonban már valamelyik szerződő fél írásbeli felhatalmazása szükséges.
Házastársak rendelkezése haláluk esetére
A házassági vagyonjogi szerződésben a felek a közös vagyonukról haláluk esetére rendelkezhetnek azzal, hogy ezen rendelkezésre a házastársak által, együttélésük időtartama alatt tehető közös végrendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Tapasztalataink alapján a házassági vagyonjogi szerződést a közvélemény még mindig a bizalmatlanság jeleként kezeli, figyelemmel arra, hogy a szerződést ellenzők véleménye alapján a házasság a kölcsönös bizalmon alapszik. Álláspontunk szerint azonban a szerződés megkötése éppen a házasulandók vagy a házastársak tiszta szándékát jelezheti, ugyanis így előre lefektetik a vagyonukra, illetve a később megszerzendő vagyonukra vonatkozó szabályokat.
Figyelemmel arra, hogy a törvény a házassági vagyonjogi szerződés érvényességét többek között ügyvédi ellenjegyzéshez köti, így mindenképpen szükséges ügyvédi segítséget igénybe venni annak megkötéséhez, azonban álláspontunk szerint az ügyvéd bevonása a legelső pillanattól javasolt, hiszen így a házasulók, vagy házastársak közötti esetleges félreértések könnyen megelőzhetőek.
Házastárs szerződései
A házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.
A felek olyan szerződése, amely valamely vagyontárgynak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött rendelkezésektől eltérően változtatja meg, harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés rendelkezése szerint a közös vagy a különvagyonhoz tartozik.
Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda
Az Ügyvédeink állnak szíves rendelkezésére, ha házassági vagyonjogi szerződést kíván kötni, vagy esetleg már megkötött szerződés vonatkozásában kéri a jogi véleményünket! Keressen minket bizalommal!