Tartalomjegyzék
Amikor elhatározzuk egy cég alapítását a cégforma (pl.: Kft., Bt. stb.) meghatározása után az egyik legfontosabb kérdés a cég nevének kiválasztása, hiszen társaság neve a cég évekre meghatározó jellemzője, valamint a kívülállók számára elsődlegesen ez különbözteti meg az egyes cégeket egymástól. A hatályos szabályozás a névadás kérdéskörében szűk körben köti meg a kezünket, szinte az alapítók fantáziájára van bízva, hogy milyen cégnevet választanak, azonban mind a Polgári Törvénykönyv, mind a Cégtörvény tartalmaz olyan szabályokat, illetve elvárásokat, amelyeknek a cégnévnek meg kell felelnie.
A korlátolt felelősségű társság, illetve a betéti társaság alapításával az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk részletesen:
- Milyen céget alapítsak? – A Bt. alapítás előnyei és hátrányai
- Milyen céget alapítsak? – A Kft. alapítás előnyei és hátrányai
A Polgári Törvénykönyv az elnevezéssel szemben három lényeges kritériumot tartalmaz:
- Névkizárólagosság (cégkizárólagosság elve)
A névkizárólagosság elve alapján a cégnévnek különböznie kell az ország területén tevékenykedő, közhiteles nyilvántartásba bejegyzett cég nevétől, a névnek egyrészről alkalmasnak kell lennie az egyediesítésre, másrészről a cégnek sajátos, más szervezettől eltérő jellegű nevet kell adni, így kizárva az összetévesztés lehetőségét. Már létező Társaság nevétől legalább 3 karakterrel el kell térnie.
- Névvalódiság (cégvalódiság elve)
E követelmény szerint a cég nevében nem szerepelhet olyan kifejezés, amely a cég tevékenységét, illetve működését illetően megtévesztésre alkalmas, a cégnévnek tehát a valóságnak megfelelően kell tükröznie a céggel, annak működésével kapcsolatos körülményeket így az alapvető tevékenységét és cégformáját, és nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot, nem lehet félrevezető.
- Névszabatosság
„A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.”
A cégszabatosság elve a cégnévvel szembeni nyelvi követelményeket fejezi ki. Cégnév esetén ez a szabály azt jelenti, hogy a vezérszón kívül a cégnévben csak magyar szavak szerepelhetnek a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek megfelelően a magyar helyesírás szabályai szerint. A cég neve például nem lehet kizárólag számok vagy betűk halmaza.
Cégnév összetétele, használható szavak, személynevek
A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A cégnévben első helyen álló vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó nem csupán egyetlen szó lehet, akár több tagból is állhat. A vezérszó lehet idegen nyelvű kifejezés, lehet rövidítés vagy akár mozaikszó is, amelyeket latin betűkkel kell feltüntetni. A vezérszó a cégnév legnagyobb gyakorlati jelentőségű része, ugyanis valamilyen jól hangzó, könnyen megjegyezhető kifejezéssel elősegítheti a többi cégtől való könnyebb megkülönböztetést, utalhat a cég tevékenységére, előnyös jellemzőjére, illetve alkalmas lehet a cég iránti érdeklődés felkeltésére, így a vezérszónak komoly gazdasági szerepe is lehet.
A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. Rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. A cégnévnek ugyancsak kötelezően ki kell fejeznie a cég formáját is. A cégformát kizárólag a jogszabályi elnevezések használatával lehet feltüntetni (például: korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, zártkörűen működő részvénytársaság stb.), azoktól eltérő név nem használható.
A teljes nevük mellett a cégek használhatnak rövidített nevet is, amely a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. A cégnév továbbá tartalmazhat utalást a cég alapvető tevékenységére is. A cégnevek a gyakorlatban a mai napig gyakran tartalmazzák például az „ipari”, „kereskedelmi”, „szolgáltató”, „számítástechnikai”, „mezőgazdasági”, „építőipari” stb. szavakat vagy ezek kombinációit. A cég elnevezésében továbbá a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak a neve is szerepeltethető.
Különleges cégnevek
A cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől. A cégnév továbbá kizárólag akkor tartalmazhatja az „állami” vagy „nemzeti” kifejezést, ha a cégben az állam közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég tartós állami tulajdoni körbe tartozik, továbbá akkor, ha a Kormány nyilvános határozatában erre engedélyt ad.
Fontos jogszabályi követelmény, hogy a cég elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható. Például: Adolf Hitler
Amennyiben a cég nevében – az előző bekezdésre is figyelemmel – a történelem egy kiemelkedő személyiségének nevét (például: Deák Ferenc, Kossuth, Széchenyi) szeretnénk használni, abban az esetben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyét kell beszereznünk. Ha pedig olyan elnevezést használnánk, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, úgy a jogosult hozzájárulását kell beszereznünk annak érdekében, hogy a nevet a cégnévben szerepeltethessük.
Cégnév ellenőrzése, cégnyilvántartás
Ahhoz, hogy a fenti elveknek megfelelő, illetve olyan cégnevet válasszunk, amely más jogi személy nevével nem összetéveszthető, attól elkülönülő, elsődlegesen ismernünk kell azt, hogy milyen nevű cégek léteznek már. A kutatáshoz nagy segítségünkre lehet az Igazságügyi Minisztérium által üzemeltetett, interneten ingyenes elérhető adatbázis, amelyen keresve megtudhatjuk, hogy az általunk választott, vagy ahhoz hasonló névvel jegyeztek-e már be céget.
Foglalhatunk cégnevet?
Névfoglalás esetén anélkül foglalhatunk le egy cégnevet, hogy azzal egy időben a céget meg is alapítanánk. A névfoglalásra vonatkozó kérelmet szintén az illetékes Cégbíróság részére kel benyújtani, és amennyiben a választott név a szabályoknak megfelel, akkor a Cégbíróság a nevet kérelmező részére hatvan napra lefoglalja, és a cégnevek elektronikus nyilvántartásában feltünteti. Ezen hatvan nap alatt más cég nem jegyezhető be ugyanazon a néven, sőt ugyanarra a névre vonatkozóan nem is élhet névfoglalással. Amennyiben a cégnév felhasználására hatvan napon belül nem kerül sor, azaz nem kerül benyújtásra a cégbejegyzési kérelem, a névfoglalás megszűnik, és a lefoglalt név felszabadul.
A fent említett, cégnévvel szemben támasztott jogszabályi követelményeken túl egyéb elvárásokat is támaszt a jogszabály, ezért javasoljuk, hogy a cégalapítás elhatározását követően mihamarabb, már a cégnév kitalálása során kérjék Ügyvéd segítségét. Ügyvédi Irodánk, illetve Irodánk társasági jogi és cégjogi szakjogásza teljeskörű szolgáltatást nyújt Ügyfelei részére cégalapítási ügyekben. A gazdasági társaságok különböző formáinak megalapításához nyújtott jogi tanácsadás keretében felvilágosítást nyújtunk Ügyfeleink számára a cégalapításhoz szükséges adatokról, a cégalapítás menetéről és költségeiről, valamint tájékoztatást adunk az egyszerűsített cégalapításról azon esetekben, amikor a megalakuló társaság kizárólag a szerződésmintában foglalt adatokat és szabályokat kívánja létesítő okiratba foglalni.
Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda szolgáltatása
Cégalapítás során, cégformától függetlenül az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda áll a rendelkezésére!