A hatályos magyar jogszabályok alapján azonos nemű felek között házasság nem jöhet létre. Erre a célra szolgál „helyettesítésképpen” a bejegyzett élettársi kapcsolat. Jelen cikkünkben ezzel a jogintézménnyel foglalkozunk részletesebben.
A bejegyzett élettársi kapcsolat elkülönítése a bejegyzés nélküli „sima” és a nyilvántartásba vett élettársi kapcsolattól
A Ptk. 6:514. § meghatározza az élettársi kapcsolat fogalmát:
(1) Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
(2) Az élettársi kapcsolat az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.
„Sima”, bejegyzés nélküli élettársi kapcsolatról akkor beszélünk, amikor 2 fél között az érzelmi és gazdasági közösség, vagyis az életközösség fennáll, azonban ez semmilyen módon vagy formában nincsen nyilvántartásba véve, bejegyezve. A rájuk vonatkozó jogszabályok folyamatosan változnak, egészségügyi döntéseket ugyanúgy hozhatnak, mint a bejegyzett élettársak, de nem örökölhetnek egymás után, csak ha erről külön végrendeletben rendelkeznek. Ráadásul az örökölt vagyon után még ilyenkor is illetéket kell fizetniük.
Nyilvántartásba vett élettársi kapcsolat esetén az életközösség rögzítve van az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYNY).
Bár ez az együttélési forma csak korlátozottan biztosít többletjogokat a bejegyzés nélküli kapcsolathoz képest, mégis számos élethelyzetben jelentős segítséget nyújthat. Például, amikor élettársi kapcsolatot kell igazolni bankhitel felvételéhez vagy özvegyi nyugdíj megállapításához, nem szükséges tanúkat bevonni, csupán a nyilvántartásba vételt igazoló dokumentumot kell bemutatni. Fontos azonban tudni, hogy hiányoznak a törvényes öröklési jogok, ami végrendelet hiányában komoly következményekkel járhat: az élettársak nem részesülnek automatikusan a másik vagyontárgyaiból, és tulajdonrész hiányában az örökösök jogosultak lehetnek arra, hogy az élettársakat kiutasítsák a közösen lakott ingatlanból.
Bejegyzett élettársi kapcsolatot az a két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy létesíthet, aki az anyakönyvvezető előtt együttesen és személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Tehát bejegyzett élettársi kapcsolat csak azonos nemű felek között jöhet létre.
A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte
A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének feltételei a következők:
- Legalább két tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti az anyakönyvvezető előtt, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni. Kiskorú részére ilyen kapcsolat nem engedélyezett.
- A kijelentést követően az anyakönyvvezető bejegyzi a kapcsolatot az anyakönyvbe. A létesítés nyilvános, két tanú jelenlétében történik.
A bejegyzett élettársaknak előzetesen nyilatkozniuk kell az anyakönyvvezető előtt arról, hogy nincs törvényes akadály a kapcsolatuknak, és be kell bizonyítaniuk, hogy a kapcsolat törvényes feltételei fennállnak. Azonban, ha valamelyik fél súlyos egészségügyi állapot miatt közel van a halálhoz, a nyilatkozat elegendő lehet a törvényes feltételek igazolására, és a kapcsolat azonnal létrejöhet a nyilatkozat megtétele után.
A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai
Ha a 2009. évi XXIX. törvény (Bét.) eltérően nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, megfelelően alkalmazni kell:
- A házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra.
- A házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra.
- Az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett élettársára.
- Az elvált személyre vonatkozó szabályokat arra a személyre, akinek bejegyzett élettársi kapcsolatát megszüntették.
- A hajadonra, nőtlenre vonatkozó szabályokat arra a személyre, aki még nem volt házas, és bejegyzett élettársi kapcsolatot még nem létesített.
- A házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra.
Továbbá:
- A bejegyzett élettársakra nem alkalmazhatók a házastársak által történő közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok, és az élettársi kapcsolat nem teremt apasági vélelmet.
- A bejegyzett élettársakra nem vonatkoznak a házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések.
- Az emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárásoknak a házastársakra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak a bejegyzett élettársakra.
Ha a törvény nem állapít meg eltérő jogkövetkezményt, a családi állapotra vonatkozó nyilatkozatokat úgy kell megfogalmazni, hogy külön megjelöljék a „házas” és „bejegyzett élettárs”, az „özvegy” és „özvegy bejegyzett élettárs”, valamint az „elvált” és „elvált bejegyzett élettárs” státuszt. A családi állapotot tartalmazó nyilvántartásokban ezeket az állapotokat együtt kell feltüntetni.
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnhet:
- Az egyik bejegyzett élettárs halálával,
- Bírósági felbontással,
- Közjegyző általi megszüntetéssel.
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére vonatkozóan alkalmazni kell a házasság megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket. A felek közös megegyezése alapján a közjegyző nemperes eljárásban is megszüntethetik a bejegyzett élettársi kapcsolatot.