A munkajog, a munkajogi ügyek fontossága, ügyvédek szerepe

Ha a hétköznapi életünket szinte legtöbbször meghatározó jogterületet keressük, akkor minden bizonnyal a munkajog a képzeletbeli listán az első helyek egyikét foglalja el. E jogterület tehát komoly hatással van a mindennapokra, azonban az átlag ember mégis kevés ismerettel rendelkezik jogairól és kötelezettségeiről.

Miért ajánlott munkajogi ügyvéd igénybevétele?

Ahogy fent írtuk a munkajogi ügyek hétköznapi jogi ügyeink egyik legmeghatározóbbika, emiatt pedig egy, a vonatkozó jogszabályoknak nem megfelelő munkaszerződés, egy jogellenes felmondás, vagy egy rosszul megfogalmazott közös megegyezéses megállapodás jelentős negatív hatással lehet ránk, és akár emberi sorsok múlhatnak rajta. Amennyiben megfelelő időben fordul tapasztalt munkajogi ügyvédhez, úgy elkerülheti a munkajogi ügyekben gyakran felmerülő peres jogvitát. Habár az az általános vélekédés, hogy a munkajogi kérdésekben is elegendő általánosan megfogalmazi egy szerződést / megállapodást, hiszen a vonatkozó jogszabályok úgyis rendelkeznek a felek jogairól és kötelezettségeiről, azonban ne feledjük, hogy a jogszabály egy általános szabályrendszert állít fel, és nem tudja figyelembe venni az adott munkaviszonyra vonatkozó sajátosságokat.

A munkaügyi ügyvéd szerepe, munkajogi tanácsadás, képviselet ellátása

Kollegáink a munkajog területén jelentős tapasztalatra tettek szert, így a munkaügyi kérdésekben is teljeskörű jogi segítsget nyújtanak a hozzánk fordulóknak.  Ügyvédi Irodánk kollégái az egyedi munkaszerződések ismeretében, személyre szabott jogi tanácsadást biztosítananak, amely során többek között megvizsgálják az adott jogviszonyra vonatkozó munkaszerződést, munkaköri leírást, egyéb – a munkavállalóra vonatkozó – szabályzatokat, megállapodást, illetve felmondást.

A tanácsadás során tehát nagyon fontos, hogy lehetőség szerint a munkaviszonyra vonatkozó szerződések, szabályzatok kollegáink rendelkezésére álljanak, hiszen a vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok, szerződések minél teljesebb ismeretében és a hatályos jogszabályok alkalmazása útján tudjuk ellátni a Megbízónk hatékony képviseletét, illetve ezen dokumentumok elengedhetetlenek ahhoz, hogy kollegáink – a megbízó igénye szerint, annak képviseletében – bírósághoz forduljon és munakügyi pert kezdeményezzen, vagy felhívja a munkáltatót / munkavállalót a vonatkozó jogsuabályok betartására.

Melyek azok a munkajogi ügyek, amelyekkel Ügyvédi Irodánk foglalkozik?

• munkajogi kérdésekben általános jogi tanácsadás;
• munkaszerződések elkészítése;
• munkaszerződések véleményezése;
• belső szabályzatok, utasítások elkészítése, véleményezése, felülvizsgálata;
• felmondások megszerkesztése, véleményezése, jogszerűségének vizsgálata;
• jogellenes felmondás esetén történő képviselet;
• a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésével kapcsolatos megállapodás elkészítése;
• versenytilalmi megállapodások elkészítése véleményezése;
• nagy- és multinacionális vállalatoknak szerződéses struktúra kialakítása.
• munkaügyi per során történő képviselet.

A munkajogász szerinti legfontosabb szabályok dióhéjban

A munkaviszony létrejötte

A munkaviszony érvényesen az erre vonatkozó munkaszerződés megkötésével kezdődik. Ha ismerjük a munkaszerződésre vonatkozó szabályokat, akkor hatékonyan érvényesíthetjük érdekeinket munkavállalás során, és elkerülhetjük azokat a helyzeteket, amelyekben kiszolgáltatottá válhatunk a munkáltatónak.

A munkaszerződés kötelező tartalma

A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei a törvény szerint a munkavállaló munkaköre, illetve az alapbére. A munkakör megnevezése azonban legtöbbször nem nyújt elegendő információt a munkavállalónak arra, hogy pontosan mi is lesz a feladata, ezért gyakori, hogy a munkáltatók a munkaszerződés mellékleteként munkaköri leírást is átadnak a munkavállalóknak. A munkaköri leírás általában azoknak a tipikus feladatoknak a felsorolását tartalmazza, amelyeket a munkavállalónak el kell végeznie, továbbá legtöbbször ebben jelölik meg a közvetlen felettes, ellenőrzésre jogosult személyét is.

A másik fontos kötelező tartalmi elem a munkavállalót megillető alapbér, amely természetesen nem lehet alacsonyabb, mint a törvény által megállapított kötelező minimálbér összege.

Korábban a fentiek mellett a munkavégzés helyének megjelölése is a szerződés kötelező tartalmi eleme volt. A jelenlegi szabályok szerint azonban a munkavégzés helyét a szerződésben nem kell feltétlenül megjelölni – ez esetben az a hely minősül ennek, ahol a munkavállaló a munkáját végezni szokta. Vannak azonban olyan munkakörök, melyeknél nem egyértelmű, hol történik a napi szintű munkavégzés (például mert a munkavégzés az egyes ügyfelek napi szintű látogatásából áll), ilyenkor munkavállalóként érdemes kezdeményezni annak munkaszerződésbe foglalását.

A munkaviszony időtartama

A munkaszerződést a felek általában határozatlan időtartamra kötik meg, de előfordul az is, hogy a szerződés csak egy meghatározott időre jön létre. Ez szokásos akkor, ha a munkavállalót például valakinek a helyettesítésére veszik fel, de a munkáltatók számára visszaélésre is lehetőséget ad.

A próbaidő

Gyakori, hogy a felek a munkaszerződésben próbaidőt kötnek ki, amely alatt mind a foglalkoztató, mind pedig a munkavállaló felmérheti, hogy megfelelő-e számára az, amit a másik fél nyújtani tud. A próbaidő tartama legfeljebb három hónap lehet a törvény szerint, kollektív szerződés azonban legfeljebb 6 hónapra növelheti ezt az időszakot. A próbaidőt a munkaszerződésben kell kikötni, később erről nem lehet megállapodni. A próbaidő meghosszabbítására csak akkor van lehetőség – legfeljebb egy alkalommal – ha az eredeti, munkaszerződésben meghatározott időtartam nem érte el a 3 hónapot.

A próbaidő legfontosabb haszna mindkét fél számára, hogy indoklás nélkül, azonnali hatályú felmondással megszüntethetik a közöttük lévő munkaviszonyt. Tehát ha a próbaidő alatt közöljük a felmondásunkat, másnap már be sem kell mennünk dolgozni – a munkáltató nem kötelezhet arra sem, hogy egy általa még fontosnak vélt munkát befejezzünk.

A munkaviszony megszüntetése

A munkaviszony megszűnhet pl.: a határozott idő lejártával, felmondással, vagy közös megegyezéssel.

Felmondás – csak alapos indokkal

A munkavállalók védelmét szolgálja az a garanciális szabály, hogy a munkáltató felmondás esetén köteles azt megindokolni, a felmondás indoka pedig csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartására alapított felmondást megalapozhatja, ha a munkavállaló rendszeresen késve, vagy munkára képtelen állapotban jelenik meg a munkahelyén, vagy hanyagul végzi a munkáját.

A felmondási idő

A Munka Törvénykönyve a munkaviszony egyoldalú megszüntetését felmondás, illetve azonnali hatályú felmondás alapján teszi lehetővé (korábban ezt a törvény rendes illetve rendkívüli felmondásként határozta meg). Az azonnali hatályú felmondás esetén a munkaviszony már a felmondás közlését követő naptól megszűnik, és a felek ettől kezdve semmilyen kötelezettséggel nem tartoznak egymás felé. Felmondás esetén azonban van egy átmeneti időszak, a felmondási idő, amely alatt mindkét fél felkészülhet a változásra: a munkáltató például elkészítheti a munkavállaló számára a különböző elszámolásokat, a munkavállaló pedig átadhatja a munkakörét, illetve van ideje arra is, hogy munkát keressen.

A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. Gyakori tévedés, hogy a felmondási idő alapesetben 30 nap, ez azonban nem így van: minél hosszabb ideje van ugyanis valaki munkaviszonyban, annál hosszabb a felmondási ideje.

A törvény felmondási időre vonatkozó fenti szabálya azonban csak munkáltatói felmondás esetén érvényes, ha a munkavállaló mond fel, akkor neki ezt követően már csak 30 napot kell munkában töltenie – amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodnak meg.

A felmondási időre ugyanúgy jár a munkabér a munkavállaló számára, mint korábban, továbbá munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő felére a munkavállalót fel is kell menteni a munkavégzési kötelezettség alól – ez alatt részére távolléti díj jár. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkavállalónak legalább a felmondási idő fele részében úgy kell fizetni, hogy cserébe nem dolgozik. Gyakori, hogy a felmondás közlését követően a munkáltatók a felmondási idő teljes tartamára felmentik a munkavállalójukat a munkavégzési kötelezettség alól, ezzel is segítve őket abban, hogy több idejük legyen új munkát keresni.

Végkielégítés 

Végkielégítés főszabályként csak a hosszabb ideje fennálló munkaviszony megszüntetése esetén jár, tehát senki ne számítson arra, hogy egy év után végkielégítést követelhet munkáltatójától, ha az felmondást közöl vele. Végkielégítés továbbá akkor sem követelhető, ha munkavállalóként mi mondunk fel a cégnél, akármennyire is hosszú ideje dolgoztunk ott. Ez alól kivétel a munkavállalói azonnali hatályú felmondás esete, ha ugyanis ennek feltételei fennállnak, a munkavállaló végkielégítésre is jogosulttá válik.

Forduljon munkaügyi ügyvédhez tanácsadásért

Látható tehát, hogy a munkajogviszony egy bonyolult és összefüggő szabályrendszer alapján működik, ahol minden szónak és minden írásbeli nyilatkozatnak jelentősége van, továbbá a munkáltató és a munkavállaló félnek is oda kell figyelnie arra, hogy jognyilatkozatát a törvény által meghatározott határidőn belül tegye meg. Ezért mindenkit óva intünk attól, hogy kellő megfontolás és előkészület nélkül döntsön például munkavállalói elbocsátásáról, hiszen ez is olyan tipikus jogi aktus, ahol az esetleges hibák később már nem tehetők jóvá. Éppen ezért a felmondás közlése, vagy munkavállalói oldalról nézve benyújtása előtt mindenképpen célszerű munkajogban jártas ügyvéd segítségét igénybe venni, aki közreműködhet a felmondás szövegének pontos és korrekt megfogalmazásában, illetve tárgyalási tapasztalatának köszönhetően, a felektől független külső félként hozzájárulhat ahhoz is, hogy munkáltató és munkavállaló a munkaviszony lezárásaként egy mindkét fél számára korrekt megállapodást kössenek egymással.

Hívjon minket annak érdekében, hogy munkajogi ügyeit gyorsan és hatékonyan megoldhassuk!

Mennyibe kerül a munkaügyi per, az ügyvédi iroda munkadíja:

A  munkaügyi perek tárgyi illetékfeljegyzési jog kategóriába tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a munkaügyi pert indító fél nem köteles az illetéket az eljárás megindításakor (a kereset benyújtásáig) megfizetni, azaz tulajdonképpen az eljárás megindítása ingyenes.

Az Ügyvédi Iroda munkadíja az ügyek bonyolultságától, illetve hosszától függ de átlagosan 25.000,- Ft + áfa / óra összegért tudunk Önnek munkajogi ügyeiben segíteni.