Az ügyvéd szerepe a hagyatéki eljárás során, az öröklési jog
Egy legideálisabb családi helyzetben általában nem történik probléma a hagyatéki eljárás során. Ennek ellenére mi a hozzánk fordulók megkereséseiből azt tapasztaljuk, hogy nem árt felkészülni a váratlan helyzetekre.
Hagyatéki ügyvédként kapott gyakori kérdések
Hagyatéki ügyvéd szerepe a hagyatéki eljárásokban
Ha az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda jár el Ön helyett a hagyatéki eljárás során, akkor megóvhatjuk azoktól a kellemetlenségektől, amelyek utána hosszú és drága eljárás útján tudna érvényesíteni az egyéb örökösökkel szemben. Ilyen esetben el kell gondolkodnunk, hogy megéri ezt kockáztatni?
A hagyatéki eljárásban nem kötelező a jogi képviselet, de mégis fontos, Hogy miért?
Legjobb példája, amikor a törvényes örökös nem megy el a hagyatéki tárgyalásra, az előkerült végrendeleti örökösök pedig osztályos egyezséget kötnek. Mi történt? A törvényes örökös kötelesrészéről nem rendelkeztek, azt neki már bírósági úton kell érvényesíteni.
Ezt egyszerűen, akár 1 óra ügyvédi munkadíj ellenében elintézhette volna a törvényes örökös úgy, hogy igénybe vesz ügyvédi közreműködést és megbízza az Ügyvédi Irodánkat a hagyatéki tárgyalás során!
Találkoztunk olyan problémával, ahol a végrendeletet az örökhagyó saját családja körében tette. Azonban az aláírók személye miatt végül nem lett érvényes. Ezt a hagyatéki tárgyaláson az egyéb örökösök ezt – hiába tudták, hogy mi volt az örökhagyó akarata – teljes egészében figyelmen kívül hagyták.
Ez is elkerülhető lett volna, hogy ha a végrendelet elkészítése előtt akár csak egy ügyvédi konzultációra ellátogatnak az Újváry Zsolt Ügyvédi Irodába. Nálunk meghallgatták volna a kiválasztott ügyvédet miképpen kerüljön aláírásra az okirat. Megérte a „spórolás”?
Az öröklési szabályok röviden
Örökölni a törvény szabályai alapján, vagy az örökhagyó végrendelete szerint lehet. Az öröklési jogot szabályozó törvény a Polgári Törvénykönyv, amelynek Hetedik Könyve szól az öröklési jogról, valamint az öröklési rend szabályairól. Ha van végrendelet, akkor elsősorban ez határozza meg az öröklés rendjét. A fennmaradó vagyonra (melyet a végrendelet nem szabályoz) vonatkoznak csupán a törvény szabályai. Ha nincs végrendelet, a törvényi szabályok érvényesülnek.
Mint láthatjuk, ha a felek között nincs jogvita akkor, az eljárás valóban egyszerű lehet, de hamar megnehezülhet a törvényes örökösök helyzete. Ezért is ajánlatos, minden eljárás előtt ügyvédhez fordulni.
A törvényes öröklés, leszármazók öröklése
A törvényes öröklés legfontosabb szabálya, hogy az elhunyti hagyaték után elsősorban gyermekei jogosultak az öröklésre, egyenlő arányban. Ha az örökhagyó egyik gyermeke már korábban meghalt, helyébe az ő gyermekei lépnek, ha ilyen nincs, akkor a vagyont csak az életben maradt testvérek osztják fel. Ezért például az elhunyt testvér házastársa nem örököl, ő ugyanis nem léphet az elhunyt helyébe.
Sokan gondolják azt, hogy ha az elhunytnak voltak gyermekei, akkor csupán ők örökölnek, és senki más, ez azonban nem így van. A gyermekek mellett ugyanis az elhunyt házastársa is törvényes örökös. A jogszabályok alapján ő örökli az elhunyttal közösen lakott lakás haszonélvezeti jogát, továbbá örököl még a többi vagyonon egy gyermekrészt. A lakáson kívüli vagyontárgyakon tehát osztozni kell a gyermekeknek a házastárssal, egyenlő arányban.
Öröklés végrendelet útján
A fentiekben már utaltunk arra, hogy ha az örökhagyó után végrendelet maradt, akkor elsősorban az határozza meg az öröklés rendjét. Előfordulhat azonban az az eset, hogy az örökhagyó a végrendeletben a vagyonának csak egy részéről rendelkezik. Ekkor a többi vagyonra szintén a már említett törvényes öröklési szabályok alkalmazandók.
Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon. Továbbá külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék. Ha ennek nem felel meg végrendelettel nem lehet örököst, örökösöket megnevezni.
A végrendeletben nem kell minden vagyontárgyáról rendelkezzen az örökhagyó, elég ha vagyonáról vagy annak egy részéről rendelkezik.
Az alaki érvényességéhez által előírt feltételek:
sajátkezűleg írt esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
más által írt esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja. Ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el. A végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják; vagy
a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.
A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el.
Ha a végrendelet a teljes vagyon öröklését szabályozza, akkor is figyelembe kell venni a kötelesrészre vonatkozó szabályokat. Ez azt jelenti, hogy ha valaki törvényes örökös lenne (például az örökhagyó gyermeke), de a végrendeletben neki semmi sem jut, akkor is jogosult valamilyen örökrészre.
Öröklési szerződés
Hasonlóan a végrendelethez ez is a végintézkedés kategóriájába tartozik. A különbség, hogy szigorúbb alaki feltételek kellenek az érvényességhez, valamint visszterhes jogügyletnek minősül, hiszen az örökhagyóval szerződő fél az öröklési szerződésben valamilyen szolgáltatást vállal(t) .
Kötelesrész végintézkedés megléte esetén
Kötelesrész illeti meg az
- örökhagyó leszármazóját, valamint
- házastársát és
- szülőjét, (követelhetik) ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
Mi a mértéke?
Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki mint törvényes örökösnek jutna.
A kötelesrész iránti igényt 5 éves belül lehet érvényesíteni.
Lemondás az örökségről, az örökség visszautasítása
A két fogalmat a gyakorlatban sokszor szinonimaként használják, holott eltérő jogi nyilatkozatról van szó. Nézzük elsőként a lemondást. Az örökös a neki járó örökrészről előre lemondhat, akkor, amikor az örökhagyó még él. Ehhez kell egy szerződés az örökhagyó és a lemondó örökös között, amelyben a leendő örökös előre kijelenti, hogy az örökrészéről lemond.
Az örökség visszautasítása csak az örökhagyó halála után történhet meg. Fontos tudni, hogy nem lehet egyes vagyontárgyak öröklését visszautasítani, míg másokat elfogadni, az örökség csak egyben, teljes egészében utasítható vissza. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy a jelzálogjoggal terhelt ingatlan nem kell, az újonnan vásárolt autó azonban jöhet. Van azonban egy kivétel: a mezőgazdasági termelés céljára szolgáló föld, állatállomány és munkagépek megöröklése külön is visszautasítható.
Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda, mint hagyatéki ügyvéd
Az öröklési jog legfontosabb szabályait igyekeztünk Önnel ismertetni, de fontos, hogy kérdés/probléma esetén még időben megkeresse az Ügyvédi Irodánkat! Hívjon minket!