Öröklési jog

Az öröklés szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hetedik könyve tartalmazza. Örökölni kétféleképpen lehet: végintézkedés alapján vagy a törvény szerint. Ha az elhunyt, a jog nyelvén az örökhagyó, végrendeletet vagy öröklési szerződést hagyott hátra, az öröklés rendjét ez határozza meg. Ha nem hagyott, vagy a végrendelete nem terjed ki minden vagyontárgyára, a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek.

Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg, és az örökös ekkor, külön elfogadás nélkül megszerzi a neki jutó részt. Rendelkezni vele, például az ingatlant a nevére íratni, a hagyatéki eljárás után tud. Ha talált egy végrendeletet, és nem biztos benne, hogy érvényes, ügyvédeink az irat alapján megmondják, melyik szabály vonatkozik Önre.

Mi az öröklési sorrend? Ki örököl, ha nincs végrendelet?

A törvényes öröklési rend szigorú rangsor: a közelebbi rokon kizárja a távolabbit.

• Elsőként az örökhagyó gyermekei örökölnek, fejenként egyenlő részben, mellettük a házastárs.
• Ha gyermek nincs, a házastárs és az örökhagyó szülei örökölnek.
• Ha házastárs sincs, a szülők; az elhunyt szülő helyén a testvérek és leszármazóik.
• Utánuk a nagyszülők és leszármazóik következnek, majd a dédszülők és a távolabbi felmenők.
• Ha senki nincs, az állam örököl. A belföldi ingatlant 2023 óta az a települési önkormányzat örökli, ahol az ingatlan fekszik.

Ha egy gyermek az örökhagyó előtt meghalt, a helyére az ő gyermekei lépnek. A Ptk. szavaival: „az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek”. Az öröklési sorrendet példákkal az öröklési sorrendről szóló cikkünk mutatja be. Ha van örökbefogadott vagy házasságon kívül született gyermek, vagy egy örökös visszautasítja az örökséget, a részek átrendeződnek. Ilyenkor ügyvédeink a konzultáción felrajzolják, kinek mekkora rész jár.

Ki örököl, ha nincs gyerek?

Ha az örökhagyónak nincs leszármazója, a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. A többi vagyon felét is a házastárs örökli, a másik felét az örökhagyó szülei, fejenként egyenlő arányban. Ha leszármazó és szülő sincs, a házastárs egyedül örököl.

Ha leszármazó és házastárs sincs, a szülők örökölnek. Az öröklésből kiesett szülő helyén annak leszármazói, vagyis a testvérek örökölnek, utánuk a nagyszülők és leszármazóik, például a nagynénik és az unokatestvérek. Ebben a helyzetben gyakran előkerül az ági vagyon kérdése is.

A házastárs öröklése, és mi jár az élettársnak?

Hogy mi jár a házastársnak, az attól függ, ki örököl mellette. Gyermekek mellett holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a berendezésén, a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrész. Ezt nevezik özvegyi jognak. A lakást a gyermekek nem vehetik el tőle: a haszonélvezet megváltását vele szemben nem kérhetik. A házastárs viszont bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását, és ilyenkor a megváltásra kerülő vagyonból egy gyermekrész illeti meg. Bővebben a házastársi öröklésről szóló cikkünkben olvashat.

Az élettárs nem törvényes örökös, akármilyen hosszú volt az együttélés. Örökölni csak végrendelet vagy öröklési szerződés alapján tud. Ha azt szeretné, hogy a párja a halála után se maradjon lakás nélkül, ezt előre, végintézkedéssel kell rendeznie. Ebben ügyvédeink segítenek.

Az ági öröklés célja: a családi vagyon visszaszáll

Az ági öröklés célja, hogy ami a családból jött, oda kerüljön vissza. Ági vagyon az a vagyontárgy, amely az örökhagyóra valamelyik felmenőjétől ajándékozással vagy öröklés útján, ingyenesen szállt, például a nagyszülőktől örökölt telek. Ági öröklésnek csak akkor van helye, ha a törvényes örökösök között nincs leszármazó. Ilyenkor az ági vagyontárgyat nem a házastárs örökli, hanem az a szülő vagy annak leszármazója, akinek az ágáról származik. A házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg rajta.

Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándékra. A házastárssal szemben a szokásos berendezési és felszerelési tárgyakra sem lehet ági igényt támasztani. A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki ezen a címen örökölne. Ehhez sokszor évtizedes iratokat kell előkeresni, és érdemes előre tisztázni, mi bizonyítható. A részleteket az ági vagyonról szóló cikkünk írja le.

Végintézkedés: végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás

Háromféle végintézkedéssel rendelkezhet arról, kire szálljon a vagyona.

A végrendelet egyoldalú nyilatkozat, amelyet bármikor visszavonhat vagy módosíthat. Készülhet közjegyző előtt közvégrendeletként, vagy írásbeli magánvégrendeletként. A magánvégrendelet formai követelményei szigorúak: számít, ki írta, ki írta alá, és kellett-e hozzá tanú. Egy formai hiba az egész végrendeletet érvénytelenné teheti. Irodánk a végrendelet elkészítését kitagadás nélkül 200 000 Ft + áfa díjért vállalja.

Az öröklési szerződésben az örökhagyó tartás, életjáradék vagy gondozás ellenében teszi örökösévé a vele szerződő felet. Ez kétoldalú szerződés, ezért a végrendelettel ellentétben nem vonható vissza egyoldalúan. Mielőtt aláírja, érdemes ügyvéddel átnézni, mit vállal a másik fél, és mi történik, ha nem teljesít.

Ajándékozni halála esetére is lehet: ilyenkor az ajándék feltétele, hogy a megajándékozott túlélje az ajándékozót. Formai követelményei az öröklési szerződéséivel azonosak.

Kötelesrész: kinek jár, ha kimaradt a végrendeletből?

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor végintézkedés hiányában törvényes örökös lenne. Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki törvényes örökösként jutna. Nem jár annak, akit az örökhagyó érvényesen, az ok megjelölésével kitagadott.

A kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az örökhagyó által életében másoknak adott ajándékok egy részét is, főszabályként a halála előtti tíz évben juttatottakat. Két éven belül megnyílt öröklés esetén ide tartozik az öröklési vagy tartási szerződéssel átadott vagyon tartással nem fedezett része is. A kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül. Ha kimaradt a végrendeletből, ügyvédeink kiszámolják, mennyi jár Önnek, és érvényesítik a kötelesrészt: előbb tárgyalással, ha kell, perben.

Az öröklési eljárás menete a közjegyzőnél

A hagyatéki eljárást a közjegyző folytatja le, a haláleset után hivatalból.

1. A halálesetet anyakönyvezik, és a települési önkormányzat jegyzője felveszi a hagyatéki leltárt.
2. A leltár a közjegyzőhöz kerül, aki értesíti az érdekelteket, és hagyatéki tárgyalást tűz ki.
3. A tárgyaláson tisztázzák, ki örököl és mit. Itt lehet bemutatni a végrendeletet, visszautasítani az örökséget, és itt köthetnek az örökösök osztályos egyezséget.
4. Ha nincs vita, a közjegyző hagyatékátadó végzést hoz.

Ha az örökösök nem értenek egyet, például vitatják a végrendelet érvényességét, a közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal adja át. A vitát ilyenkor hagyatéki perben a bíróság dönti el. Hogyan képviseljük Önt a közjegyzőnél és a perben, azt a hagyatéki ügyvéd oldalunk írja le.

Ingatlan öröklése

Az ingatlan öröklése a jogerős hagyatékátadó végzéssel zárul, amely alapján a földhivatal bejegyzi az örökös tulajdonjogát. Ha több örökös van, közös tulajdon keletkezik, hacsak osztályos egyezségben másként nem állapodnak meg. A házastárs haszonélvezeti jogát is bejegyzik. Ha az örökölt lakást eladná, ügyvédeink az adásvételi szerződést is elkészítik.

Öröklési jogi szabályok: mi változott a Ptk.-ban?

A Ptk. öröklési szabályai 2026. március 1-jén négy ponton módosultak:

• Pontosabb lett az ági vagyon fogalma: ági vagyon csak az, ami a felmenőtől ajándékozással vagy öröklés útján, ingyenesen szállt az örökhagyóra.
• Új kiesési ok lett: kiesik az öröklésből az is, aki az örökséget jogszabály rendelkezése folytán nem szerezheti meg.
• Az öröklési szerződés megszűnésére is a tartási és életjáradéki szerződés szabályai vonatkoznak.
• A más által írt, több lapos magánvégrendelet minden lapját alá kell írnia a végrendelkezőnek, és ha tanú kell, a tanúknak is. A közjegyzői letétbe helyezett végrendeletnél tanú nem kell.

A törvényes öröklési sorrend nem változott. Az öröklésre az örökhagyó halálakor hatályos szabályok vonatkoznak, ezért egy régebben megírt végrendeletet érdemes a mai szabályok szerint átnézetni. A konzultáción ügyvédeink megmondják, érinti-e Önt a változás.

Mikor érdemes öröklési jogi ügyvédhez fordulni?

Öröklési jogászhoz akkor érdemes fordulni, mielőtt aláír valamit, vagy mielőtt a családi vita elmérgesedik:

• végrendeletet vagy öröklési szerződést készítene;
• a hagyatéki tárgyalás előtt áll, és nem tudja, mi jár Önnek;
• kimaradt a végrendeletből, és kötelesrészt követelne;
• vitatja a végrendelet érvényességét;
• adósságot is örökölne, és azt mérlegeli, visszautasítsa-e az örökséget.

Az Újváry és Társai Ügyvédi Társulásnál öröklési ügyekben dr. Asztalos Dániel és dr. Braun Balázs ügyvéd dolgozik. Az első lépés egy konzultáció. Ön elmondja, mi történt, ügyvédünk pedig megmondja, milyen lehetőségei vannak, mi a következő lépés, és mennyibe kerül. A jogi tanácsadás díja 50 000 Ft + áfa, és nem kötelez megbízásra (ügyvédi díjaink).

Az iratokat előre e-mailben elküldheti, így ügyvédünk felkészülten várja. Ha nem tud bejönni a XI. kerületi irodába, telefonon vagy videóhíváson is beszélhetünk. Hívjon minket a +36 1 365 1000 számon, vagy írjon a kapcsolati űrlapon.