Kártérítési ügyvéd kártalanítási és kártérítési jog területén, teljes körű képviselet biztosítása kártérítés ügyben
Miről is szól a kártérítési jog?
Az életünk számtalan területén érhet minket kár, mely jelentkezhet vagyonban bekövetkezett értékcsökkenésként, egy elmaradt haszonként vagy akár személyi sérelemként is (ilyen esetekben igényelhető a sérelemdíj).
Kártérítési jog: mit is foglal ez magában?
Kárról akkor beszélhetünk, ha valamilyen vagyoni hátrány ér bennünket. Nem vagyoni károk esetében ha a károsult, mint pl. a személyi sérülést szenvedett (pl. más által okozott közlekedési balesetben eltörik a károsult lába vagy maradandó sérülést szenved) vagy személyiségi jogaiban megsértett személy (pl. rágalmazás, becsületsértés esetén az emberi méltóságunk, társadalmi megbecsülésünk sérülhet) esetén is van lehetőség kompenzációra, azonban ezt már a sérelemdíj szabályai szerint követelhetjük.
A kártérítés egyik alapelve a teljes kártérítés elve, amelynek célja, hogy a károsult olyan helyzetbe kerüljön, mintha a kár be sem következett volna.
A szabályait két csoportra lehet osztani aszerint, hogy a károkozó és a károsult között létrejött-e korábban szerződés. Amennyiben igen, úgy a szerződéssel okozott kártérítés (kontraktuális kártérítési felelősség) szabályai szerint kell eljárni, ellenkező esetben pedig a szerződésen kívüli kártérítés (deliktuális kártérítési felelősség) rendelkezései az irányadók.
Szerződésszegéssel okozott kár:
Ebben az esetben a károkozást időben és logikailag megelőzi egy már létező jogviszony és a károkozó magatartás ennek a szerződésnek a megszegése, mely megvalósulhat tevéssel vagy mulasztással is. Mivel ilyenkor a kárt okozó a szerződéssel járó kockázatok felmérése után önként vállalta magára az adott kötelezettség teljesítését, így a károkozása esetén csak szigorú feltételek esetén tud mentesülni a felelősség alól.
A kárt okozó abban az esetben mentesül a kár tényleges megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy:
– a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső (amire a károkozónak nincs befolyása, tipikusan a vis maior hagyományos esetei: például a természeti katasztrófák (pl. földrengés, tűzvész, aszály, árvíz, villámcsapás, járvány stb.) politikai-társadalmi események (pl. háború, forradalom, közlekedési útvonal lezárása), állami intézkedések (pl. behozatali-kiviteli tilalmak, devizakorlátozások, bojkott), súlyos üzemzavarok, radikális piaci változások;
– a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,
– és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Szándékos szerződésszegés esetén a károsult teljes kárát meg kell téríteni, azaz mindent, ami azért keletkezett, mert a károkozó kárt okozott (tehát például nem csak az autó javításának költségét követelhetem, hanem, ha azzal dolgozom akkor azt az összeget is, amit nem tudtam megkeresni a károkozás miatt, valamint, ha emiatt tömegközlekedést kellett igénybe vennem, az utazási költségekre is igényt tarthatók.) Nem szándékos károkozásnál már egyes elemeknél a károsultat terheli a bizonyítás.
Szerződésen kívül okozott kártérítés:
A törvény általánosan tiltja a jogellenes károkozást. Itt a károkozó már nem a szerződő fél, hanem akárki lehet. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
Alapvetően minden károkozás jogellenes. Ez alól négy kivétel van:
- az okozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta,
- ha a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta és az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl,
- ha szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy
- ha jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.
Fontos, hogy a magatartás és a kár bekövetkezte között legyen ok-okozati összefüggés. Károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. Kárnak nevezzük:
- a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;
- az elmaradt vagyoni előnyt; és
- a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. Tehát ha például közlekedési baleset miatt a gépjármű totálkárosan értékesítésre kerül, a befolyt vételárral csökkenteni kell az okozó által fizetendő összeget. Ennek az a célja, hogy a károk megtérítése ne eredményezzen jobb helyzetet a jogosultnak, a korábbihoz képest.
Károsult kötelezettsége
A károsultat kármegelőzési, kár elhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli, mely kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt az okozó nem köteles megtéríteni. A károsult a kártérítési igényt 5 éves jogvesztő határidőn belül tudja érvényesíteni, ugyanakkor javasolt a mihamarabbi kárrendezés, ugyanis az idő elteltével egyre nehezebb a kártérítés érvényesítése.
Sérelemdíj
Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Ilyen esetben is alapvetően a kártérítési felelősség szabályai szerint kell eljárni, ugyanakkor fontos különbség, hogy a jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét mindig a bíróság az eset körülményeire tekintettel, egy összegben határozza meg. Az összeg szempontjából relevanciával bír a jogsértés súlya, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása.
Milyen típusú kártérítési ügyekben segíthet kártérítési ügyvéd?
Ügyfeleink számára megfelelő jogi képviseletet biztosítunk , akár peres, akár nemperes úton az alábbi területeken:
- szerződésszegéssel okozott kár;
- szerződésen kívüli károkozás;
- személyiségi jogok megsértése esetén sérelemdíj követelés;
- közlekedési balesetből származó kártérítések, biztosítókkal történő egyeztetés, gyors és hatékony kárrendezés érdekében
peren kívüli egyeztetés, valamint kártérítési perek kezdeményezése, ha a peren kívüli út nem járható; - munkavállaló vagy munkáltató által okozott károk megtérítése;
- egyes különös felelősségi alakzatok esetén, ahol valamilyen speciális elem jelenik meg (pl. veszélyes üzemi, alkalmazott vagy a vétőképtelen személy által okozott károk, bíró, ügyész, közjegyző, végrehajtó által (közhatalom gyakorlása során) okozott károk, termékfelelősség, állatok károkozása)
Kötelező az ügyvédi képviselet?
Nem kötelező peres eljárásban, hogy a képviseletét ügyvéd lássa el, ugyanakkor a fentiekben látható, hogy a kártérítési jog rendszere rendkívül komplex és sokrétű, melyben laikusként eligazodni nem egyszerű. Éppen ezért érdemes kártérítési ügyekben ügyvédhez fordulni a lehető legnagyobb összeg megtérülése érdekében, különösen, ha a károkozó nem hajlandó peren kívüli megegyezésre és kénytelen a károsult peres eljárást kezdeményezni. Forduljon bátran ügyvédi irodánkhoz, amennyiben megbízható, felkészült kártérítési ügyekben jártas ügyvéd képviseletre van szüksége akár a peren kívüli megegyezés akár kártérítési per esetén! Személyesen a 11. kerületben vagy online konzultáción keretén belül egy órás konzultáció során a történtek ismeretében átfogó jogi lehetőségeket tud ügyvédi irodánk nyújtani felvázolva az esetleges buktatókat is.
Forduljon hozzánk bizalommal! Hívjon bátran!
Keresse az Újváry Zsolt Ügyvédi Irodát annak érdekében, hogy jogi segítséget nyújthassunk Önnek! Kártérítési szakjogász kollégánk áll az Ön rendelkezésére!
Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda díja
(Kártérítési Ügyvéd Budapest Városában)
Ha Ön úgy gondolja, hogy károkozásból eredő kártérítési igény előterjesztése megalapozott lenne, vagy csak szeretne arról meggyőződni, hogy milyen módon érvényesítheti igényeit , az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda elsősorban jogi konzultáció útján nyújt segítséget az Ügyfelek részére.
A konzultáció díja 35.000,- Ft + Áfa összeg. A konzultáció során kártérítési ügyekkel foglalkozó szakértő kollégánk segít Önnek abban, hogy a megtehető lépésekről, várható eseményekről Ön ésszerű, teljeskörű tájékoztatást kaphasson.