Ajándékozási szerződés – az ajándékozás szabályai

A családi vagyon átruházásának leggyakoribb formája az ajándékozás. Szülők gyakran segítik oly módon gyermekeik életkezdését, hogy ingatlant, vagy valamilyen értékesebb ingóságot ajándékoznak a részükre. Az ajándékozás lényege az ingyenesség – tehát az ajándékozó jó esetben nem vár semmilyen ellenszolgáltatást az ajándékért cserébe. Éppen az ingyenesség miatt az ajándékozási szerződésekre más szabályok vonatkoznak, mint az adásvételekre. Az ajándék például bizonyos esetekben visszakövetelhető, ha az ajándékozó később meggondolja magát, vagy esetleg magának is szüksége lenne az ajándék tárgyára.

Mikor kössünk ajándékozási szerződést?

Mindenki számára ismert tény, hogy ha az ingatlan tulajdonosa változik, legyen szó vásárlásról vagy ajándékozásról, szükség van hivatalos dokumentumra vagy szerződésre. Ennek oka az, hogy a földhivatalok csak ilyen hiteles okiratok alapján hajlandók felvezetni a tulajdoni lap tartalmát képező tulajdonjog változást. (Ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott magánokirat.)

Hasonló követelmények állnak fenn, ha a szerződés tárgyát regisztrált járművek (autók, motorok, hajók) képezik. A hatóságok elvárják, hogy a tulajdonváltozást a megfelelő eljárások és dokumentáció alkalmazásával jelezzük nekik, legyen szó eladásról vagy ajándékozásról. Ehhez általában szerződésre van szükség.

Az ajándékozási szerződés tárgya

Az ajándék tárgya tehát ingó és ingatlan is lehet, az ingóságokon belül azonban meg kell különböztetnünk a szokásos mértékű ajándék fogalmát. A szokásos mértékű ajándék tulajdonképpen azt az ajándékot jelenti, amely mind az ajándékozó, mind a megajándékozott vagyoni helyzetéhez képest csekély jelentőségű. A szokásos mérték meghatározása mindig az egyedi körülményektől függ. Például a megajándékozottak anyagi helyzetétől, a társadalmi szokásoktól, illetve az alkalom jellegétől.  Előfordulhat azonban az, hogy az érintetteknek olyan az anyagi helyzete, hogy még egy autó ajándékozása sem tekinthető szokásos mértéket meghaladónak. Ennek ellenére azonban a bírói gyakorlat a gépkocsi ajándékozást már egyértelműen a szokásos mértéket meghaladónak tekinti.

Mikor tagadható meg az ajándék átadása?

Előfordulhat olyan eset, hogy az ajándékozási szerződés megkötése és az ajándék tárgyának átadása nem esik egybe. Ezen eltelt idő alatt változások következnek be akár az ajándékozó anyagi helyzetében, akár a felek viszonyában. Ilyen esetben a szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja. Abban az esetben ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában lényeges változás állott be. Ezen változás miatt pedig a szerződés teljesítése tőle nem várható el.

Mikor köteles a megajándékozott visszaadni az ajándékot?

Mint ahogyan arról már fentebb szó volt, az ajándékozás ingyenes jellege miatt a törvény lehetővé teszi, hogy az ajándékozó az ajándékot visszakövetelhesse. – természetesen csak bizonyos feltételek fennállása esetére. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot az alábbi esetekben:

• Létfenntartási cél

• Súlyos jogsértés elkövetése

• Feltevés meghiúsulása

Az első eset azt a lehetőséget szabályozza, amikor az ajándékozónak az anyagi helyzete az ajándékozást követően olyan súlyos mértékben megváltozik. Erre tekintettel már szüksége van az ajándékra a létfenntartása érdekében. Ilyenkor is csak akkor kérhető az ajándék visszaadása, ha ez a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.

A létfenntartás veszélyeztetését az érintettek összes körülményei alapján lehet megállapítani. Ennek során nem csupán a pillanatnyi helyzetet kell figyelembe venni, hanem a jövőbeli, előre látható kilátásokat is. Ez azt jelenti, hogy pillanatnyi nehézség nem teremthet alapot az ajándék visszakérésére. Fontos megjegyezni, hogy kizárólag maga az ajándék tárgya követelhető vissza, akkor ha az ajándékozónak arra a létfenntartása érdekében szüksége van. Ha az ajándék már nincs meg, mert például a megajándékozott már eladta, akkor az ajándék helyébe lépő értéket (pl. vételár) már nem lehet visszakövetelni.

Az ajándékot az ajándékozó abban az esetben is visszakövetelheti, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el.  Súlyos jogsértésnek nem pusztán a bűncselekmény elkövetése minősülhet, hanem ptk szerinti jogsértés is, például a személyiségi jogok megsértése.

Ebben az esetben viszont arra is lehetőség van, hogy az ajándék helyébe lépett értéket követelje vissza az ajándékozó. Viszont nem lehet visszakövetelni az ajándékot, ha a sérelmet az ajándékozó megbocsátotta, vagy az ajándékot hosszabb ideig nem követelte vissza.

Az ajándékot követelheti az ajándékozó akkor is, ha a felek számára az ajándékozáskor ismert feltevésre figyelemmel került sor az ajándékozásra. E nélkül az ajándékozás meg sem történt volna. Lényeges feltétel viszont, hogy a feltevésnek a megajándékozott számára is ismertnek kell lennie. Azaz az ajándékozó titkos feltevései, reményei nem minősülnek ilyennek. Az is szükséges, hogy a feltevés reális, ésszerű, és konkrét legyen. Ebben az esetben is érvényes az, hogy ha az ajándék már nincs meg, de a helyébe lépett érték igen, akkor ez is visszakövetelhető. (pl. nászajándék, de a házasságot végül nem kötötték meg.)

Az ajándékozási illeték, mikor nem kell ajándékozási illetéket fizetni?

Mivel az ajándék vagyonszerzésnek minősül,  ezért az ajándékozás után illetéket kell fizetni. Természetesen nem minden ajándék esetén van ez így: csak az ingatlanok, illetve a 150.000,- Ft értéket meghaladó ingóságok ajándékozása illetékköteles. Továbbá ezen értéket el nem érő ingóságok ajándékozása akkor, ha az ajándékozásról szerződés készült. Az illeték kifejezetten magas, lakástulajdon esetén 9%, minden más ingatlannál és ingóknál pedig 18%.

Természetesen közeli hozzátartozók, egészen pontosan egyenes ági rokonok és házastársak közötti ajándékozás illetékmentes. Tehát ha szülők és gyermekek, vagy házastársak egymásnak ajándékoznak, ez után nem kell illetéket fizetni.

Az ajándékozási szerződés és az öröklés

Fontos tudni az ajándékozási szerződésről, hogy az öröklés szempontjából is jelentősége van. Ha ugyanis az örökhagyó még életében jelentős értékű vagyontárgyat ajándékozott egyik örökösének, a többiek joggal érezhetik igazságtalannak. Ha ezek után még az örökségen is egyformán kell osztozniuk a megajándékozottal. Ezért amennyiben nincs végrendelet, tehát törvényes öröklésre kerül sor, a jogszabály előírja az osztályra bocsátás kötelezettségét. Ez a kötelezettség azon örökös tekintetében áll fenn aki korábban nagy értékű ajándékot kapott (a szokásos mértékű ajándékot tehát nem kell osztályra bocsátani).

A hagyatéki eljárás során az ajándék juttatáskori értékét hozzá kell számítani a hagyaték értékéhez, majd így kiszámolni az egy leszármazóra jutó örökrészt. A megajándékozottnak a rá jutó részből le kell vonnia az ajándék értékét, és csak a fennmaradó örökrészre lesz jogosult. Fontos, hogy az osztályra bocsátás kötelezettsége csak a leszármazókra vonatozik, vagyis a túlélő házastársra akkor sem, ha törvényes örökös. Maga a kötelezettség független attól, hogy az örökhagyó életében mikor történt az ajándékozás, vagy a megajándékozott birtokolja-e még a szóban forgó vagyontárgyat.

Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli. A szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alakiságaira az öröklési szerződés alakiságai az irányadók. A halál esetére szóló ajándékozási szerződés tehát ingyenes tulajdonátruházó kétoldalú jogügylet. A megajándékozott nem osztozik a hagyatéki terhekben.

Amennyiben az ajándék tárgya ingatlan, a szerződést csak ügyvéd készítheti el. Amennyiben ajándékozási szerződést kíván kötni, az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda áll szíves rendelkezésére.