Egyszerű példával ismertetve rablásnak minősül például az, amikor egy személy erőszakos jelleggel odalép a sértetthez az utcán, és arra kényszeríti, hogy adja át neki a pénztárcája tartalmát, ha és amennyiben ennek nem tesz eleget akkor bántalmazza őt. Rablásnak minősül azonban az is, ha az elkövető valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez avégett, hogy pénztárcája tartalmát megszerezze (akár könnyű testi sértés, akár súlyos testi sértés alapján valósul meg rablás).
Rablás Btk. 365 törvényi tényállása
365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből
a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
(3) 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha a rablást
a) fegyveresen,
b) felfegyverkezve,
c) csoportosan,
d) bűnszövetségben,
e) jelentős értékre (5.000.001- 50.000.000,-Ft),
f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,
g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre (50.000.001,- Ft-tól)
b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,
c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el.
(5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tényállási elemek
Rablás esetében a jogi tárgy kettős természetű, egyrészt a tulajdonjoggal, másrészt az egyén cselekvési szabadságával kapcsolatos. Az elkövetési tárgy idegen, ingó, értékkel bíró dolog. Kiemelendő, hogy a rablás – a tényállási elemek megvalósulása esetén – bármilyen csekély érték esetében megállapítható. Elkövetési magatartás a dolog elvétele mint célcselekmény, és az erőszak, vagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés, mint eszközcselekmény. A rablási erőszak mindig személy elleni, további lenyűgöző és akaratot bénító fizikai támadásban nyilvánul meg, amely lehetetlenné teszi a sértetti ellenállást. A bűncselekmény passzív alanya elsősorban az a személy, aki a dolgot birtokolja (más). Az elkövetési magatartás tehát kétfordulatos: az első fordulat a kényszerítés, a másik fordulat a dolog elvétele.
Erőszak alkalmazása
Erőszak alatt ez esetben is személy ellen irányuló olyan fizikai erő kifejtését kell érteni, amely fizikai ráhatás alkalmas arra, hogy a megtámadott személy fizikai ellenállását leküzdje. A rablás esetében az erőszaknak lenyűgöző erejűnek, akaratot bénítónak, tehát olyannak kell lennie, amely alkalmas a sértett akaratának a megtörésére. Ebben az esetben nincs lehetősége arra a sértettnek, hogy vacilláljon az ellenállás, vagy az engedelmesség között, arra kényszerül, hogy a dolgot azonnal átadja. A rablás érdekében kifejtett erőszak vizsgálatánál figyelemmel kell lenni a támadó és a megtámadott erőviszonyaira, fizikai, pszichikai állapotára, egymáshoz viszonyított helyzetükre. Ennek azért is van kiemelt jelentősége, hiszen az idős emberek, gyermekkorúak esetében az erőszak viszonylag kisebb foka is kiválthatja a sértettben a lenyűgöző, bénító hatást.
Élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés
A rabláshoz szükséges fenyegetéshez a pszichikai ráhatáson túl az is szükséges, hogy az élet vagy testi épség ellen irányuljon, és egyben legyen közvetlen is (a hátrány azonnali bekövetkezése várható).
Mi minősül rablásnak, mi pedig lopásnak?
Az elkövetési tárgy jellemzői megegyeznek a lopás elkövetési tárgyával. A rablást gyakran a lopás erőszakos változatának is nevezik. A legalapvetőbb elhatárolás a kettő bűncselekmény között, hogy a rablásnál erőszakos fenyegetés, mint elkövetési magatartás, azonban a lopásnál erről nem beszélünk.
Öntudatlan állapot
Öntudatlan az állapot akkor, ha a személy valamely pszichikai ok miatt nem képes a vagyoni jogai ellen intézett támadással szemben védekezni (alszik, kábult stb.). Lényeges feltétele, hogy ezt az állapotot az elkövető aktív magatartásával idézi elő, Ha például az elkövető lerészegíti a sértettet, abban az esetben kifosztásról beszélünk.
Védekezésre képtelen állapotba helyezés
Ennek tipikus esete az, ha az elkövető a sértettet lekötözi, majd ezt követően veszi el a sértettnél lévő dolgot. Nem minősül rablásnak az az eset, ha nem a rabló kötözte ki a sértettet, ő csak kihasználja azt, hogy védekezésre képtelen állapotban van.
Rablás elkövetésével vádolják önt vagy hozzátartozóját? A bírósági vagy más hatósági eljárásban kiemelten fontos, hogy a tényállás, valamint a hozzá tartozó törvényben meghatározott elemek tisztázásra kerüljenek, így a védőügyvéd részvétele jelentős hatással lehet az eljárás menetére. Ügyvédi Irodánk erre specializálódott kollégái rendelkezésükre állnak jogaik védelme érdekében, forduljon irodánk felénk bizalommal.