Az elmúlt havi események okán fontosnak tartjuk azt bemutatni az olvasóink számára, hogy miképpen zajlik le egy, a törvénynek megfelelő tüntetés vagy egyéb gyülekezés. Kiemelten fontosnak tartjuk azok szempontjából, akik részt kívánnak venni ezen eseményen, mivel fontos, hogy jogaikkal és kötelezettségeikkel tisztában legyenek.
Tartalomjegyzék
A gyülekezési jogról
A gyülekezési jog gyakorlása, azaz a gyülekezéshez való jog a szabad véleménynyilvánítás egyik formája, amely az Alaptörvényünkből ered.
Emellett a gyülekezési jogról szóló törvény is kiemeli, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy – az e törvényben meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (a továbbiakban együtt: gyűlés) szervezzen, és azokon részt vegyen. A gyülekezési szabadság, mint alapjog mindenkit megillető alapvető szabadságjog.
A gyülekezési jogról szóló törvény értelmében gyűlésnek minősül azon esemény, ami két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.
Gyülekezés szervezése
A gyűlés egy – néhány kivétellel – előre megszervezett esemény. A 2018. évi LV. törvény már azt meghatározza (megszorítja), hogy ki(k) lehetnek egyáltalán szervezők.
Szervezője csak az lehet, aki
- magyar állampolgár,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik,
- harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozik, és huzamos tartózkodási jogosultsággal, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy
- olyan magyarországi jogi személy vagy egyéb szervezet, amelynek törvényes képviselője megfelel az előző pontokban meghatározott feltételeknek.
Bejelentés során meg kell jelölni
- szervező, több szervező esetén a vezető nevét,
- gyűlés helyszínét, útvonalát, célját, rendezőinek létszámát, résztvevők várható számát, napirendjét és a kezdés és a befejezés időpontját
Mennyivel korábban kell bejelenteni?
Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak – Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak.
Vezető jogai a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény alapján
A gyűlés vezetője a gyűlésről kizárhatja azt, aki a gyűlést súlyosan megzavarja. Akit kizártak, annak a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia. Ha a kizárt személy a helyszínt nem hagyja el, a gyűlés helyszínéről a vezető eltávolíttatja. Ha a kizárt személynek a gyűlésen való további jelenléte a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül veszélyezteti, illetve az mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, a kizárt személy eltávolításában a gyűlés vezetője a rendőrség közreműködését kérheti.
Gyülekezés feloszlatása
A gyűlést köteles feloszlatni a vezetője, ha a gyűlés résztvevőinek magatartása a gyűlés törvényességét veszélyezteti – ideértve különösen a gyűlés békés jellegének elvesztését, a békés jellegét biztosító korlátozások megsértését, mások jogainak vagy szabadságának sérelmét is és a rend másként nem állítható helyre.
Rendőrség általi feloszlatása
Ha a vezető – a rendőrség megítélése szerint – az előző pontban említett kötelezettségének a rendőrség képviselőjének felhívása ellenére nem tesz eleget a gyűlést feloszlathatja mások jogainak és szabadságának védelme érdekében.
Ezért is fontos, hogy az ilyen gyülekezésen résztvevők – akár a 2024.04.06. napján megtartandó eseményen – a vezetők utasításait mindenképpen tartsák be. Továbbá, működjenek közre annak érdekében, hogy az eseményen részt vevő esetleges provokátorok a tömegből kiemelésre kerülhessenek. Ezáltal elvéve azon jogalapot a rendőrségtől, hogy az eseményt feloszlassa.
A rendezvény feloszlatása fogalmilag a helyszín elhagyására vonatkozó felszólításokat jelenti, amelyet kizárólag akkor követhet a tömegoszlatás, ha a tömeg ezek ellenére nem oszlik szét. Fontos különbség továbbá, hogy mint minden rendőri intézkedésre, a tömegoszlatásra is vonatkozik az arányosság követelménye, vagyis míg a rendezvény feloszlatását a rendőrség nem mérlegelheti, addig a tömegoszlatásra vonatkoznak az arányossági kritériumok.
Jogorvoslat
Ha a gyűlést a rendőrség a jogszabályok ellenére feloszlatta, a gyűlés résztvevője a feloszlatástól számított tizenöt napon belül közigazgatási pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására.
Az előbbiek alapján a feloszlatással szemben nem csak szervező, vezető élhet jogorvoslattal, hanem bárki, aki azon részt vett.
Összefoglaló vélemény a gyülekezési jog gyakorlása kapcsán
Összefoglalva fontos, hogy egy gyűlésen minden esetben eleget tegyen a vezető – jogszerű – utasításainak és mindent megtegyen annak érdekében, hogy a gyűlés rendjének fenntartását semmi és senki se veszélyeztesse.
Fontos továbbá, hogy tudjuk a gyűlésen történő részvételhez jogunk van, hiszen az a szabad véleménynyilvánítás egy módja. Az eseményen történő részvételünkkel – másokkal együttesen – kifejezhetjük esetleges támogatásunkat, valamint az ország működésével kapcsolatos elégedetlenségünket.
Bátran adjon hangot a részvételi jogának, hiszen Magyarország Alaptörvénye is rögzíti, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez – de a jogszabályokat mindvégig tartsa be.
Amennyiben mégis hátrányt szenvedne emiatt forduljon megfelelő jogi segítségért, hiszen a szabad véleménynyilvánítás a társadalmunk működésének egyik alappillére.