Végrendelet készítése, végrendelet írása

Az élet kiszámíthatatlan és váratlan eseményekkel teli, így nem csak a házasságra, gyermekáldásra vagy a nyugdíjas éveinkre érdemes felkészülni, hanem az életünk végére is.

A törvény alapján, ha az örökhagyónak nincs végrendelete, a törvényben meghatározott örökös fog örökölni, a törvényes öröklés szabályrendszere szerint. Végrendelet esetén (amennyiben érvényes azonban biztosan az általunk kívánt személy vagy személyek fogják megörökölni a vagyonunkat.

Az életünkben gyűjtött anyagi javainkkal kapcsolatos akaratunk kifejezésre juttatásán túl a szeretetteljes rokoni kapcsolatok megőrzése érdekében szintén érdemes végrendelkezni.

Milyen végrendeletet tehetünk?

Végrendeletet tehetünk közjegyző előtt (közvégrendelet), törvényben meghatározott alaki feltételekkel saját kezűleg írhatjuk (sajátkezűleg írt), más által is elkészíttethetjük (írásbeli magánvégrendelet), továbbá kivételes esetben – az örökhagyó életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé – szóban is végrendelkezhetünk, azonban szóbeli végrendeletet csak akkor tehetünk, ha azt két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven egész terjedelemben szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadjuk, és egyidejűleg kijelentjük, hogy e szóbeli nyilatkozatunk a végrendeletünk. A szóbeli végrendelet azonban hatályát veszti, ha a végrendelkező a rendkívüli helyzet megszűnése utáni megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet. Ha tehát a végrendelkező a szóbeli végrendelet tételének után végintézkedését írásba foglalta, abban az esetben az írásbeli végrendelet átveszi a szóbeli végrendelet helyét, a szóbeli végrendelkezés hatályát veszti.

A szóbeli végrendelettel kapcsolatban azonban hangsúlyoznánk az örök érvényű latin mondást: verba volant, scripta manent (a szó elszáll, az írás megmarad), ezért a továbbiakban az írásbeli végrendelettel foglalkozunk.

Hogyan írjunk végrendeletet úgy, hogy az ne legyen érvénytelen? (A végrendelet alaki feltételei)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:17. § -a rögzíti, hogy milyen alaki feltételei vannak annak, hogy érvényes végrendeletet írjunk.

Abban az esetben tehát, ha magunk írjuk a végrendeletet, az alábbiakra figyeljünk:

1. Az elejétől a végéig saját kezűleg írt végrendelet (nem géppel).
2. A végrendelet készítésének idejét tüntessük fel.
3. Amennyiben több lapból áll, az oldalszámokat folyamatos sorszámokkal jelöljük.
4. Kizárólag a saját végakaratunkat tartalmazza (amennyiben házastársunkkal közös végrendeletet kívánunk tenni, arra külön szabályok vonatkoznak).
5. Ne felejtsük el aláírni, tehát az egész szöveget az örökhagyó írja és aláírja.

Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. Géppel írt végrendelet esetén annak érvényességéhez a fentiekben felsorolt feltételeken túl szükség lesz arra, hogy a Ptk. 7:18. § és 7:19. § foglalt feltételeknek megfelelő két tanú együttes jelenlétében a végrendelet oldalait a tanúk és mi magunk is minden oldalon aláírjuk, vagy amennyiben már aláírtuk, a két tanú előtt az aláírást magunkénak ismerjük el (sajátkezűleg írt végrendelet esetén nincs szükség tanúkra). Az írásbeli magánvégrendelet tanúja, a végrendelkezésnél közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta. Olyan nyelven lehet írásbeli magánvégrendeletet tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud.

Közjegyző előtti végrendelet (Közvégrendelet)

Ha a végrendelet közjegyző előtt születik, közvégrendeletnek hívjuk. Közvégrendeletet értelemszerűen csak közjegyző előtt lehet tenni.

A Ptk. 7:14. § (4) és (5) bekezdése kimondja, hogy kizárólag közvégrendeletet tehet, aki

• korlátozottan cselekvőképes kiskorú (tehát az a kiskorú, aki 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen),
• a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy
• vak, írástudatlan, vagy olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van.

A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának, élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka.

Mit tartalmazzon a végrendeletünk?

Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék. A Végrendelkező végrendeletében rendelkezhet teljes vagyonáról vagy annak egy részéről, a végrendelet tartalmát a végrendelkező határozza meg. Tehát, ha valaki a lakását szeretné például az unokájára hagyni, de a többi vagyontárggyal kapcsolatban nincs szándéka, rendelkezhet csak a lakásról is érvényesen, nem kell ehhez a teljes vagyonról rendelkeznie, így is érvényesen leírhatja a végakaratát.

A végrendeletbe nemcsak juttatásokat lehet belefogalmazni, kötelességeket is előírhatunk egyes személyek részére. Megszabhatjuk például, hogy milyen legyen a temetésünk, és ennek költségeit kinek kell viselnie, vagy ki gondozza halálunk után a kutyánkat. Akár arról is rendelkezhetünk, hogy a lakásunk örököse a szomszédnak kell adja az általa kiválasztott könyveket, stb.

A törvény szerint bárki lehet az örökösünk, nem kell, hogy rokoni kapcsolatban álljunk egymással. Fontos azonban tudni, hogy az a személy, aki a végrendelet alapján valamit is örököl tőlünk, nem vehet részt a végrendelet megfogalmazásában vagy leírásában, és nem is lehet végrendeleti tanú. Ha egyik közeli rokonunk véletlenül közjegyző, akkor lehetőleg ne hozzá menjünk közvégrendeletet tenni.

Az ügyvéd előtti végrendelet készítésének előnyei (ügyvédi végrendelet)

A végrendelet ügyvédi ellenjegyzése számos előnnyel járhat, amelyek közül valószínűleg a leglényegesebb, hogy a végrendeletünk bekerül a Központi Végrendeleti Nyilvántartásba (KVNY). 

A Magyar Ügyvédi Kamara létrehozta, és működteti a Központi Végrendeleti Nyilvántartást az ügyvédi közreműködéssel készített magánvégrendeletek biztonságos őrzése céljából, valamint azért, hogy a végrendeletek léte és tartalma ismertté válhasson a közjegyzők és bíróságok előtt.

Az ügyvéd a végintézkedést tartalmazó okirat készítésére vonatkozó megbízás elfogadásakor a végintézkedő ügyfelét írásban tájékoztatni köteles a végintézkedésnek a Nyilvántartásban való elhelyezése, illetve a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába való bejegyzés lehetőségéről, és nyilatkoztatnia kell arról, hogy kíván-e élni ezekkel a lehetőségekkel. Abban az esetben, ha a korábban írt végrendeletet az ügyfél kéri, szintén el kell helyezni a Központi Végrendeleti Nyilvántartásban, és be kell jelenteni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.

Az ellenjegyzés nem kötelező, és sok országban a végrendelet sajátkezű aláírással is érvényes lehet. Azonban az ellenjegyzés jelentős előnyöket nyújthat, különösen bonyolultabb esetekben, vagy ha biztosítani szeretné, hogy a végakarat eljusson a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyzőhöz, és azt pontosan és törvényesen hajtsák végre. Mindig ajánlott szakértői tanácsot kérni, hogy a saját egyéni helyzetéhez legjobban illeszkedő döntést hozhassa.

A Magyar Ügyvédi Kamara a nyilvántartásba vett, megőrzésre zárt borítékban átadott végrendelet egy példányát megőrzi. A hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző, vagy a hagyatékkal összefüggő polgári perben eljáró bíróság megkeresésére a Magyar Ügyvédi Kamara a végrendeleti nyilvántartás adatairól tájékoztatást ad, illetve az eljáró közjegyzőnek / bíróságnak a végrendeletet – megkeresésre – átadja.

Tehát adott esetben az eljáró közjegyző vagy bíró a lekérdezéskor „automatikusan” látja, hogy a nyilvántartásban szerepel-e végrendelet, amellyel jelentősen csökken annak a kockázata, hogy a végrendelet eltűnik, elfelejtődik, vagy megsemmisül, meghamisítják azt. A fentiekből egyértelműen kivehető, hogy számos előnyhöz juthat, ha a végrendelet megalkotásában ügyvéd közreműködését veszi segítségül.

Ne felejtsük a bölcs közmondást: barátot bajban, házastársat váláskor, testvért örökléskor ismeri meg az ember.

Amennyiben örökléssel, végrendelettel kapcsolatos kérdése lenne, forduljon hozzánk bizalommal!