Mindenki hallott már az ügyvédi ellenjegyzés kifejezésről, viszont kevesen vannak tisztában annak tartalmával és jelentésével. Jelen cikkünkben azt kívánjuk bemutatni, hogy mit jelent pontosan az ügyvédi ellenjegyzés, és melyek azok az okiratok, amelyek anélkül nem alkalmasak a kívánt joghatás kiváltására.
Az ügyvédi ellenjegyzés fogalma, ellenjegyzés jelentése
Ennek háttérszabályait a jelenleg hatályos ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben kell keresnünk. E szerint maga az okirat ellenjegyzése ügyvédi tevékenységnek minősül. Az ellenjegyzéssel az ügyvéd azt tanúsítja, hogy az általa szerkesztett okirat megfelel a jogszabályoknak, a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak, az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerint további feltétel, hogy – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az okiratot több oldalból álló okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni, papíralapú okirat esetén annak minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia, a feleknek alá kell írniuk, továbbá az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia.
Az ügyvédi ellenjegyzés további jellemzője, hogy azáltal az okirat teljes bizonyító erejűvé válik, tehát az okirat bizonyító erejét növeli. Mivel a teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el. Ez számunkra azt jelentheti, hogy amennyiben valaki meg kívánja támadni az okiratot, rá fog hárulni a bizonyítás terhe, tehát az ellenfélnek szükséges bizonyítania, hogy az okirat nem valódi.
Az ügyvédi ellenjegyzéshez kötött okiratok
A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) határozza meg a jognyilatkozat fogalmát, amely szerint az joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat, amely szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.
Fontos kiemelni, hogy főszabályként az okiratok nem ügyvédi ellenjegyzéshez kötöttek. Minden esetben külön jogszabály határozza meg, hogy bizonyos okiratok mely esetben követelnek meg írásbeli alakot, és ezzel együttesen ügyvédi ellenjegyzést. Azt is fontos megjegyezni, hogy nem minden írásbeli alakhoz kötött okirat esetében szükséges ügyvédi ellenjegyzés.
Az ügyvédi ellenjegyzést igénylő okiratok esetében is megkülönböztethetünk két kategóriát. Az első esetben az okirat érvényessége függ attól, hogy az ügyvédi ellenjegyzés rákerül-e az okiratra, tekintettel arra, hogy ennek hiányában az okirat nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására. Ilyen például egy társasház alapító okirata, vagy egy gazdasági társaság létesítő okirata. A második esetben az okiratok alkalmassága múlik azon, hogy rákerül-e az ügyvédi ellenjegyzés – például ingatlannal kapcsolatos szerződések esetén – hiszen az okirat létrejön érvényesen a felek általi aláírással, viszont a tulajdonjog bejegyzése során ilyen formában alkalmatlan az okirat az ingatlan-nyilvántartási eljárásra.
Leggyakoribb eseteket, amelyek során kötelező az ügyvédi ellenjegyzés
Ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletek, okiratszerkesztés
Ide sorolandó az ingatlan adásvételi szerződés, ingatlan ajándékozási szerződés, továbbá a haszonélvezeti jog alapításával, vagy törlésével kapcsolatos szerződések. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény kötelezően előírja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és tények alapjául szolgáló okiratoknak tartalmaznia kell az ügyvédi ellenjegyzést, e nélkül tehát a bejegyzés nem valósulhat meg. Azaz ingatlan tulajdonjogának szerződéssel történő átruházásához mindenképpen ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okiratot kell készíteni.
Gazdasági társaságok létesítő okirata (alapító okirat)
A Ptk. világosan meghatározza, hogy a létesítő okiratot (társasági szerződés) közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve valamelyik alapító kamarai jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Így tehát ez vonatkozik a közkereseti társaságra, betéti társaságra, korlátolt felelősségű társaságra, valamint a részvénytársaságra egyaránt. Nem minősül gazdasági társaságnak, viszont itt említjük meg a szövetkezet létesítő okiratát is, amelynek érvényességi kellékéhez szintén hozzátartozik az ügyvédi ellenjegyzés.
Házastársak és élettársak közötti jogügyletek
Ezen jogügyletek esetében a Ptk. szintén meghatározza, hogy az okiratok, kizárólag ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formában érvényesek. Ebbe a körbe sorolható a házassági és élettársi vagyonjogi szerződés, amelyről már biztosan sokan hallottak. Azonban ezen kívül vannak még egyéb olyan megállapodások is, amelyre szintén a fenti forma irányadó. Többek között házastársi vagy élettársi tartás esetén a felek megállapodhatnak abban, hogy valamely fél a tartási kötelezettségének meghatározott vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A felek ezen megállapodása szintén akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Végezetül ide sorolható azon megállapodás, amelyben a házastársak/élettársak a házasság felbontása, vagy az életközösség megszűnése esetére rendelkeznek a közös lakás használatáról.
Egyéb esetek
Közös szülői felügyelet gyakorlása esetén a szülők meghatalmazást adhatnak egymásnak arra vonatkozóan, hogy a gyermek vagyonát az egyik szülő a másik helyett kezelje. Ez esetben a meghatalmazás szintén akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
Itt kell megemlíteni a nagykorú cselekvőképes személy azon jognyilatkozatát, amelyben a cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére tesz előzetes jognyilatkozatot, amely nyilatkozathoz szintén közokirati, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati forma szükséges.
Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda segítsége a Felek részére
A fentiek alapján tehát látható, hogy számos okirat esetében a jogszabályok megkövetelik a közokirati formát, vagy az ügyvédi ellenjegyzéssel való ellátását. Érdemes azonban előzetesen jogvégzett szakembernél érdeklődni, hogy az adott okiratra a jogszabályok milyen érvényességi kellékeket határoznak meg, annak érdekében, hogy biztosan elérjük a célzott joghatás kiváltását, továbbá, ahogy fentebb olvashattuk, az ügyvédi ellenjegyzés az okirat bizonyító erejét növeli, így elejét vehetjük az esetleges megtámadási lehetőségeknek.