Az Előzetes Jognyilatkozat

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Az előzetes jognyilatkozat az új Ptk. által bevezetett olyan új jogintézmény, amely során a nagykorú, cselekvőképességgel rendelkező személy olyan jognyilatkozat tesz, amelyben arra az esetre, ha a cselekvőképessége a jövőben korlátozásra kerülne (belátási képessége csökkenne) rendelkezik az alábbiakról:

  1. megnevezhet egy vagy akár több személyt, akit gondnokául rendelni javasol;
  2. kizárhat egy vagy több személyt a kijelölhető gondnokok köréből; és
  3. meghatározhatja, hogy egyes személyi vagy vagyoni ügyeiben a gondnoka miképpen járjon el.


Milyen okirati formában kell megtenni?

Fontos kiemelnünk, hogy előzetes jognyilatkozatot, csak közokiratban, gyámhatóság előtt vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban lehet tenni érvényesen.


Nyilvántartásba kell-e venni?

Az előzetes jognyilatkozatot az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába be kell jegyezni, amely illetékköteles. Az illeték mértéke jelenleg 15.000,- Ft. Amennyiben az előzetes jognyilatkozat a nyilvántartásba nem kerül bejegyzésre – amelyet az Országos Bírósági Hivatal Elnöke vezet – természetesen a jognyilatkozat érvényességét nem érinti, azonban a Bíróság ennek hiányában nem tudja később hivatalból alkalmazni, figyelemmel arra, hogy az eljárás során nem lesz róla tudomása.

Az előzetes jognyilatkozat akkor válik hatályossá, ha a bíróság a jognyilatkozatot tevő személy cselekvőképességét (akár teljesen vagy részlegesen) értintő gondnokság alá helyezi. A Bíróság az eljárása során hivatalból tájékozódik – a nyilvántartás alapján – arról, hogy az érintett személy korábban tett-e előzetes jognyilatkozatot, illetve alkalmazásáról a gondnokság alá helyezés iránti perben arra irányuló kérelem hiánya esetén is intézkedik.

Az előzetes jognyilatkozatot természetesen vissza lehet vonni, azonban ennek feltétele, hogy a nyilvántartásból töröltessük és a fent említett okirati formában tegyük ezt meg.


Mi történik, ha az előzetes jognyilatkozat alkalmazása indokolatlan? (érdekünkkel ellentétes)

Előfordulhat, hogy az előzetes jognyilatkozatban megjelölt személy gondnokként történő kirendelése valamilyen körülmény következtében már nem lenne célszerű. (például a felek között a viszony megromlott). Ebben az esetben a Bíróságtól akár a gondnokolt is kérheti – hiába cselekvőképességében korlátozott – az előzetes jognyilatkozat felülvizsgálatát. Az előbbiek alapján tehát jól látszik, hogy a jogalkotó egy a gondnokolt érdekeit védő biztonsági övet épített be a törvénybe.

Amennyiben az előzetes jognyilatkozat több rendelkezést tartalmaz, és azon rendelkezések közül valamelyik rendelkezés nem alkalmazható, úgy ez a többi rendelkezés alkalmazását nem érinti.


Összefoglalás:

Az előzetes jognyilatkozatot azon személyek javára ajánljuk, akik szeretnék „bebiztosítani”, hogy amennyiben esetlegesen a belátási képességük a jövőben jelentősen csökkenne, és gondok kirendelése válna szükségessé, úgy a gondnok a vagyoni vagy személyi ügyeikben miképpen járjon el. Értjük ezalatt annak a meghatározását, hogy a gondnok az Ön vagyonát milyen kiadásokra fordíthatja, illetve milyen mértékben teheti ezt meg.

Ugyanakkor emellett talán fontosabb, hogy megjelölhetjük azon személyt – akiben teljes mértékben megbízunk (jellemzően gyermekeink) – akit cselekvőképességünk korlátozása esetén gondnokul kirendeltetni szeretnénk.

 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest