Házassági vagyonjogi szerződés

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

A házassági vagyonjogi szerződés említésekor a legtöbbeknek az jut az eszébe, hogy kifejezetten abban az esetben érdemes ilyen szerződés megkötése, illetve abban az esetben kötnek ilyen szerződést a hazásuandlók, vagy – a jövőre nézve – a házastársak, ha valamelyik fél biztosítani szeretné, hogy a saját vagyona, vagy annak egyes része egy esetleges válás bekövetkezése esetén továbbra is a saját tulajdonában maradjon. A válás menetével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen: Válás egyszerűen, gyorsan.

 

Emellett a házassági vagyonjogi szerződés abban az esetben is hasznos lehet, ha az egyik fél kockázatos vállalkozási tevékenységet folytat (például: betéti társaság beltagja), így a szerződés megkötésével megóvhatja a másik felet az esetleges őt érintő tartozásoktól. A betéti társaság alapításának előnyeit és hátrányait egy korábbi cikkünkben részleteztük.

 

Ha a házastársak nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést, akkor főszabály szerint a házasságuk idején – a házassági életközösség időtartama alatt – keletkezett, illetve általuk külön-külön, vagy együttesen szerzett vagyon közös vagyonnak számít (házastársi vagyonközösség), kivéve természetesen azon vagyonelemeket, amelyek a felek különvagyonát képezik.

 

A házassági vagyonjogi szerződésben a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. Az ilyen szerződést kizárólag személyesen lehet megkötni, és főszabályként csak cselekvőképes személy lehet szerződő fél. Amennyiben a szerződést megkötni kívánó személyek, vagy személy a szerződés megkötésének idején a tizennyolcadik életévét nem töltötte be vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott, abban az esetben a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

 

Itt szeretnénk kitérni arra a jogi szabályozásra, hogy Magyarországon a 16. életévét betöltött kiskorú is köthet házasságot, amennyiben a gyámhatóság ehhez hozzájárul. Ebben az esetben a 16. életévét betöltött kiskorú, a házasság megkötésével nagykorúvá válik, és az így megszerzett nagykorúságát akkor sem veszti el, ha a 18. életévének betöltése előtt elválik.

 

Formai követelmények

Fontos kiemelnünk, hogy a házassági vagyonjogi szerződést, ha egyszerű vagy a köznyelvben ismert „két tanús” magánokiratba foglalták nem érvényes, azaz az abban foglalt rendelkezések később – például a házassági vagyonközösség megszűntetésekor nem érvényesíthetőek. A Ptk. alapján a házassági szerződés kizárólag akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

 

Kivételt jelent az a megállapodás, amelyet a felek a házassági életközösség megszakadása után, a közös vagyon megosztása tárgyában kötöttek. Ebben az esetben a házassági vagyonjogi szerződéstől eltérően a felek nem előzetesen, hanem utólag kötnek egy megállapodást a vagyoni viszonyaik rendezése érdekében. Ekkor azonban fennáll a veszélye annak, hogy a házastársak a közöttük megromlott viszony miatt utólagosan már nem tudnak egy mindkét fél által elfogadható megállapodást kötni.

 

A házassági vagyonjogi szerződés megkötését követően a felek, vagy – ezirányú megbízás esetén – az eljáró ügyvéd további teendője, hogy a szerződést a házassági szerződések országos nyilvántartásába bejegyeztesse. Ennek hiányában ugyanis a szerződés csak az azt megkötő személyek között hatályosul, harmadik személlyel szemben nem, kivétel, ha a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról egyébként tudott vagy arról tudnia kellett.

 

Házassági vagyonjogi szerződés fajtái

A törvény két lehetséges megoldást részletez a vagyoni viszonyok rendezésére tekintetében, azonban – amennyiben a törvény nem tiltja – a felek ezen rendszerektől is eltérhetnek a szerződésben, illetve akár egyes vagyonelemek különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki.

 

  1. Közszerzeményi rendszer

 

Ezen rendszer választásával a házastársak között egy szerzeményi közösség alakul ki, amely során a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. A házastársak az életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, az egyes közszerzeményi vagyontárgyakat csak az arra feljogosított személy használhatja, birtokolhatja, hasznosíthatja és rendelkezhet felette. Az életközösség megszűnése után azonban bármely házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, amely a vagyonukban közszerzemény.

Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad.

 

Különvagyonnak kell tekinteni az alábbi vagyontárgyakat:

  • a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy,
  • a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastárs által örökölt, vagy
  • részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás,
  • a személyét ért sérelemért kapott juttatás,
  • a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépett vagyontárgy.

 

A Ptk. a házastársak közötti elszámolást, azzal a megdönthető vélelemmel próbálja megkönnyíteni, hogy a házastársak vagyonában lévő vagyonelemekről azt kell vélelmezni, hogy valamennyi a közszerzemény részét képezi. Figyelemmel arra, hogy megdönthető vélelemről van szó, a házastársak – sikeres – bizonyítás esetén egyes vagyontárgyakat kivonhatnak a közszerzeményi kategória alól, így azon vagyontárgyat, illetve annak értékét a közszerzeményei vagyon megosztása során nem kell figyelembe venniük.

 

Minden olyan vagyon, amely közszerzeménynek minősül a házastársak a közös vagyon megosztásának szabályai alapján követelhetik egymástól, azzal az eltéréssel, hogy a házastárs nem tarthat igényt a másik házastárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyakra, továbbá a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedésére akkor sem, ha azok anyagi fedezetének biztosításában korábban részt vett.

 

  1. Vagyonelkülönítési rendszer

 

A vagyonelkülönítési rendszer alkalmazásával a házastársak „autonómiája” érvényesül. Ezen rendszer alkalmazásával a házastársak között nem keletkezik közös vagyon, sőt elszámolási kötelezettség sem. A felek önálló vagyonszerzők, és mindvégig saját vagyontárgyaikkal rendelkeznek függetlenül attól, hogy azt a házasság alatt vagy előtt szerezték.

 

Kivételt képeznek a vagyonelkülönítési rendszer alól a házastársak közös háztartásának költségei, a közös gyermek és – az egyik házastárs hozzájárulásával – a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadások, amelyet a házastársaknak közösen kell viselniük akkor is, ha vagyonelkülönítés rendszerét alkalmazzák. Minden olyan kikötés, amely bármely házastársat teljesen vagy túlnyomó többségben mentesít, az előbb említett költségek és kiadások viselése alól semmisnek tekintendő. A Ptk. továbbá egyértelműsíti, hogy a háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül.

 

Kinek van joga ahhoz, hogy vagyonjogi szerződés fennállásáról tudomást szerezzen?

Alapvetően bárkinek, aki valószínűsíti a betekintéshez fűződő jogi érdekét. Ezen személy bármely közjegyzőnél – tekintettel arra, hogy a vagyonjogi szerződések nyilvánosak – betekinthet a nyilvántartásba, és ezzel tudomást szerezhet a házastársak között esetlegesen fennálló vagyonjogi szerződés létéről. A szerződés tartalmának megismeréséhez azonban már valamelyik szerződő fél írásbeli felhatalmazása szükséges.

 

Rendelkezhetnek a szerződésben a felek a vagyonukról haláluk esetére?

A házassági vagyonjogi szerződésben a felek a közös vagyonukról haláluk esetére rendelkezhetnek azzal, hogy ezen rendelkezésre a házastársak által, együttélésük időtartama alatt tehető közös végrendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

 

*** 

Tapasztalataink alapján a házassági vagyonjogi szerződést a közvélemény még mindig a bizalmatlanság jeleként kezeli, figyelemmel arra, hogy a szerződést ellenzők véleménye alapján a házasság a kölcsönös bizalmon alapszik. Álláspontunk szerint azonban a szerződés megkötése éppen a házasulandók vagy a házastársak tiszta szándékát jelezheti, ugyanis így előre lefektetik a vagyonukra, illetve a később megszerzendő vagyonukra vonatkozó szabályokat.

Figyelemmel arra, hogy a törvény a házassági vagyonjogi szerződés érvényességét többek között ügyvédi ellenjegyzéshez köti, így mindenképpen szükséges ügyvédi segítséget igénybe venni annak megkötéséhez, azonban álláspontunk szerint az ügyvéd bevonása a legelső pillanattól javasolt, hiszen így a házasulók, vagy házastársak közötti esetleges félreértések könnyen megelőzhetőek.

 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest