Manapság egyre gyakoribb, hogy a párok úgy döntenek, „a papír nem számít”, és nem kötnek házasságot, csupán élettársakként élnek együtt. Az élet legtöbb területén semmilyen különbség nincs abban, hogy egy pár milyen formában él együtt, vannak azonban olyan előnyök, amelyeket jelenleg is csak házasok élvezhetnek.Természetesen nem az alapján kell dönteni az együttélés formájáról, hogy az milyen előnyökkel jár, a döntés előtt azonban mindenképpen szükséges mérlegelni, milyen hasonlóságok és különbségek vannak házastársi és élettársi kapcsolat esetén.
Kik az élettársak?
Azzal mindenki tisztában van, hogyan kötnek az emberek házasságot: elsétálnak az anyakönyvvezetőhöz, ahol a törvény által meghatározott kérdésekre megteszik a szükséges nyilatkozatokat, az anyakönyvvezető pedig megállapítja, hogy a házasságnak nincs törvényes akadálya, és a feleket bejegyzik a „nagy könyvbe”, házastársakként. Házasságot azonban csak két különnemű ember köthet.
Ezzel szemben élettársak akár azonos nemű személyek is lehetnek. Élettársaknak kell tekinteni minden párt, akik közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek egymással. Nem kell tehát szerződést kötnünk, és semmilyen nyilvántartásba nem kell vetetnünk magunkat ahhoz, hogy élettársak legyünk. Ha a párunkkal összeköltözünk – akár úgy is, hogy a lakás egy albérlet, vagy a pár valamelyikének egyedüli tulajdona – akkor közöttünk élettársi kapcsolat jön létre.
Az élettársi kapcsolat feltétele, hogy a felek egyike se álljon házassági, bejegyzett élettársi életközösségben, vagy élettársi kapcsolatban, illetve ne legyenek testvérek vagy egyenesági rokonok. Ha tehát valaki a feleségével együtt él, de emellett szeretőt is tart, akkor a szeretőjével nem lesznek élettársak.
Az élettársi kapcsolat kezdete, illetve annak fennállása különös jelentőséggel bírhat akkor, ha azt a külvilág felé igazolni kell – például ha a felek szétmennek, és a vagyonon kell osztozni. Ezért az élettársak úgy is dönthetnek, hogy papírt is szeretnének maguknak a közöttük fennálló élettársi kapcsolatról, tehát elmennek a közjegyzőhöz, és ott egyezően kijelentik, hogy ők élettársak. A nyilatkozat bekerül az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, tehát a párnak lesz egy közokirata arról, hogy élettársi kapcsolatban állnak.
Az élettársi nyilatkozatot természetesen meg kell különböztetni a bejegyzett élettársi kapcsolattól – a bejegyzett élettársi kapcsolatot ugyanis, mint hivatalosan elismert kapcsolati formát, az azonos nemű párok számára hozták létre. Ők a házasságkötéshez nagyon hasonló ceremónia során jelenthetik ki, hogy egymással élettársi kapcsolatra kívánnak lépni, és onnantól kezdve bejegyzett élettársaknak tekintendők. Természetesen a bejegyzett élettársakat sem illetik meg ugyanazok a jogok, mint a házastársakat.
Közös vagyon
A törvény alapelve szerint a házasság fennállása alatt bármilyen közösen vagy a felek által külön szerzett vagyontárgy a felek osztatlan közös vagyona, amely megosztás esetén őket fele-fele arányban illeti meg. Tehát a házassági vagyonközösség fennállása alatt vásárolt ingatlanok, ingóságok, sőt, még a felek által keresett munkabér, a bármelyikük által kapott jutalom stb. mind-mind közös, és azon egyenlően kell megosztozni. Fontos tudni, hogy ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg – tehát a felek együtt éltek – akkor már az együttélés kezdetétől érvényesül a törvényben meghatározott közös vagyoni rendszer.
Ezzel szemben az élettársak a törvény szerint önálló vagyonszerzők. Ez azt jelenti, hogy bármilyen általuk szerzett vagyonnal önállóan rendelkezhetnek – nem kell a társuk beleegyezése – akár el is adhatják, a bevétellel pedig szabadon rendelkezhetnek. Ha azonban az életközösség az élettársak között megszűnik, bármelyik élettárs követelheti az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Vagyonszaporulatnak kell tekinteni mindazt a vagyont, amely nem tartozna – házasság esetén – a másik fél különvagyonába. A vagyonszaporulat a szerzésben való közreműködés arányában illeti meg a feleket.
Ha az élettársak szeretnék, hogy közöttük ne a törvény szerinti vagyonjogi rendszer érvényesüljön, hanem előre meg akarják határozni, mi a közös és mi a saját vagyon, akkor ezt a kérdést ugyanúgy, mint a házastársak, szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Harmadik személyekkel szemben pedig akkor hatályos, ha az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették. A vagyonjogi szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést megtehetnek, amit a házastársak. A házastársi vagyonjogi szerződésről ebben a cikkben írtunk korábban.
Közös gyermekek
Házasságban élő párok esetén a közös gyermeknek automatikusan a férj lesz az apja, élettársak esetén azonban ez nincs így. Ha a felek élettársi kapcsolatban élnek, akkor még a gyermek születése előtt be kell menniük az anyakönyvvezetőhöz, és az apának nyilatkozatot kell tennie, hogy övé a születendő gyermek és a nevére veszi – ez a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat. A kapott papírral kell aztán bemenni a kórházba, és így kerül a születendő gyermek az apja nevére.
Ha a felek házasságban élnek, közösen tudnak örökbe fogadni is egy gyermeket, ha így döntenek, tehát az örökbefogadással azonnal mindketten a gyermek szülői lesznek. Élettársak azonban nem fogadhatnak közösen örökbe, csak az egyikük lesz a gyermek szülője. Tehát a rendszerben – mivel nem tudnak közösen jelentkezni – úgy fog megjelenni, mintha az a fél, aki jelentkezett, egyedülálló lenne. Tudni kell sajnos, hogy a házaspárokat az örökbefogadásnál előnyben részesítik, tehát egy gyermek csak akkor adható örökbe egyedülállónak (aki akár egy élettársi kapcsolatban élő pár egyik tagja is lehet), ha nincs számára örökbefogadó házaspár.
Vagyonmegosztás, eltartás
Ha a kapcsolat véget ér, és vagyonmegosztásra kerül a sor, ha nem volt szerződés a felek között, akkor házastársak esetén abból kell kiindulni, hogy minden közös, élettársak esetén pedig abból, hogy minden saját vagyon, és így kell osztozkodni. Bizonyítani házasság esetén azt kell, hogy valami nem a közösbe, hanem különvagyonba tartozik, élettársi kapcsolat esetén pedig azt, hogy valami az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat, amely a szerzésben való közreműködés arányában illeti meg mindkét felet.
Mind házastársaknál, mind élettársaknál felmerülhet az eltartás kérdése akkor, ha a felek egyike nem képes magát eltartani. Ahhoz, hogy valaki házastársi tartásra legyen jogosult, az szükséges, hogy önhibáján kívül magát ne tudja eltartani, vagyis ne legyen olyan vagyona, amelyet a megélhetésére fordíthatna. Ennek sok oka lehet akár fizikai ok (pl.: betegség), akár olyan okok, mint például az, hogyha valakinek azért nincsen állása, mert gyerekeket nevel és a házasság alatt végig a háztartást vezette. Ilyen esetekben egyébként alaposan vizsgálja a bíróság az okokat (önhiba hiánya, vagyon hiánya) a konkrét szituációban. Természetesen az, ha valaki munkaképes, és csak azért nem dolgozik, mert nincs kedve és lusta, az nem lesz jogosult tartásra, hiszen ez önhiba. Élettárs szintén kérhet tartást, ha megszűnik az élettársi kapcsolat, azonban csak akkor, ha az élettársi kapcsolat a felek között legalább egy évig fennállt és van közös gyermek.
Öröklés
Házastársak esetén a törvény automatikusan biztosítja a feleknek, hogy egymás törvényes örökösei legyenek, tehát ehhez nincs szükség végrendeletre. A házastárs elhunyt társának törvényes örököse, és megilleti az utolsó közös lakhelyük feletti özvegyi haszonélvezeti jog, továbbá minden más vagyontárgyból egy gyermekrész – ami azt jelenti, hogy úgy kell megosztozni a vagyonon, mintha a házastárs is az elhunyt egyik gyermeke lenne.
Élettársaknál azonban nem ez a helyzet, ők nem örökölnek egymás után a törvény szerint automatikusan. Ez pedig azzal jár, hogy ha valaki örökössé kívánja tenni élettársát, akkor végrendelkeznie kell. Végrendelettel azonban az élettárs sem tehető a teljes vagyon örökösévé, hiszen a törvényes örökösöket – elsősorban a gyermekeket – megilleti a kötelesrész. A kötelesrész mindannak az egyharmada, amit valaki a törvény szerint örökölne.
Érdemes még szót ejteni arról, hogy más a helyzet bejegyzett élettársak esetén – ők ugyanis a törvény szerint törvényes örökösei lehetnek egymásnak. Ilyen esetben tehát nem szükséges végrendeletet tenni ahhoz, hogy valaki örököljön a társa után.
Állami juttatások, kedvezmények
Ahogyan a fentiekből is látható, már maga a törvényi szabályozás is sok esetben a házaspároknak kedvez, az állam ugyanis elsősorban a házasságot támogatja, és ilyen módon is igyekszik ösztönözni a feleket a házasságkötésre. Vannak persze további állami juttatások, kedvezmények is, amelyekben csak a házaspárok részesülnek.
Ha például a házastársunkat akarunk ajándékozni valamilyen vagyontárgyat, akkor ez után nem kell vagyonszerzési illetéke fizetni az államnak, élettársak esetén viszont nincs meg ez a kedvezmény.
A házasságkötést kívánja támogatni az állam az első házasok adókedvezményével is. Ez két évre jár, és havi 5.000,- Ft-os adókedvezményt jelent. Az igénybe vételhez az szükséges, hogy a felek adóbevallásukban feltüntessék egymás adóazonosító jelét, és nyilatkozzanak, hogy a kedvezményt melyikük kívánja igénybe venni.
A házasokat sokszor segítik a különböző lakástámogatások is. Elég, ha csak a CSOK igénybe vételére gondolunk – ez is csak házaspároknak igényelhető – viszont arra is van lehetőség, hogy a különböző önkormányzatok által helyi lakosoknak meghirdetett lakástámogatásokat kérjünk, ha házasok vagyunk.
Talán nem mindenki tudja, de a családi adókedvezmény már a várandósság alatt is igényelhető. Ha a felek házastársak, ettől az időponttól az apa és az anya is igénybe veheti, élettársak esetén azonban csak a várandós nőnek jár. Ha a gyermek megszületik, akkor viszont megszűnik ez a helyzet, onnantól mindkét szülő igénybe veheti.
***
A házassági és az élettársi kapcsolat tehát nagyon sok mindenben hasonló, és azonos jogokkal élhetnek a felek, a törvények azonban jelentős előnyöket is biztosítanak a házasságban élők számára. Érdemes tehát mindenkinek megfontolni, hogy saját igényei szerint mi a leginkább megfelelő együttélési forma. Ha úgy döntünk, hogy élettársak maradunk, akkor is fontos, hogy gondoskodjunk a vagyonunk védelméről, ezért mindenképpen javasoljuk az élettársi vagyonjogi szerződés megkötését, ha pedig örökséget is hagynánk társunknak, végrendeletet kell készíteni. Ehhez kérjük szakértő ügyvéd segítségét.
