A mindennapjaink során elkerülhetettlen, hogy szerződéseket kössünk, legyen szó akár egy átlagos hétköznapon történő bevásárlásról, vagy valamilyen jelentősebb ügyletről, például egy ingatlan megvásárlásáról. A szerződésekre, illetve a szerződéskötésre vonatkozó legalapvetőbb szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza, azonban egyes szerződésekre, azok megkötésekre különleges – olykor szigorúbb – rendelkezések vonatkoznak, amely szabályok különböző jogszabályokban találhatóak meg. E cikkben röviden kitérünk a szerződés, mint fogalom jelentésére, továbbá arra, hogy milyen alaki formákban jöhet létre egy szerződés.
Mi minősül szerződésnek?
„A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, (…)”. A kölcsönösségről akkor beszélhetünk, ha mindkét fél meg akarja kötni a szerződést, míg a felek nyilatkozata akkor tekinthető egybehangzónak, ha a két fél azonos tartalommal szeretné megkötni a szerződést. A szerződés tehát egyrészről abban esetben jön létre a felek között, ha a részes felek akarata kölcsönös és megegyezik, azaz konszenzus van közöttük, másrészről a felek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben a szerződés megkötése során megállapodtak. Például, ha az eladó egyösszegben szeretné eladni az autóját, azonban a vevő részletekben szeretné megvásárolni az említett autót, akkor hiába egyeztetnek a szóbanforgó autó értékesítéséről, mivel a vételár megfizetése tekintetében eltér az akaratuk, nem jön létre közöttük szerződés.
A szerződés alaki formái
A legtöbben szerződés alatt kizárólag az írásban kötött szerződést értik, azonban a hatályos Polgári Törvénykönyv alapján nem csak írásban köthetünk szerződést, hanem akár szóban, vagy ráutaló magatartással is.
Írásbeli szerződés
Amennyiben a felek írásba foglalják azokat a lényeges rendelkezéseket, amiben megállapodtak, közöttük írásbeli szerződés jön létre. Hagyományosan egy fél jognyilatkozatai akkor minősül írásba foglaltnak, ha nyilatkozatát a fél aláírta. A Kúria egy tanácsadó testületének iránymutatása alapján a hagyományos írásbeli forma mellett az elektronikus úton tett jognyilatkozat is eleget tesz az írásbeliség követelményének, feltéve, ha azt a nyilatkozatot tevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas módon – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben foglaltaknak megfelelően – elektronikusan aláírták. Alapvetően a felek szabadon meghatározhatják a szerződés tartalmát, azonban egyes esetekben a vonatkozó jogszabályok előírják, hogy a szerződésben pontosan milyen kérdésköröket kell rendezni, illetve, hogy a szerződés érvényességéhez milyen formai követelmények betartására van szükség. A jogszabályok ugyanis egyes szerződések esetén kötelezővé teszik, hogy azok kizárólag írásban köthetőek meg, illetve egyes esetekben az érvényeségéhez a szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az ingatlan adásvételi- és ajándékozási szerződés, a bérleti szerződés, a tartási és az életjáradéki szerződés, vagy pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügylete stb. például kizárólag írásban tehető meg érvényesen. Fontosnak tartjuk mindemellett megemlíteni, hogy egyes szerződéstípusok esetén az írásbeliség nem feltétlenül elegendő, ugyanis a jogszabályok további alaki kelléke(ke)t írhatnak elő annak érdekében, hogy a szerződés a kívánt joghatást elérhesse. Például egy ingatlan adásvételi szerződés írásban abban az esetben is létrejöhet érvényesen, ha azt egy papírszalvétára írjuk, de ahhoz, hogy az illetékes földhivatal a szerződés alapján bejegyezze a tulajdonosváltozást, a szerződés ügyvédi ellenjegyzése is szükséges. Közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni például az élettársak vagy házastársak közötti vagyonjogi szerződést, továbbá szűk kivételtől eltekintve a házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződését.
Az előző bekezdésben említett szerződésekkel az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk részletesen:
- Az ingatlan vásárlás buktatói – Mi kerüljön az adásvételi szerződésbe?
- Ajándékozzunk megfontoltan – az ajándékozás szabályai
- A lakásbérlet szabályai – a lakásbérleti szerződések
- Hogyan kössünk eltartási szerződést – kockázatok, hasznos tanácsok
- Házassági vagyonjogi szerződés
Szóbeli szerződés
Szóbeli szerződés akkor jön létre a felek között, ha kifejezetten megállapodnak abban, hogy egymással szerződést kötnek, és szerződés lényeges, vagy valamelyikük által lényegesnek ítélt feltételeit is megbeszélik egymással. Tekintettel arra, hogy a jogszabályok a mindennapi életben felmerülő szerződések megkötését szűk körben kötik írásbeli alakhoz, így széles lehetőség áll a felek rendelkezésére, hogy az egyszerű megítélésű, esetlegesen gyorsan teljesedésbe menő megállapodásaikat szóban kössék meg.
A szóbeli szerződések esetén gyakori, hogy azok egy régebb óta fennálló hosszútávú együttműködésen, bizalmi és / vagy családi, rokoni kapcsolatan alapulnak. Ezekben az esetekben ugyanis a felek bízva a másik félben, az adott szóban gyakran könnyelműen nem gondolnak arra, hogy ha a későbbiekben megromlik közöttük a kapcsolat, akkor a szerződésben foglaltak bizonyítása, kikényszerítése sokkal nehezebb, mintha azt írásba foglalták volna. Előfordulhat, hogy a szóbeli szerződést kötő felek máshogy emlékeznek a szerződés egyes elemeire, az ellenszolgáltatásra, annak pontos mértékére. További probléma, hogy a szóbeli szerződéseket a felek szűk körben szokták megkötni, így vita esetén vagy egyáltalán nem áll, vagy kevés tanú áll a rendelkezésre, aki bizonyíthatná a szerződés pontos tartalmát, illetve lehet, hogy ők is eltérően emlékeznek a megállapodásra.
Ráutaló magatartás
Ráutaló magatartásként kell értékelni minden olyan magatartást, amelyből egyértelműen megállapítható a fél akaratnyilatkozat tételére vonatkozó szándéka, és ez a szándék az általános élettapasztalat szerint a másik fél által kétségtelenül felismerhető. Ilyen esetben a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül, a felek ezesetben a szerződést, illetve annak tartalmát írásba sem foglalják, illetve szóban sem beszélik meg. A ráutaló magatartás a fél olyan magatartása, amelyből arra lehet következtetni, hogy az adott személy a szerződést meg kívánja kötni, a szolgáltatást igénybe kívánja venni. Fontos azonban, hogy a „hallgatás-beleegyezés”, illetve a valamilyen magatartástól történő tartózkodás automatikus nem minősül jognyilatkozatnak. Az imént írt magatartások kizárólag abban az esteben minősülhetnek szerződést létrehozó nyilatkozatnak, ha jogszabály így rendelkezik, vagy a felek korábban így állapodtak meg. Ráutaló magatartással jön létre például az önkiszolgáló boltban történő vagy az italautomatából történő vásárlás, a közüzemi szolgáltatásra valamint a tömegközlekedés használatára vonatkozó szerződés, feltéve, hogy az érintett személy a szolgáltatást igénybe veszi.
A fentiek alapján látható, hogy egy szerződést (pl.: kölcsönszerződés) többféle képen is megköthetünk, akár szóban, akár írásban, azonban minden esetben fontos mérlegelnünk, hogy a papír megspórolása, azaz a szóbeli szerződés vajon elegendő-e, bizonyosak lehetünk-e abban, hogy a másik fél akkor is betartja-e megállapodásban foglaltakat, ha a későbbiekben vita alakul ki a felek között. A gyakorlati tapasztalataink alapján a szóban megkötött megállapodások jelentős kockázattal járnak, és jelentősen megnehezítik, gyakran szinte lehetetlenné teszik igényeink érvényesítését. Mindenképpen javasoljuk, hogy bármilyen ügyről, szerződésről legyen szó, azt a felek foglalják írásba. Fontosnak tartjuk egyúttal hangsúlyozni, hogy az írásbeli szerződéskötés esetén is követhetnek el a felek olyan hibá(ka)t, amely a szerződés érvénytelenségéhez vezethet, vagy csak olyan részletszabályokat hagynak ki, amelyek megnehezíthetik a nem teljesítő fél elleni igényérvényesítést, így akár az egyszerűnek tűnő szerződések megkötése esetén is javasolt ügyvédi segítség igénybevétele, hiszen egy felkészült ügyvéd feladata, hogy előre gondolkodjon, és olyan elemeket is beépítsen a szerződésbe, amelyek egy esetleges szerződésszegés esetén kellő garanciákat nyújt, és elősegíti a vétlen fél igényeinek érvényesítését.