A magyarországi ingatlanügyletek esetén gyakori megoldás, hogy az ingatlanvásárlással egyidejűleg a vevők haszonélvezeti jogot is alapítanak valamelyik családtag javára. Ezt a rendelkezést a felek általában formálisnak tekintik, sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy milyen korlátozással jár a tulajdonos számára, ha a haszonélvező ténylegesen gyakorolni is kívánja a jogait. Az alábbiakban ezért azt szeretnénk bemutatni, milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár a haszonélvezeti jog a haszonélvező és a tulajdonos számára, hogy ezáltal segítsük a megalapozott döntés meghozatalában mindazokat, akik haszonélvezeti jog alapításán gondolkodnak.
A haszonélvezet fogalma
A haszonélvezetben nem véletlenül szerepel az „élvezet” szó: a haszonélvező ugyanis az a személy, aki kiélvezheti annak minden előnyét, hogy ingatlant birtokol: azt használhatja, hasznosíthatja, és szedheti a hasznait. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy haszonélvezőként nem kell ingatlan tulajdonosnak lennünk ahhoz, hogy legyen hol laknunk: a haszonélvező maga használhatja az ingatlant anélkül, hogy ebben bárki is zavarhatná vagy akadályozhatná, pontosan ugyanúgy, mint egy tulajdonos, a használat pedig ingyenes, tehát nem kell fizetnie érte senkinek. Ha pedig a haszonélvező nem akar az ingatlanban lakni, dönthet úgy is, hogy azt hasznosítja, például bérbeadás útján – ilyenkor a bérleti díj is őt fogja megilletni, nem pedig a tulajdonost.
Tulajdonjog és haszonélvezeti jog: melyik az erősebb?
Azt gondolhatnánk, hogy egy tulajdonost semmi sem korlátozhat az ingatlanának használatában, hiszen mégiscsak övé az ingatlan, azt csinálhat vele, amit akar. Ha azonban az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, akkor a haszonélvező diktál: ha ő akarja használni az ingatlant, és ki akarja zárni a tulajdonost, azt is megteheti. A haszonélvezőt ugyanis pontosan ugyanúgy megilleti az ingatlan birtoklása, használata és hasznosításának joga, mint a tulajdonost, ráadásul övé az elsőbbség: ő döntheti el, hogy élni is kíván ezekkel a jogokkal, vagy azokat átengedi a tulajdonosnak. Ennek megfelelően a haszonélvezőt még a tulajdonossal szemben is megilleti a birtokvédelem: ha a tulajdonos zavarja a haszonélvezőt az ingatlan birtoklásában vagy attól meg akarja fosztani, a haszonélvező birtokvédelemért fordulhat a hatóságokhoz.
A haszonélvező egyetlen dolgot nem tehet meg, amihez a tulajdonosnak joga van: az ingatlant nem idegenítheti el illetve nem terhelheti meg, tehát nem rendelkezhet vele. A tulajdonos rendelkezési joga azonban nem korlátozhatja a haszonélvező jogait: ha ugyanis más lesz a tulajdonos, ettől még a haszonélvezet nem szűnik meg, tehát a haszonélvező ugyanúgy használhatja tovább az ingatlant, mint az előző tulajdonos idején.
Hogyan keletkezhet a haszonélvezet?
A haszonélvezeti jog egy ingatlanon kétféle módon jöhet létre: egyrészről szerződéssel, tehát az ingatlan tulajdonosa szerződésben valakinek a javára haszonélvezeti jogot alapít. Másrészről pedig a haszonélvezeti jog keletkezése jogszabály rendelkezésén is alapulhat: a túlélő házastársat például az örökhagyóval közösen használt lakáson haszonélvezeti jog illeti meg.
Szerződéssel csak úgy jöhet létre haszonélvezeti jog, ha azt a tulajdonos alapítja, illetve amennyiben azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. Ennek tipikus esete, amikor valaki például ingatlant vásárol gyermekének, és egyúttal a saját maga részére haszonélvezeti jogot köt ki, vagy a saját ingatlanát ajándékozza gyermekének, azonban egyúttal a maga részére haszonélvezeti jogot tart fenn. A haszonélvezeti jog alapításának ilyen esetekben többnyire nem az a célja, hogy a szülők korlátozzák a gyermekeiket ingatlanuk élvezetében, sokkal inkább egyfajta védelmet jelent: egy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant ugyanis nehezebb eladni, illetve megterhelni, tehát a gyermek nem tudja egyetlen rossz döntéssel megfosztani magát a családi vagyontól.
Özvegyi jog, mint jogszabályon alapuló haszonélvezet
A jogszabály alapján keletkező haszonélvezeti jog tipikus esete a túlélő házastárs özvegyi joga (azaz lényegében haszonélvezeti joga) az elhunyttal közösen használt ingatlanon illetve az ott található berendezési és felszerelési tárgyakon. A jogszabály ezzel a rendelkezéssel kívánja biztosítani a túlélő házastárs számára azt a lehetőséget, hogy megszokott környezetében maradhasson a társa halála után is.
Az özvegyi jog lényege tehát az egyedül maradó özvegy biztonsága, éppen ezért az örökösök nem követelhetik az özvegytől a haszonélvezet megváltását pénzben vagy más vagyontárgyban, tehát ha az özvegy ragaszkodik a régi életteréhez, azt tőle senki sem veheti el. Az özvegy azonban bármikor kérheti az örökösöktől haszonélvezeti jogának megváltását, akár peres eljárás útján is.
Meddig tart a haszonélvezeti jog?
Haszonélvezetet határozott, vagy határozatlan időre is lehet alapítani. Ha természetes személyt illet meg a haszonélvezeti jog, akkor a határozatlan időre alapított haszonélvezet legfeljebb a jogosult haláláig tarthat. Lehetőség van azonban arra is, hogy a haszonélvezeti jogot jogi személy, például egy társaság javára alapítsák. Ebben az esetben legfeljebb 50 év határozott időre engedhető haszonélvezet a jogi személy javára.
A haszonélvezeti jog tehát egy adott személyhez kötődik, akinek a javára alapítják. Ez pedig azt jelenti, hogy a haszonélvezeti jogot nem lehet átruházni, és nem lehet örökölni sem. Annak azonban nincs akadálya, hogy a haszonélvező – akár ellenérték fejében is – a haszonélvezeti jog gyakorlását átengedje másnak.
A haszonélvezeti jog gyakorlásának átengedése
A haszonélvező, amennyiben az ingatlant nem maga kívánja használni, a haszonélvezeti jogának gyakorlását akár ingyenesen, akár ellenérték fejében átengedheti valaki másnak. Ha az átengedés ingyenes, akkor nem korlátozható, tehát a haszonélvező bárkit választhat, bárkivel megállapodhat a haszonélvezeti jog ingyenes átengedéséről. Ha azonban az átengedésből pénzt is szeretne látni, akkor már köteles előzőleg értesítést küldeni a tulajdonosnak arról, hogy kinek és mennyiért szeretné az ingatlan haszonélvezetét átengedni. Ha pedig a tulajdonos azt mondja, hogy ennyi pénzért inkább ő használná az ingatlant, akkor a haszonélvező köteles azt a tulajdonosnak átengedni, természetesen az előre kikötött ellenérték fejében. Röviden tehát: akármilyen abszurdnak is hangzik, ha haszonélvezeti jog áll fenn a tulajdonunkban lévő ingatlanon, akkor lehet, hogy csak akkor tudjuk használni, ha ezért használati (bérleti) díjat fizetünk a haszonélvezőnek.
A költségek viselése
Az ingatlan használatából eredő költségek részben a tulajdonost, részben pedig a haszonélvezőt terhelik. Az ingatlan fenntartásával járó terheket (pl kisebb javítási, karbantartási munkák, rezsi költség) a haszonélvezőnek kell viselnie, a rendkívüli javítási illetve helyreállítási költségek azonban a tulajdonost terhelik. Ennek megfelelően ha csöpög a csap, vagy leesik egy cserép a háztetőről, azt a haszonélvezőnek kell megjavíttatnia, ha azonban a pinceszintet elönti a belvíz, és emiatt jelentős költséggel járó helyreállítási munkákat kell végezni, ezt a tulajdonosnak kell fedeznie.
A tulajdonos jogai
A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos jogosult arra, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlását ellenőrizze, tehát meggyőződjön arról, hogy a haszonélvező rendeltetésszerűen használja-e az ingatlant, és nem okozott-e benne valamilyen kárt. Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre. Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
A haszonélvezeti jog megszűnése
Ahogy arról fentebb már szó volt, a haszonélvezeti jog határozott időre is alapítható, ilyen esetben pedig a határozott idő elteltével a haszonélvezeti jog is megszűnik. Ugyanígy megszünteti a haszonélvezeti jogot a jogosult halála, vagy jogi személy esetén annak jogutód nélküli megszűnése is.
Úgyszintén értelemszerűen megszűnik a haszonélvezeti jog, ha az ingatlan megsemmisül, például porig ég. Ilyen esetben ugyanis a tulajdonos nem köteles arra, hogy az ingatlant újjáépítse, és ezáltal a haszonélvezőnek is szívességet tegyen – ha ugyanis a tulajdonos az ingatlant helyreállítja, a haszonélvezet feléled. Ha azonban a tulajdonos az ingatlant mégis újjáépíti, követelheti a bíróságtól, hogy az a helyreállítási költségekkel arányos mértékben korlátozza a haszonélvezeti jogot.
A fentieken túl nincs akadálya annak sem, hogy a haszonélvező egyszerűen lemondjon a haszonélvezeti joga gyakorlásáról. Ez gyakran megtörténik, amikor valaki a szülői haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanát értékesíti – ilyenkor általában az eladott ingatlan helyett vásárolt ingatlanra kerül rá ismét a haszonélvezeti jog, a vevő pedig tehermentes tulajdont szerez. A haszonélvezeti jogról természetesen akkor is le lehet mondani, ha azt előzőleg a jogosult haláláig terjedő időre alapították a felek.
Haszonélvezeti jog és végrehajtás
Mint az bizonyára közismert, a végrehajtási eljárásban, árverésen történő ingatlanvásárlásnak éppen az az előnye, hogy az árverési vevő egy tiszta, tehermentes ingatlanhoz jut hozzá. Ez többnyire így is van, kivéve azonban, ha az ingatlant haszonélvezeti jog terheli. Ha ugyanis a haszonélvezeti jog már régebb óta fennáll az ingatlanon, mint a végrehajtási eljárás megindulása, akkor a haszonélvezet annak ellenére is fennmarad, ha az ingatlant végrehajtási eljárásban árverésen értékesítik. Kivétel ez alól, ha a haszonélvező is felel a tartozás teljesítéséért. Ebben az esetben még a végrehajtási eljárást sem kell ellene megindítani, elegendő a felelősség ténye és az ingatlan beköltözhetően lesz értékesítve. Ilyenkor egyébként a végrehajtó az árverési hirdetményen fel is tünteti, hogy az ingatlan lakottan kerül értékesítésre, az ingatlan vételára pedig ilyen esetben természetesen sokkal alacsonyabb.
***
A haszonélvezeti jog alapítása tehát számos előnnyel járhat, ha arra családon belül kerül sor, ha azonban tulajdonosként az ingatlanunkat egy idegen ember haszonélvezete terheli, aki ráadásul ezzel a jogával élni is kíván, az számos kényelmetlenséget okozhat. Nem szabad tehát elfelejteni, hogy egy haszonélvezeti jog jelentősen korlátozza a tulajdonjogunkat, ezért annak alapítása bizalmi kérdés: csak olyan személy javára érdemes azt alapítani, akiről tudjuk, hogy a jogával nem fog visszaélni. Emellett fontos tudni, hogy ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása csak ügyvéd által ellenjegyzett szerződés alapján, tehát ügyvédi közreműködéssel lehetséges, ezért az alapítást érdemes összekötni az adásvételi vagy ajándékozási szerződés megkötésével. Irodánk ingatlanjogi praxisa keretében teljeskörű ügyintézést nyújt a legkülönbözőbb ingatlanügyletek megkötése során, így ha ingatlanvásárláson gondolkodnak vagy haszonélvezeti jog alapításának szükségesség merül fel, kollégáink készséggel állnak rendelkezésükre.
