Az adásvételek általános szabályait mindannyian ismerjük. Van egy eladó, aki valamit el akar adni, és van egy vevő, aki azt meg akarja venni. Megegyeznek a vételárban, szerződést kötnek, a vevő fizet, majd átveszi a dolgot és a szerződés teljesült. Az élethelyzetek azonban legtöbbször nem ilyen egyszerűek: néha a vevő nem tud azonnal fizetni, vagy az eladó csak kényszerűségből adja el a dolgot, mert pénzre van szüksége, de később visszavásárolná. Az adásvétel speciális szabályai ezeknek az élethelyzeteknek a megoldására szolgálnak.
Adásvétel témában írt korábbi cikkeinket megtalálják az alábbi hivatkozások alatt:
Az ingatlan vásárlás buktatói – mi kerüljön az adásvételi szerződésbe
Az ingatlan vásárlás buktatói – mi derül ki a tulajdoni lapról
Az ingatlan vásárlás buktatói – hogyan vegyünk ingatlant végrehajtási eljárásban
Az ingatlan vásárlás buktatói – mennyibe kerül
Tulajdonjog fenntartás
A tulajdonjog fenntartással történő eladás általában ingatlan-adásvételek esetében gyakori. Ilyenkor ugyanis a vevőnek nem áll rendelkezésére azonnal a teljes vételár, azonban szeretné, ha addig is, míg össze nem szedi a vételár kifizetéséhez szükséges pénzt, egy szerződés kötelezné az eladót arra, hogy neki adja el az adásvétel tárgyát képező dolgot. A tulajdonjog fenntartással történő adásvétel esetén tehát a felek abban állapodnak meg, hogy az eladó eladja, a vevő pedig megvásárolja a dolgot, de az eladó a tulajdonjogot csak akkor ruházza át a vevőre, ha az kifizeti a teljes vételárat.
Ha ingatlan értékesítése történik meg tulajdonjog fenntartással, akkor ennek tényét az adásvételi szerződésben rögzíteni kell, illetve az ingatlan tulajdoni lapjára is felkerül a tulajdonjog fenntartása teherként (a III. részben). A szerződéskötéskor ugyanakkor a szerződést készítő ügyvéd akkor jár el helyesen, ha az eladóval aláíratja, majd letétbe veszi az eladó tulajdonjog bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozatát, ami a vevő érdekeit védi. Ha ugyanis a vevő már kifizeti a teljes vételárat, a szerződés szerint az eladó tovább nem tarthatja fenn a tulajdonjogát – a földhivatal azonban a tulajdoni lapról csak akkor törli ezt a tényt, ha a tulajdonjog bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozatot az eladó már aláírta. Így a nyilatkozatot előre alá kell íratni az eladóval, hogy később ne gondolhassa meg magát, azonban ügyvédi letétbe kell venni, hogy a vevő a nyilatkozathoz ne férhessen hozzá mindaddig, míg a vételárat ki nem fizette.
Fontos tudni, hogy nem csupán ingatlanok esetén élhetnek a felek a tulajdonjog fenntartással, azonban ha erről állapodnak meg a szerződésben, a tulajdonjog fenntartás tényét az egyes ingóságokat nyilvántartó közhiteles nyilvántartásokban (pl. gépjármű nyilvántartás, hajó lajstrom stb.) is szerepeltetni kell.
Függőben tartás
Nem kifejezetten az adásvétel speciális esete, azonban szintén az eladó jogvédelmét szolgálja az ingatlan-nyilvántartási kérelem függőben tartásának kérése akkor, amikor a vevő nem azonnal fizeti meg a vételárat (például azért, mert a bankhitel folyósítását várja). A felek az adásvételi szerződésben kérhetik a földhivatalt, hogy egy maximum 6 hónapos időtartamig ne intézze el a kérelmet, tehát ne jegyezze be a vevő tulajdonjogát – ez idő alatt pedig a felek hagynak időt a vevőnek arra, hogy a vételárat kifizesse. A széljegy elintézésének függőben tartása természetesen a többi, később benyújtott kérelem elintézését is megakasztja, tehát kizárt, hogy a vevő teljesítését megelőzően valaki az ingatlanra jogot szerezzen. Ha azonban a vevő 6 hónap alatt mégsem tud fizetni, a földhivatal egyszerűen törli a tulajdonjog bejegyzési kérelmet, mint széljegyet a tulajdoni lapról, és az eladó ismét eladhatja az ingatlanát valaki másnak.
Elővásárlási jog
Szintén az adásvétel egyik speciális esete, ha olyan dolgot kell értékesíteni, amelyen valakinek elővásárlási joga van. Elővásárlási jog alapulhat jogszabályon (pl. közös tulajdonban álló dolgok esetén valamennyi tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg a többiek tulajdoni hányadára), de akár szerződésen is. Ingatlan esetében a törvényen alapuló elővásárlási jogot nem kell feltüntetni a tulajdoni lapon, a szerződéssel alapított elővásárlási jogot azonban igen – egyébként nem hatályos másokkal szemben. Ugyanez érvényes ingóságok esetében is: amennyiben azok tulajdoni viszonyait közhiteles nyilvántartásban lehet ellenőrizni, ide kell bejegyeztetni a szerződésen alapuló elővásárlási jogot.
Az elővásárlási jog lényege, hogy ha az eladó valakitől vételi ajánlatot kap, az ajánlatot közölnie kell az elővásárlásra jogosulttal, még mielőtt azt elfogadná. Ha az ajánlatot az elővásárlásra jogosult magáévá teszi, akkor ugyanis vele kell szerződést kötni, és nem a vevővel, aki korábban az ajánlatot tette. Ezért helytelen az a gyakorlat, amikor már a szerződéskötést követően értesítik az elővásárlásra jogosultakat, hiszen az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés az elővásárlásra jogosulttal szemben hatálytalan. Fontos tehát, hogy az ajánlatról kell értesíteni az elővásárlásra jogosultat, és nem az adásvételi szerződés megkötéséről.
Visszavásárlási jog
Előfordulhat olyan eset is, hogy valaki elad valamit, amitől azonban nem szívesen válik meg, és szeretné, hogy azt később visszavásárolhassa, ha majd rendeződnek az anyagi körülményei, és lesz rá pénze. Erre szolgál a visszavásárlási jog alapítása az adásvételi szerződésben. A visszavásárlási jog alapításakor meg kell határozni, hogy mi lesz majd a visszavásárlási vételár, illetve azt az időtartamot is, amely alatt a visszavásárlásra jogosult eladó élhet ezen jogával. Ha a meghatározott idő alatt a korábbi eladó él a visszavásárlás jogával, akkor egy erről szóló nyilatkozatot kell eljuttatnia korábbi vevőjének, továbbá természetesen meg kell fizetnie a korábban megállapított visszavásárlási vételárat. A vevő ilyen esetben tehát hiába akarná másnak eladni, vagy magasabb összegért eladni a dolgot – a szerződésben megállapított időtartam alatt köti a visszavásárlási jog. Ha azonban a megállapított időtartam eltelik, és a korábbi eladó nem jelentkezett vásárlási szándékkal, a vevő annak adhatja a dolgot, akinek akarja.
Vételi jog és eladási jog
A vételi jog annyiban hasonlít a visszavásárlási joghoz, hogy ebben az esetben is egy szerződésben megállapított időszak alatt a szerződésben meghatározott vételárért lehet megvenni valamit, amit a vételi jog terhel. A vételi jog azonban bárkit megillethet, nem csupán a dolog korábbi eladóját. Gyakori például, hogy bankhitelre vett gépkocsi esetén a felek a bank javára vételi jogot alapítanak, amellyel a bank a szerződésben meghatározott idő alatt élhet akkor, ha az adós nem fizeti rendesen az autóhitelét.
Az eladási jog a vételi jog fordítottja: ebben az esetben egy meghatározott dolog tulajdonosa jogosult arra, hogy a dolgot valakinek, akit az eladási jog kötelez, a korábban meghatározott vételáron eladja. Az eladási jog tehát – szemben a korábban ismertetett jogokkal – nem a tulajdonos terhe, hanem a tulajdonos joga. Jog arra, hogy meghatározott időn belül eladhasson valakinek valamit, ha neki arra már nincs szüksége. Természetesen mind az eladási, mind pedig a vételi jogra igaz az, hogy ezeket is be kell jegyezni a közhiteles nyilvántartásokba, hogy bárki számára megismerhetőek legyenek.
Részletvétel
Az adásvétel egyik speciális esete a részletvétel, amely annak a helyzetnek a szabályozására szolgál, amikor a vevőnek nincs elég pénze a teljes vételár egyösszegű megfizetéséhez, ezért részletekben teljesít, a dologra azonban sürgős szüksége van, tehát azt még a vételár teljes megfizetése előtt használni akarja. Ilyen esetben a felek részletvételben állapodnak meg, tehát meghatározzák, hogy a vevő milyen időpontokban és milyen összegű részletekben köteles megfizetni a vételárat, továbbá megállapodnak abban is, hogy ha a vevő nem fizet rendesen, az eladó elállhat a szerződéstől vagy kérheti a fennmaradó vételár egyösszegű megfizetését (tehát megvonja a részletfizetési kedvezményt). Tipikus részletvétel, amikor új telefont vásárolunk oly módon, hogy hűségidőt vállalunk, illetve a készülék részleteit is fizetjük ez alatt az idő alatt, a havidíjjal együtt.
Ha tehát a vevő nem fizeti a részletet, az eladó elállhat a szerződéstől, és visszakérheti a dolgot, melyet korábban a vevőnek már használatba adott. Elállás esetén a vevőnek a dolog használatáért használati díjat kell fizetnie, továbbá meg kell térítenie azt a kárt, amely a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja.
Megtekintésre vétel
Megtekintésre vétel esetén a felek előbb kötnek szerződést, minthogy a vevő egyáltalán látná élőben és a valóságban az adásvétel tárgyát. Ilyen esetben a felek megállapodnak, hogy a szerződés csak akkor lép hatályba, ha a vevő megszemlélte az adott dolgot, és úgy nyilatkozik, hogy kell neki. Ellenkező esetben a szerződés nem lép hatályba. Természetesen a vevőnek mindig egy meghatározott idő alatt kell nyilatkoznia – ha ezt elmulasztja, akkor a szerződés szintén nem lép hatályba.
Minta szerinti vétel
Minta szerinti vétel esetén a felek az adásvétel tárgyát képező dolog valamely tulajdonságát egy bizonyos minta szerint határozzák meg. Ilyen helyzet, amikor besétálunk a bútorboltba, kiválasztunk egy kanapét, majd megrendeljük, azaz utasítjuk az áruházat, hogy részünkre is egy pontosan olyat készítsenek el, mint amilyet a kiállítótérben kiválasztottunk. Ilyen esetben ha előre megkötjük az adásvételi szerződést és ki is fizetjük a vételárat, minta szerint vásárolunk – ez a minta szerinti vétel. Fontos szabály, hogy ilyen esetben az eladó a fel nem ismerhető hibáért akkor is szavatol, ha ez a hiba a mintában is megvolt.
***
Az adásvételek speciális formái tehát számos egyedi élethelyzetre igyekeznek megoldást nyújtani, hogy ne legyen akadálya a szerződéskötésnek akkor, ha még nincs meg a teljes vételár, vagy félünk, hogy később mégis meggondoljuk magunkat. Ezek a speciális jogok azonban jelentős bonyodalmat is jelenthetnek a kívülállók számára, akiket a jog se nem jogosít, se nem kötelez, csupán csak vásárolni szeretnének. Ilyen esetben ugyanis gondoskodni kell például arról, hogy az elővásárlásra vagy visszavásárlásra jogosult lemondjon a jogáról, és csak ezt követően köthetünk szerződést. Az adásvételek speciális formái esetén is fontos tehát, hogy szakértő ügyvédi segítséget kérjünk még a szerződéskötés előtt, továbbá alaposan tanulmányozzuk a közhiteles nyilvántartásokat.
