Az ingatlan vásárlás buktatói – Mennyibe kerül?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Egy ingatlan adásvételnek vannak kellemes, és kevésbé kellemes részei; a kellemetlen részek közé tartozik az, amikor fizetni kell. A fizetendők között természetesen a legnagyobb összeg mindig maga a vételár, emellett fizetni kell a közreműködőknek (ügyvéd, közjegyző, ingatlanközvetítő stb.) is. Vannak azonban olyan költségek – és ezek mindig a legkellemetlenebbek, mert az ember úgy érezheti, hogy „nem kap érte semmit” – amelyeket sajnos szintén bele kell kalkulálni az ingatlan adásvétel költségvetésébe. Ezek a költségek a földhivatalnak fizetendő eljárási díj, az illeték, illetve a személyi jövedelemadó. Természetesen sok emberben felmerül, hogy nem lehetne- e mindezeket valahogyan mérsékelni – a mérséklésnek pedig legális, és illegális módjai is vannak. Mivel senkit sem szeretnénk arra bátorítani, hogy adócsalási ügybe keveredjék, az alábbiakban természetesen csak az illeték, illetve a személyi jövedelemadó mérséklésének legális lehetőségeiről lesz szó: ezek az úgynevezett kedvezmények.

A következőkben sorra veszünk valamennyi felmerülő költséget: a közreműködők díját, a földhivatali díjat, az illetéket és a személyi jövedelemadót.

A közreműködők díja – kinek kell fizetni?

Egy adásvételi szerződés megkötésében az eladón és a vevőn kívül más személyek is részt vesznek, ügyvéd, vagy közjegyző igénybe vétele például kötelező. Az ügyvédi illetve közjegyzői díjat az adásvételi papírmunka lebonyolításáért kell fizetni, ennek viszont nincs fix tarifája – minden ügyvéd annyiért vállalja el, amennyiért neki megéri. Érdemes azonban itt is szem előtt tartani azt az általános igazságot, hogy nem mindig a legolcsóbb a legjobb, tehát aki feltűnően olcsón dolgozik, annál előfordulhat, hogy nem fektet kellő energiát a szerződés elkészítésébe, vagy nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel.

A kialakult gyakorlat szerint a szerződést elkészítő ügyvédet általában a vevő választja, és ő is fizeti. Természetesen nincs kizárva, hogy az eladó is megbízzon egy ügyvédet, aki átnézi és véleményezi az elkészült szerződést, legtöbbször azonban a vevői ügyvédet az eladó is elfogadja. Fontos tudni, hogy amennyiben egy ügyvéd adásvételi szerződést készít, akkor mindkét szerződő felet képviseli – függetlenül attól, hogy ténylegesen ki kérte fel a munkára, és ki fizeti a megbízási díjat. Az ügyvédi etikai szabályok szerint ugyanis kétoldalú szerződéskötés esetén, melyet az ügyvéd ellenjegyez, mindkét fél az ügyvéd ügyfelévé válik, és amennyiben a szerződésből később jogi vita lesz, az ügyvéd ebben a vitában nem képviselheti egyik felet sem. Mindez azt jelenti, hogy az ügyvéd köteles úgy megfogalmazni a szerződés feltételeit, hogy az mindkét félnek megfelelő legyen.

Az ingatlan adásvételek nagy többségénél az eladó és a vevő ingatlanközvetítőn keresztül találnak egymásra – ilyen esetben a közvetítő díjával is számolni kell, amely szintén az adásvételi szerződés megkötésekor fizetendő, ugyanúgy, mint az ügyvédi díj.

Földhivatali díj

Mint arról már korábbi cikkeinkben szó volt, a szerződés megkötését követően azt be kell nyújtani a földhivatalba, mert ezáltal regisztrálja a hatóság az ingatlan új tulajdonosát. A földhivatalnak az eljárás lefolytatásáért díjat kell fizetni, az általános eljárási díj mértéke 6.600,- Ft. Ha a szerződést személyesen nyújtjuk be a földhivatalnál, akkor a díj is helyben fizetendő, készpénzben vagy bankkártyával. Gyakori azonban, hogy a lakóhelyünk nem abban a városban van, ahol ingatlant vásárolunk, és nem akarunk leutazni az illetékes földhivatalba csak azért, hogy benyújtsunk néhány iratot. Ilyenkor lehetőségünk van a szerződést postán is elküldeni, egyúttal pedig igazolnunk kell azt, hogy a földhivatali díjat előzőleg átutalással megfizettük. Minden földhivatalnak – megyénként – más-más számlaszáma van, ez a földhivatalok központi honlapján megtekinthető. Erre a számlaszámra kell átutalni a 6.600,- Ft-os díjat, a közleményben pedig fel kell tüntetni az ingatlan helyrajzi számát és a települést, hogy a befizetés beazonosítható legyen.

Előfordulhat olyan eset, hogy nagyon sürgősen szeretnénk bejegyeztetni tulajdonjogunkat – a földhivatalnak ugyanis erre alapesetben 30 napos határideje van. Ilyenkor sürgősségi eljárás lefolytatását kérhetjük – ennek természetesen külön díja van: az előbb említett 6.600 Ft-on felül további 10.000,- Ft-ot kell fizetni.

Illeték

Az ingatlan vásárlás egyik legkellemetlenebb része a vevő számára, hogy a vételár kifizetése mellett még a vagyonszerzési illetékkel is számolnia kell. Ez pedig nem kevés pénzt jelent: az ingatlan vételárának 4%-át kell kifizetni illetékként az adóhatóságnak. A fizetési kötelezettség a szerződéskötéssel keletkezik, a „bevallás” pedig az úgynevezett B400-as adatlapon történik, melyet a szerződéssel együtt kell benyújtani a földhivatalhoz. Az adóhatóság pedig a szerződésben szereplő vételár alapján fogja kiszabni az illetéket, és erről fizetési felhívást (fizetési meghagyást) küld a vevőnek postai úton.

Az illeték összegének mérséklésére sokan próbálkoznak azzal a módszerrel, hogy az eladóval együttműködve kisebb összegű vételárat írnak a szerződésbe, mint amennyiben valójában megállapodtak. Ezt a gyakorlatot nem csupán azért nem javasoljuk, mivel bűncselekmény, hanem azért sem, mert amennyiben az adóhatóság túlzottan alacsonynak találja a vételárat, egy adóhivatalnok személyesen fog kimenni az ingatlanhoz, és felméri, hogy valóban annyit ér-e, mint amennyi a szerződésben van. Az adóhatóságnál általában tisztában vannak a piaci árakkal (hiszen évente több tízezer adásvételi szerződés fut be hozzájuk, melyről nyilvántartást vezetnek), ezért nem érdemes trükközni. Ha a szerződésben túl alacsony ár, az adóhatóság maga fogja megállapítani a forgalmi értéket, és ez alapján szabja ki az illetéket.

Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy számos esetben vehetünk igénybe különböző illetékkedvezményeket, amelyek jelentősen csökkenthetik a vevők terheit. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban sorra vesszük a leggyakrabban igénybe vett kedvezményeket.

  • egy éven belüli lakásvásárlás és eladás

Az egyik leggyakoribb eset, amikor valaki elad egy lakást, de egyúttal vesz is egy másikat, hiszen valahol lakni kell – ilyenkor csupán a két ingatlan vételárának különbözete után kell illetéket fizetni. Ha valaki előbb vesz, és csak azután adja el a régi lakását, akkor a B400-as adatlapon nyilatkozni kell arról, hogy vállalja a régi lakás egy éven belüli eladását, és az adóhatóság az illetéket csak az eladást követően fogja kiszabni.

  • 35 év alattiak első lakásvásárlási kedvezménye

Ha valakinek 35 éves kora betöltése előtt sikerül megvásárolnia első lakását, akkor az állam ezt az illeték 50%-os mérséklésével támogatja – amennyiben a lakás vételára nem haladta meg a 15 milló Ft-ot. Tehát aki még nem töltötte be a 35-öt, és maximum 15 millió Ft-ért vásárol lakást, annak csak az ingatlan vételárának 2%-át kell kifizetnie illetékként.

  • új építésű lakás vásárlási kedvezmény

Ha valaki az építtető vállalkozótól vásárolja meg újépítésű lakását, akkor 15 millió forintos vételárig nem kell illetéket fizetnie. Ha a vételár meghaladja a 15 milliót, de nem éri el a 30 milliót, akkor pedig egy csökkentett összeget kell fizetni: a teljes vételár után megállapított illeték összegből le kell vonni a 15 millió forintos vételár esetén fizetendő összeget (ami 4%-al számolva 600.000,- Ft), és csak a maradékot kell megfizetni.

  • egyenes ági rokonok és házastársak közötti vagyonátruházás

Amennyiben valaki a gyermekének adja el a lakását, vagy házastársának, akkor egyáltalán nem kell illetéket fizetni. Fontos tudni, hogy ez ajándékozás esetén is így van – nem szükséges tehát, hogy pénzt kérjünk szeretteinktől, ha az ingatlant amúgy is nekik szántuk, hiszen ajándékozási szerződéssel is ingyenesen ruházhatjuk azt át.

  • állami támogatás

Ha valaki lakásvásárlásához állami támogatást vesz igénybe, akkor ennek összegét a lakás forgalmi értékéből le kell vonni, és az így csökkentett forgalmi érték után kell megfizetni a 4%-os illetéket.

Bár az illeték megfizetése igen súlyos tehernek tűnik, jó ha tudjuk, hogy az adóhatóság mindig méltányosan jár el, így például mindig lehetőség van arra, hogy részletfizetést kérjünk. A hatóság általában 12 hónapra ad részletfizetést, havi részletekben pedig már sokkal könnyebb teljesíteni a befizetéseket.

Személyi jövedelemadó

Ez a fizetendő költség abban különbözik az előbb felsoroltaktól, hogy az eladót, mint bevételszerző magánszemélyt terheli, nem pedig a vevőt. Elöljáróban kezdjük mindjárt egy jó hírrel: az ingatlan vásárlását követő 5. évben történő eladás esetén már nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Mindez most, 2017-ben azt jelenti, hogy aki olyan ingatlant kíván eladni, melyet 2012-ben vagy azt megelőzően vásárolt, akkor ezután nem kell adót fizetni, és a bevallásában sem kell feltüntetnie.

Az ingatlan értékesítést az adott évben készítendő adóbevallásban kell feltüntetni. Az adót a lakás vételára és eladási ára közötti különbség alapján számítják ki, mértéke pedig 15%.

 

Egy ingatlan adásvétel tehát sohasem olcsó – ha kigazdálkodtuk a vételárat, még további járulékos költségekkel is számolnunk kell. A kedvezmények igénybevétele ugyanakkor jelentősen csökkentheti a terheinket, ezért ezekkel érdemes már a szerződéskötés előtt számolni. Egy ingatlan adásvételben járatos ügyvéd ismeri az igénybe vehető kedvezmények teljes körét – merjünk tehát bátran segítséget kérni.


Hasznosnak találta cikkeinket ?

Kedvelje facebook oldalunkat, és értesüljön azonnal az újdonságokról !


 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest