A lakásbérlet szabályai – bérlői jogok és kötelességek

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

A lakásbérleti szerződés – mint valamennyi szerződés – különböző jogokat és kötelezettségeket telepít a szerződő felekre, így a bérbeadóra és a bérlőre is. A cikksorozat első részében azt mutattuk be, miért fontos, hogy írásbeli szerződést kössünk, ha lakást szeretnénk bérelni, illetve milyen kötelező elemei vannak a szerződésnek (korábbi cikkünk a témában itt elérhető). Cikksorozatunk második részében a bérbeadót megillető jogokat és a bérbeadót terhelő kötelezettségeket ismertettük (előző cikkünk itt elérhető). Ebben az utolsó részben pedig arról lesz szó, milyen jogok és kötelezettségek illetik meg a bérlőket.

 

Fogalmi pontosítás: bérlő, albérlő

 

Amikor lakások bérbeadásáról van szó, a köznyelvben még ma is többnyire az albérlet szót használjuk. Ez arra az időre vezethető vissza, amikor még nagyon kevés embernek volt magántulajdona, és a lakásukat az emberek maguk is bérlőként lakták. Ha pedig valaki az általa is bérlőként lakott lakást tovább adta bérbe, albérleti jogviszony jött létre. Manapság azonban az az általános, hogy maguk a tulajdonosok adják bérbe lakás ingatlanaikat, tehát jogilag úgy helyes, ha bérletről, és nem albérletről, tehát ennek megfelelően bérlőről és nem albérlőről beszélünk.

 

A bérlő használati joga

 

Természetesnek és nyilvánvalónak tűnik, hogy a bérlő jogosult az általa bérelt lakást használni, hiszen éppen ebből a célból köti a bérleti szerződést. Ugyanakkor mégis szükséges rögzíteni és hangsúlyozni ezt a jogot, hiszen a bérbeadónak nem csupán azt kell biztosítania a bérlő számára, hogy a bérelt lakást használhassa, hanem azt is, hogy más személy viszont (akinek ezt a bérlő nem engedi meg) ne használhassa egyidejűleg a lakást. Fontos emellett rögzíteni a szerződésben azt is, hogy a bérlő milyen célból akarja használni a lakást (amennyiben nem csupán lakni kíván benne). Ha ugyanis a lakásban a bérlő például szolgáltatási tevékenységet kíván folytatni (fodrászat, kozmetika, AirBNB stb.), rögzíteni kell, hogy ilyen tevékenység az adott lakásban folytatható-e, figyelembe véve az adott területi önkormányzat előírásait, illetve a társasházi szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit. Ezért bérlőként a szerződés megkötése előtt mindig közöljük, milyen célból kívánjuk bérbe venni az ingatlant, továbbá nézzünk utána annak is, hogy van-e lehetőség ilyen tevékenység folytatására.

 

Amint arra korábbi cikkünkben utaltunk, a bérlő csak a lakás rendeltetésének megfelelően jogosult a bérlemény használatára, a bérbeadó pedig jogosult a használatot a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizni. Ha a bérlő a bérbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot, a bérbeadó felmondhatja a szerződést.

 

A használat joga kapcsán fontos megjegyezni, hogy a bérlő akkor is köteles a bérleti szerződés fennállása alatt bérleti díjat fizetni, ha ténylegesen nem használja az ingatlant, azaz nem él a használati jogával, holott annak gyakorlásában nincs korlátozva.

 

A használat átengedése

 

A Polgári Törvénykönyv általános szabályai szerint a bérlő csak akkor jogosult a lakás használatát másnak átengedni – tehát a lakást albérletbe adni – ha erre korábban a bérbeadó engedélyt adott. Ezért érdemes a bérleti szerződésbe belefoglalni, hogy lehetőség van-e a lakás albérletbe adására (ugyanis néhány bérbeadó ettől kifejezetten ódzkodik, és nem ad rá engedélyt), továbbá az albérletbe adás milyen feltételekkel és milyen időtartamra történhet. Jó, ha tudjuk azonban, hogy albérletbe adás esetén is a bérlő áll szerződésben a bérbeadóval és nem az albérlő, ami pedig azt jelenti, hogy ha az albérlő megszegi a szerződést, vagy valamilyen kárt okoz, azt a bérbeadó felé a bérlőnek kell megtérítenie. Ha pedig a bérbeadó az albérletbe adásra nem ad engedélyt, a bérlő felel minden olyan kárért, amely az engedély nélküli használatba adás hiányában nem következett volna be.

 

 

A bérlő birtoklási joga

 

A használati jogból következik, hogy a bérlőt a bérleti szerződés fennállása alatt természetesen megilleti az a jog is, hogy birtokában tartsa az általa használt lakást (hiszen a nélkül nem tudná használni). Ez a birtokjog egyúttal azt is jelenti, hogy a bérlő akár a bérbeadóval szemben is birtokvédelmet kérhet mindaddig, míg bérleti szerződése fennáll, illetve amíg jogerős határozat nem kötelezi a lakás elhagyására. A birtoklás joga alapján a bérlő jogosult arra, hogy mindenfajta zavarás nélkül használja az ingatlant, és ebben a használatban őt senki ne korlátozza.

 

Gyakori probléma a bérleti jogviszonyból eredő jogviták esetén, amikor a nemfizető bérlőt a bérbeadó különböző „külső ráhatással” próbálja a lakás elhagyására bírni: ilyen például a zárcsere, vagy a közműszolgáltatások kikapcsolása. Fontos tudni azonban, hogy amennyiben a bérleti jogviszony megszűnése nem egyértelmű (mint határozott idejű bérlet esetén), ha a bérlő vitatja a vele szemben közölt felmondás érvényességét, akkor a bérbeadó csak a bíróságtól kérheti a felmondás érvényességének megállapítását, illetve a lakás kiürítését. Mindaddig pedig, amíg ebben a kérdésben a bíróság jogerős ítéletet nem hoz, ha a bérbeadó zavarja a volt bérlőt a birtoklásban (mert pl. lecseréli a zárat és a bérlő nem tud bejutni a lakásba), a jegyző a bérlőt fogja védeni a birtokvédelmi eljárásban, és kötelezni fogja a bérbeadót a zavarás abbahagyására (a lakás felnyitására). A birtokvédelmi eljárásban ugyanis a jegyző nem vizsgálja (és nem is vizsgálhatja) azt, hogy fennáll-e még a bérleti jogviszony a felek között vagy érvényes volt a szerződés felmondása – csupán az alapján dönt, hogy ki a lakás tényleges birtokosa. Amennyiben a bérlő be tudja mutatni, hogy korábban érvényes szerződése volt, és a szerződésből nem derül ki, hogy mikor jár le a jogviszony, a birtoklás ténye alapján a jegyző a bérlőt fogja védeni.

 

A bérlő kiürítési kötelezettsége

 

A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérlő köteles a lakást kiüríteni és elhagyni. A kiürítési kötelezettség azt jelenti, hogy a bérlő minden olyan ingóságot, melyet ő vitt be a bérleménybe, köteles elszállítani, akkor is, ha arra már nincs szüksége. Ide tartoznak azok a berendezések is, melyeket a bérlő szerelt be (pl. mosogatógép), kivéve ha a bérbeadóval úgy állapodnak meg, hogy ezek maradhatnak, és a bérbeadó megtéríti ennek költségeit. Az alapszabály ugyanis az, hogy a bérlőnek a lakást olyan állapotban kell átadnia, amilyenben átvette, ezért egy évekig tartó bérlet esetén a bérlő távozásakor a bérbeadó megkövetelheti például a lakás tisztasági festését.

 

Míg egy mosogatógépet viszonylag könnyű kiszerelni, és más lakásban is ugyanúgy hasznosítható, azonban például egy méretre készített konyhabútor esetén indokolatlan a bérlő részére elviteli jogot biztosítani. A lakásba beépített bútorok tipikusan nagyobb értéket képviselnek a lakásban, mint onnan kiszerelve, ezért a törvény lakások esetében úgy rendelkezik, hogy a bérlő nem gyakorolhatja az elviteli jogát, ha a bérbeadó az elviteli jog megváltása fejében megfelelő kártalanítást ajánl fel, és az a bérlő lényeges jogi érdekét nem sérti.

 

Jogcím nélküli használat

 

Ha a bérleti szerződés megszűnik, a bérlő köteles kiköltözni, és a lakást a bérbeadó részére átadni. A bérlők és bérbeadók elszámolása a bérleti díjjal, illetve egyéb költségekkel azonban sokszor vitába torkollik, ez pedig általában ahhoz vezet, hogy a bérlő megtagadja a kiköltözést a felmondási idő végével, és továbbra is az ingatlanban marad. Ilyen esetben a bérlőből jogcím nélküli használó lesz, a jogcím nélküli használat idejére pedig használati díjat kell fizetnie. A használati díj mértéke – amennyiben erről a felek korábban nem állapodtak meg a bérleti szerződésben – megegyezik a bérleti díj összegével, csupán a követelés jogcíme változik meg bérleti díjról használati díjra.

 

Felmondási jog

 

Amint arról korábbi cikkeinkben szó volt, mind a bérlőt, mind a bérbeadót megilleti a szerződés rendes felmondása, a szerződésben vagy a törvényben meghatározott felmondási idő alkalmazásával. Határozott idejű bérleti szerződés esetén általában nincs lehetőség rendes felmondásra, a törvény azonban kifejezetten a bérlők örökösei számára határoz meg egy 30 napos felmondási lehetőséget, melyet, ha nem volt hagyatéki eljárás, az örökhagyó halálától, ha volt, a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől, öröklési per esetén pedig a jogerős ítélettől kell számítani.

 

***

Egy lakás bérlőjeként általában csak a kötelességeinkre gondolunk, hiszen fizetni kell a bérleti díjat és minden használati költséget. Ne felejtsük el azonban, hogy egy szerződésben mindkét félnek vannak jogai és kötelességei, tehát bérlőként is véd minket a törvény, hogy azt kapjuk a pénzünkért, amiben megállapodtunk. A bérbeadó tehát nem hatolhat be önkényesen a lakásba, illetve nem rakhat ki minket onnan, ezért ha ilyen helyzetbe kerülünk, mindenképpen kérjük ki ingatlanjogban jártas ügyvéd tanácsát, aki segítséget tud nyújtani a birtokvédelmi eljárásban is.

 

Bérleti jog témában megjelent korábbi cikkeinket az alábbi linken érhetik el:

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest