A kilakoltatási moratórium lényege, hogy a végrehajtó november 15. és április 30. napja között magánszemély esetében nem intézkedhet a lakóingatlanból történő kilakoltatás iránt. Ez a szabály azonban nem alkalmazható minden esetben, jelen cikkünkben azt vizsgáljuk részletesebben, hogy mikor hagyható figyelmen kívül a moratórium kilakoltatás során.
A moratórium időszaka változó lehet, Magyarországon ennek időtartamát a jogalkotó határozta meg. A moratórium fő célja, hogy gazdasági nehézségekkel küzdő emberek védelme különösen olyan időszakokban, amikor sokan csak nehezebben képesek a lakáshitelük vagy a bérleti díjuk megfizetésére. Ezért, hogy a nehezebb időszaknak számító téli hidegben senki ne kerülhessen az utcára, a moratórium minden évben november 15. napjától április 30. napjáig tart. Ez alól az időszak alól kivételt képezett a koronavírus veszélyhelyzet, amely során 2020. március 11. napjától 2022. január 1. napjáig (az általános szabály értelmében ez valójában 2022. április 30. napjáig tartott) felfüggesztésre került minden kilakoltatás.
A kilakoltatási moratórium csak és kizárólag azokat a magánszemélyeket védi, akik (i) a Vht. szerinti lakóingatlanban élnek, (ii) nem számítanak önkényes lakásfoglalónak, és (iii) nem szabtak ki rájuk rendbírságot a végrehajtási eljárás során.
Önkényes lakásfoglalónak az minősül, aki üresen álló ingatlanba önkényesen beköltözik, tehát nincs, és nem is volt korábban jogcíme az ottlakásra, illetve az, aki határozott idejű bérleti szerződést kötött és annak elteltével az ingatlant önként nem hagyta el. (a határozott idejű lakásbérleti szerződés előnyeiről itt olvashat) Tájékoztatjuk a kedves olvasóinkat, hogy határozott idejű bérleti szerződés esetében ugyan az önkényes lakásfoglalás szabályait kell/lehet alkalmazni, de a kilakoltatási moratórium alóli kivétel ebben az esetben főszabályként nem érvényesül, azaz az ingatlanban tartózkodó személy nem lakoltatható ki.
Önkényes lakásfoglalók esetén a kilakoltatás kivételesen akkor érvényesíthető, ha a bérlővel határozott idejű bérleti szerződést kötöttünk, és a bérleti szerződésben szereplő, a helyiség elhagyására meghatározott idő eredménytelen leteltétől számított 60 napon belül kezdeményezzük az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti nemperes eljárás lefolytatását az illetékes bíróság előtt. (ezen eljárás részleteiről itt olvashat) Ez a kivétel nem érvényesíthető abban az esetben, ha határozatlan időre szóló bérleti szerződést kötöttünk a bérlővel, még akkor sem, ha a bérlő közjegyző előtt kiköltözési nyilatkozatot is tett. Ezen tényt fontosnak tartottuk megemlíteni, hiszen sokan – talán ok nélkül – a ténylegesnél nagyobb jelentőséget/bizalmat adnak meg a közjegyző előtt tett kiköltözési nyilatkozatnak.
Amennyiben Ön határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkezik és szeretné az ingatlanát kiüríteni, úgy a kérelem elkészítésében, benyújtásában és a végrehajtási eljárásban Ügyvédi Irodánk áll rendelkezésére.
Ha esetleg Ön határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkezik és szeretné azt felmondani, úgy javasoljuk, hogy – a későbbi nagyobb nehézségek elkerülése érdekében – még a felszólító és felmondó levél elkészítése előtt vegyen igénybe jogi segítséget.
Amennyiben nemfizető bérlővel, lakáskiürítéssel kapcsolatos, vagy egyéb polgári ügyben kérdése lenne, keresse az Újváry Zsolt és Társai Ügyvédi Társulást bizalommal!
