Korábbiakban már bemutattuk, hogy milyen (jogi) lehetőségek állnak rendelkezésünkre, hogy behajtsuk a pénzkövetelésünket, azonban jelen bejegyzésünkben a vállalkozási szerződések egyes speciális jellemzőit törekszünk részletesen ismertetni tekintettel arra, hogy a vállalkozók körében gyakori jelenség, hogy a megrendelő későn vagy egyáltalán nem fizeti meg az elvégzett munka ellenértékét – sokszor azzal is akadályozva, hogy nem igazolja le a vállalkozó teljesítését.
A korábbi cikkünkben taglalt klasszikus jogi eszközök igénybevétele is egy remek alternatíva lehet; így érdemes első lépésként ügyvédi felszólító levelet küldeni a megrendelő részére vagy vele részletfizetési megállapodást kötni, ezek eredménytelensége esetén fizetési meghagyásos és/vagy peres eljárást kezdeményezni, továbbá gazdasági társaság esetében a cég felszámolását kérelmezni. – Korábbi cikkünk az alábbi linkre kattintva érhető el
Az előző cikkünkben pedig körbejártuk, hogy mire érdemes figyelni a vállalkozási szerződés megkötését megelőzően, így különösen, hogy a teljesítés elfogadása miképpen történhet és milyen garanciális elemeket célszerű a vállalkozási szerződésbe beépíteni. – Az előző cikkünk az alábbi linkre kattintva érhető el
Sajnálatos módon előfordulhatnak azonban olyan helyzetek is, hogy ugyan vállalkozóként megfelelően elvégeztük a munkánkat, azonban megrendelő mégsem írja alá a teljesítés igazolást vagy visszatartja azt.
A továbbiakban a vállalkozói oldalról vizsgáljuk meg, hogy milyen végső lehetőségünk van, hogy az általunk elvégzett munkálatok elfogadottnak minősüljenek.
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) és szakértői vélemény
A TSZSZ, mint független szerv a 2013. évi XXXIV. törvény alapján az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből fakadó viták ügyében jogosult eljárni.
Kérelem:
A tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó kérelmet nyújthat be a TSZSZ részére és kérheti a szakértői eljárás lefolytatását, ha a szerződés szerinti munkát elvégezte, de a teljesítés igazolást nem kapta meg, vagy a teljesítés igazolást ugyan megkapta, de a számláját nem fizetik ki. Ezen felül a megrendelő is kérheti az eljárást, ha a szerződés szerint járó díj kifizetését a vállalkozó teljesítése alapján nem tartja jogosnak.
A TSZSZ eljárás fő célja, hogy megakadályozza a teljesítés igazolás visszatartásában, ki nem adásában gyökerező lánctartozások kialakulását, biztosítson egy olyan vitarendezés fórumot, amellyel felgyorsítható a felek közötti hosszas elszámolási viták rendezése és elkerülhető az elhúzódó és költséges peres eljárás.
A kérelem befogadásának legfontosabb feltétele, hogy a kérelmező rendelkezésre álljon a szerződő felek közötti, mindkét fél által aláírt írásbeli szerződés.
Szakértői díj:
Az eljárásért szakértői díjat kell a kérelem beadásával egyidejűleg átutalás útján megfizetnie a kérelmezőnek, amely minden esetben a vitatott összeg bruttó értékének 1%-a, de minimum bruttó 60.000,- Ft, maximum bruttó 450.000,- Ft.
A kérelmet a TSZSZ oldalán lévő űrlap kitöltésével kell benyújtani és ehhez csatolandó a szakértői eljárási díj befizetéséről szóló igazolás, továbbá minden olyan dokumentum, amely a teljesítést egyértelműen alátámasztja, így például többek között a felek közötti írásbeli szerződés, költségvetéssel és kivitelezéssel kapcsolatos dokumentációk, építési naplók, jegyzőkönyvek, levelezések, szakértői nyilatkozatok stb.
Ügyintézési határidő:
A TSZSZ a benyújtást követő naptól számított 5 napon belül elbírálja a kérelmet, amely, ha nem megfelelő, akkor a TSZSZ hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt. A kérelemről három tagú szakértői tanács dönt és 30 napjuk van a szakértői vélemény elkészítésére, amely időtartam egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható. A tanács ezen időszak alatt a felek bevonásával építési-kivitelezési munkák esetében helyszíni szemlét, tervezésről szóló vitánál szakértői meghallgatást tart.
Szakvélemény:
Ezt követően az eljárás befejeztével a szakértői véleményt postai úton megküldik a szerződő felek részére. A szakértői véleményben megállapításra kerül, hogy a kérelmező által vitatott teljesítés a szerződésben rögzítettnek megfelelően valóban elvégzésre került-e, ha igen, akkor az milyen mértékben, valamint, hogy a megállapítások alapján a vállalkozót mekkora összegű díjazás illeti meg.
Bírósági út:
A szakvélemény alapján a kérelmező megkísérel megállapodni a kérelmezettel, azonban ennek sikertelensége esetén végső megoldásként a bírósághoz tud fordulni. Fontos, hogy a peres eljárást a TSZSZ szakvéleményének kézbesítésétől számított 60 napon belül kell megindítani.
A TSZSZ szakvéleményére alapított per kiemelt ügyként kezelt eljárás, ekként arra rövidebb határidők és a követelt pénzösszeg behajtását segítő, további speciális eljárási szabályok vonatkoznak. A peres eljárás megindítását szolgáló keresetlevélhez a szakvélemény mellett csatolni kell a szakvélemény átvételének igazolását (annak bizonyítására, hogy a felperes részére az 60 napon belül került kézbesítésre), valamint a megegyezésre irányuló kísérletre vonatkozó okirati bizonyítékot (például a felperes által küldött levél és az átvételt igazoló tértivevény).
*
Ahogyan azt láthatjuk, a TSZSZ eljárása, valamint az azzal összefüggésben indult peres eljárás egy meglehetősen összetett eljárás, ráadásul a bírósági eljárásban már jogi képviselet is kötelező.
Amennyiben a TSZSZ eljárás megindításán gondolkozik, érdemes már a kérelem benyújtásakor is e jogterületen jártas tapasztalt ügyvéd közreműködését kérni, aki szakszerű tanácsokkal tud utat mutatni a TSZSZ eljárás útvesztőiben.
