Házastárs vagy élettárs? – Hasonlóságok és különbségek
2018-09-26
A cégvezetés büntetőjogi kockázatai
2018-10-08

Tartozik, de nem fizet, mit tehetek? A követelésbehajtás lehetőségei

Mindannyian hiszünk abban, hogy ha valakivel megállapodást kötünk, azt a másik fél is be fogja tartani. Sajnos azonban előfordul, hogy fizetünk egy szolgáltatásért, de azt a másik fél nem végzi el, vagy olyan silány minőségben, hogy abban nincs köszönet. Ilyenkor, ha már előleget, munkadíjat fizettünk, természetes, hogy szeretnénk visszakapni a pénzünket. Megeshet az is, hogy kölcsönt adunk egy ismerősünknek, de ő eltűnik, és nem fizet, ezért kénytelenek vagyunk jogi lépéseket tenni. Az alábbiakban azt foglaljuk össze, milyen jogi lehetőségek vannak arra, hogy érvényesítsük a pénzköveteléseinket.

 

Írjunk szerződést

 

A követelésbehajtás szempontjából is elsődleges kérdés, hogy pontosan miben állapodtak meg a felek – ezt lehet ugyanis később kikényszeríteni attól, aki nem teljesít. Ezért nagyon fontos szabály, hogy bármiben is állapodunk meg, azt foglaljuk írásba, függetlenül attól, hogy kivel szerződünk, hiszen sajnos gyakran előfordul, hogy családtagok között indul meg később egy peres eljárás. Természetesen egy szerződés megkötésekor mindkét fél azt reméli, hogy a másik teljesíteni fog, azonban gondolni kell arra is, hogy mi történik akkor, ha mégsem. Ezért az alábbi kérdéseket mindenképpen egyértelműen rögzítsük a szerződésben

 

  1. A felek személyes adatai – a későbbi követelésbehajtás szempontjából elengedhetetlen, hogy tudjuk a szerződő felek adatait, ellenkező esetben sem a végrehajtó, sem a bíróság nem fogja az adóst megtalálni
  2. A szerződés tárgya – ki és mire vállal kötelezettséget
  3. A teljesítés ideje – kinek mikorra kell teljesíteni azt, amire kötelezettséget vállalt
  4. Történik-e pénzátadás a szerződéskötéskor (előleg, foglaló, stb.), és ezt hogyan kaphatjuk vissza, ha a másik fél nem teljesít
  5. Mi történik akkor, ha a másik fél egyáltalán nem teljesíti a kötelezettségét, vagy nem úgy, ahogy a szerződésben vállalta – hogyan lehet a szerződést felmondani, vagy attól elállni, és ez esetben hogyan kell a feleknek elszámolni

 

A fenti kérdéseknek akkor lesz igazán jelentősége, ha a megállapodás ellenére a másik fél nem úgy jár el, ahogyan azt a szerződésben vállalta. Ha ugyanis bíróságra megyünk, elsőként nekünk kell bizonyítani azt, hogy amit a másik féltől követelünk, azt ő szerződésben vállalta. Egyértelmű, hogy ezt legkönnyebben egy írásos, és részletesen szabályozott szerződéssel tudjuk bizonyítani. Sajnos fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a követelésbehajtás során a legnagyobb problémát mindig az jelenti, ha nincs szerződés, vagy ha van is, nincs egyértelműen megfogalmazva. Ilyenkor az ügyvéd tehetetlen – ha ugyanis nincs szerződés, az ügyfél hiába állítja, hogy az adós tartozik neki, ha az adós ezt tagadja, a bíróság valószínűleg nem fogja megítélni a követelést.

 

Tanulmányozzuk az általános szerződési feltételeket

 

Amennyiben olyan szolgáltatóval kötünk szerződést, aki általános szerződési feltételeket használ, azt mindig alaposan olvassuk el. Fontos tudni, hogy ha a szolgáltató rendelkezik ilyen általános szerződési feltételeket tartalmazó dokumentummal (rövidített nevén ÁSZF), akkor arra a velünk kötött szerződésben utalnia kell. Ha tehát azt látjuk, hogy a szerződésünk tartalmazza a „tudomásul veszem, hogy a szerződés részét képezi a szolgáltató általános szerződési feltételei…” kezdetű mondatot, vagy bármilyen más hasonló rendelkezést, mindenképpen olvassuk el ezt a dokumentumot. Az alábbi kérdésekre koncentráljunk:

 

  • mit tehetünk, ha nem vagyunk elégedettek a szolgáltatással?
  • hogyan kérhetjük a hibás szolgáltatás kijavítását, milyen garanciát vállal a szolgáltató?
  • mikor, meddig lehet elállni? mikor jár vissza az előleg?
  • hogyan lehet felmondani a szerződést, és annak mi a következménye?

 

Szintén a gyakorlati tapasztalatok miatt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az ÁSZF elolvasása nagyon fontos. Ha ugyanis jogvitára kerül a sor, a szolgáltató hivatkozhat arra, hogy „de ezt az ÁSZF szabályozza, és azt Ön elfogadta…”, és ha nem olvastuk az ÁSZF-et, utólag már semmit sem tehetünk.

 

Ügyvédi felszólítás – az első jogi lépés

 

A követelésbehajtás során tehát a legnagyobb segítség az, ha már a kezdetektől körültekintően kötünk szerződést, és igyekszünk védeni az érdekeinket. Ha azonban megvan a baj, tartoznak nekünk, vagy leléptek a pénzünkkel anélkül, hogy elvégezték volna a munkát, ideje ügyvédhez fordulni.

 

A követelésbehajtás első jogi lépése minden esetben egy ügyvédi felszólító levél kiküldése. Ebben a levélben az ügyvéd összefoglalja az előzményeket: hogyan jött létre szerződés a felek között, ki mit vállalt, és ebből ki mit nem teljesített, majd felsorolja azokat a jogi következményeket, amelyekre az adós a jövőben számíthat, ha önként nem fizet. Tapasztalataink szerint az adósok egy része már az ügyvédi felszólítás hatására önként teljesít, ezért is érdemes első lépésként felszólítást küldeni. Természetesen, ha az adós nem fizet, nem ismeri el a tartozást vagy nem is válaszol, további jogi lépésekre kerülhet sor.

 

A tartozáselismerő nyilatkozat jelentősége

 

Előfordulhat, hogy az adós elismeri a tartozását, azonban pillanatnyilag nincs abban a helyzetben, hogy egyösszegben megfizesse azt, ezért valamilyen megállapodást szeretne kötni. Ilyen esetben mindig azt javasoljuk, hogy az adós tegyen egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatot közjegyző előtt. A közjegyző előtt tett tartozáselismerő nyilatkozat ugyanis közvetlenül végrehajtható, ha az abban foglaltaknak az adós nem tesz eleget, megspóroljuk tehát a hosszadalmas pereskedést.

 

A tartozáselismerő nyilatkozat lényege, hogy az adós elismeri, hogy kinek, milyen szerződésből vagy más jogviszonyból eredően és mennyivel tartozik, továbbá vállalja, hogy ezt az összeget meghatározott időpontban teljesítendő részletekben, vagy egy későbbi időpontban egyösszegben megfizeti. A közjegyző felhívja az adós figyelmét arra, hogy ha a nyilatkozatban vállaltakat nem teljesíti, akkor vele szemben a követelés végrehajtható.

 

A tartozáselismerő nyilatkozat aláíratása a gyakorlatban legtöbbször oly módon történik, hogy a követelés behajtásával megbízott ügyvéd megszövegezi a nyilatkozatot, és annak tartalmát, illetve az aláírás időpontját leegyezteti egy közjegyzővel. A közjegyzői okiratnak természetesen díja van, ami a közjegyző felé fizetendő, de ez a megoldás még mindig olcsóbb és biztosabb, mint a pereskedés. Ha tehát az adós együttműködik, és hajlandó a tartozáselismerő nyilatkozat aláírására, szerencsénk van.

 

Fizetési meghagyásos eljárás

 

Ha az ügyvédi felszólítás nem bizonyul elég hatásosnak, és az adós nem hajlandó együttműködni, esetleg át sem veszi a leveleinket, a következő jogi lépésként a fizetési meghagyás benyújtását szoktuk javasolni. Amennyiben a követelésünk nem haladja meg a három millió forintot, mindenképpen fizetési meghagyással kell kezdenünk a jogi eljárást, mielőtt bírósághoz fordulunk, de ennél nagyobb összegű követelés esetén is érdemes ezzel próbát tenni. Ha ugyanis az adós nem csak az ügyvédi levelet nem veszi át, de más hivatalos leveleket sem, jó esélyünk van arra, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és indulhat a végrehajtás.

 

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a közjegyzőhöz kell benyújtanunk, ennek díja a tőkekövetelés 3%-a. Az eljárásról részletesen ebben a cikkben írtunk korábban.

 

Felszámolási eljárás kezdeményezése

 

Ha az adós nem magánszemély, hanem társaság, lehetőségünk van arra is, hogy felszámolási kérelmet nyújtsunk be vele szemben. Ehhez azonban több együttes feltételnek kell teljesülnie. Először is: szükséges, hogy legyen szerződésünk. Ha az adós a szerződésen alapuló tartozását az esedékesség idejét követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, először felszólítást kell küldenünk, amelyben felhívjuk a társaság figyelmét arra, hogy ha ezen felszólításra sem teljesít, benyújtjuk ellene a felszámolási kérelmet.

 

Ha a felszólításra nem érkezik válasz, elindíthatjuk az eljárást, amennyiben a követelésünk meghaladja a 200.000,- Ft-ot. Ezen összeg alatti követelés esetén ugyanis csak fizetési meghagyást kérhetünk (ez az eljárást mind magánszemélyekkel, mind cégekkel szemben alkalmazható). A felszámolási kérelemhez mellékelnünk kell a szerződést, a számlát, ha van, amelyet az adós cég felé kiállítottunk, továbbá a fizetési felszólítást és annak tértivevényét, amely igazolja az átvételt, vagy azt, hogy a levél nem kereste jelzéssel érkezett vissza.

 

Amennyiben az adós társaság, és a követelésünk jóval több, mint 200.000,- Ft, általában a felszámolási eljárás megindítását javasoljuk. Ez az eljárás ugyanis jóval olcsóbb és hatékonyabb, mint a peres eljárás. Ha az adós társaságnak van vagyona, akkor általában el akarja kerülni a felszámolást, és fizetni fog, míg ha valóban nem tud fizetni, akkor ez a felszámolási eljárásban gyorsan kiderül, és így megspóroltunk egy felesleges pereskedést.

 

***

A pénzkövetelések érvényesítésének sikeressége tehát a legtöbbször a megfelelően elkészített szerződésen múlik, de sokat segíthet az is, ha fel tudjuk venni a kapcsolatot az adóssal, és ő hajlandó az együttműködésre. Ha pénzkövetelésünk van, és bizonytalanok vagyunk abban, milyen jogi lépéseket érdemes tenni, mindenképpen keressünk fel egy követeléskezelésben jártas ügyvédet, ugyanis a gyakorlati tapasztalatai sokat segíthetnek abban, hogy sikeresen hajtsuk be a követelésünket.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest