Mire figyeljünk, ha vállalkozási szerződést kötünk?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Manapság a vállalkozási szerződések körében elterjedt az írásbeli forma, de ahogyan azt a korábbi cikkünkben is említettük a szerződés ezen túlmenően szóban és ráutaló magatartással is létrejöhet. 

Főszabályként ugyan a felek nem kötelesek írásbeli vállalkozási szerződést kötni, azonban egy későbbi jogvita elkerülése végett célszerű írásba foglalni annak érdekében, hogy a felek rögzítsék a köztük létrejövő jogviszony legfontosabb részleteit, továbbá, hogy a megrendelő igényei szerinti teljesítés jól nyomonkövethető lépésekből álljon, valamint az is kellőképpen biztosítva legyen, hogy eredményes munkavégzés esetében a vállalkozó kifizetésre kerül.

 

Sajnálatos módon nem egyszeri eset, hogy a vállalkozó ugyan szerződés szerint teljesít, azonban a megrendelő nem fogadja el a teljesítést. Jelen cikkünkben arra törekszünk rávilágítani, hogy milyen fontos garanciális elemeket célszerű a vállalkozási szerződésbe beleépíteni, hogy mindkét fél biztosítsa a jogait, az igényük érvényesítése pedig minél egyszerűbben történhessen.

 

Mi az a vállalkozási szerződés?

Mindenekelőtt fontosnak tartjuk tisztázni, hogy a vállalkozási szerződés és a megbízási szerződés két külön fogalom, azokból a feleknek teljesen más kötelezettségük ered és megszegésük is más jogkövetkezményekkel járnak. Míg a megbízási szerződés a gondossági kötelem kategóriába esik, addig a vállalkozási szerződés esetében eredménykötelemről beszélhetünk. A legfontosabb különbség, hogy alapesetben a megbízottnak a megbízási díj akkor is jár, ha eljárása nem vezetett eredményre, de a vállalkozó csak akkor jogosult a vállalkozói díjra, ha a megrendelő igényeinek megfelelően teljesített, azaz az eredmény realizálódott.

A vonatkozó jogszabály akként definiálja a vállalkozási szerződést, hogy az alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására (például parkettázásra), a megrendelő pedig annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.

 

Vállalkozói díj

A felek szabadon állapodhatnak meg átalány díjazásban vagy tételes elszámolásban. Előbbi esetében felek rögzítenek egy középmértéket, amelyen felül a vállalkozó igényelheti az utólag megrendelt és a vállalkozó munkáját aránytalanul terhesebbé nem tevő pótmunka ellenértékét is, míg utóbbinál az elszámoláskor a vállalkozó a ténylegesen elvégzett munka utáni díjra jogosult.

A jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján a vállalkozói díj megfizetése alapvetően a szerződés teljesítésekor esedékes, tehát amikor a vállalkozó elvégezte a munkát, például a kivitelező elkészült a társasház valamennyi lakásában a hideg-meleg burkolással és a megrendelő ezt le is igazolta.

A vállalkozónak tehát csak akkor jár a díj, ha a szerződésben vállalt eredmény megvalósult, azaz a vállalkozó által elvégzett munka vagy dolog átadásra kész és rendeltetésszerű használatba lehet venni. Érdemes azonban e kérdéskört minél alaposabban körbejárni a vállalkozási szerződés megfogalmazásakor, hogy pontosan mikor és milyen feltételek teljesülése esetén beszélhetünk az eredmény megvalósulásáról és annak elmaradásáért kit milyen felelősség terhel.

 

Átadás átvételi eljárás

A vállalkozó az általa elvégzett munkát főszabály szerint úgynevezett átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos mindazon vizsgálatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a megrendelő megállapíthassa, hogy a vállalkozó a korábbi megállapodásuk szerint teljesített-e. Tehát például a megrendelő a csővezetékek beépítésekor elvégzi a szükséges nyomáspróbát.

A vállalkozót védi azon szabály, hogy a megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt olyan hiba miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza egyébként a rendeltetésszerű használatot, így például, ha kész a villanyszerelés, de egy villanykörte nem került becsavarásra.

 

Birtokbavétel

Előfordul azonban, hogy a felek nem folytatják le az átadás-átvételi eljárást, ilyenkor a birtokbavétellel állnak be a teljesítés joghatásai.

Kiemelten fontos, hogy ha például a megrendelő már birtokba vette azt a társasházat, amelynek lakásaiban a festést a vállalkozó elvégezte, de a teljesítés igazolást nem írja alá és az átadás-átvételi eljárást sem hajlandó lefolytatni, akkor úgy kell tekinteni, hogy a megrendelő a munkát (festést) a birtokbavétellel elfogadta. A birtokbavétellel történő elfogadás a gyakorlatban a legkönnyebben úgy képzelhető el, hogy ha megrendelő például ezeket lakásokat bérbe adja, akkor nem hivatkozhat már arra, hogy a vállalkozó (festő) nem teljesített jól és ezért nem fizet neki, hiszen, ha nem lett volna megfelelő a festés, akkor nem vette volna azt birtokba.

Éppen ezt az élethelyzetet igyekszik biztosítani az a jogszabályi rendelkezés, hogy ha a megrendelő nem folytatja le az átadás-átvételi eljárást, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján mégis beállnak, azaz a vállalkozói díj követelhető. Mindenképpen javasoljuk azonban a törvényi rendelkezés ellenére ezt is belefoglalni a szerződésbe, hogy mindkét fél számára ismert legyen.

 

Lehetetlenülés

Előfordulhat, hogy a szerződésben foglalt kötelezettséget azért nem tudja valamelyik fél teljesíteni, mert a szerződés teljesítése lehetetlenné vált. Például, ha a bekövetkezett jogszabályváltozás miatt valamelyik fél nem tudja a vállaltakat teljesíteni vagy például a szerződés megkötését követően olyan gazdasági, piaci változások következnek be, amelyek miatt a szerződés teljesítése nem lehetséges, vagy az rendkívüli nehézséggel járna. A lehetetlenülés különböző következményekkel járhat, attól függően, hogy mi volt az oka, és ezért ki a felelős.

Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és a lehetetlenné válás oka

a vállalkozó érdekkörében merült fel, ő díjazásra nem tarthat igényt;
a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben máshol keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna;
Ha a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.

A megrendelőt védi azon szabály is, hogy a lehetetlenülés esetén a megrendelő követelheti, hogy a vállalkozó a megkezdett, de be nem fejezett művet neki adja át.

 

Teljesítés igazolás

Vállalkozók körében bevett gyakorlat, hogy az egyes részfeladatok, munkaszakaszok teljesítése során külön teljesítés igazolásokat készítenek, amelyet célszerű mindkét félnek aláírnia, azonban a teljesítés bizonyítása szempontjából a megrendelői oldal aláírása bír relevanciával, hiszen ezzel igazolható, hogy a teljesítést a megrendelő úgy ahogy van elfogadta.

A teljesítés igazolás kiemelten jelentős, mivel azt bizonyítja, hogy a munkát a vállalkozó a megrendelésnek megfelelően elvégezte, így, ha esetlegesen a megrendelő mégsem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, akkor a vállalkozó tudja igazolni, hogy márpedig ő elvégezte azt, amivel őt megbízták. A vállalkozók általában a kiállított számlához szokták csatolni a teljesítés igazolást.

A fentieken túlmenően azért is lényeges, hogy vállalkozóként a kezünkben legyen a felek által aláírt teljesítési igazolás, mert gyakran akár egy hónap is eltelhet a munka átadása és a számla szerinti kifizetési határidő letelte között és később nehezebben bizonyíthatjuk, hogy mi a megrendelő igényeinek eleget téve végeztük el a feladatunkat. Amennyiben a megrendelő esetleg arra próbál hivatkozni, hogy a munka nem megfelelő és ezért nem fizet, akkor felmutathatjuk a teljesítés igazolást, hogy mi kifogástalanul elvégeztük a ránk bízott munkát, azt a megrendelő korábban elfogadta, ezért jogosultak vagyunk a számla kiállítására és a vállalkozói díj követelésére.

Erre tekintettel tanácsoljuk azt a vállalkozóknak, hogy foglalják bele a szerződésbe a teljesítés igazolás kiállításának és elfogadásának, továbbá az az alapján történő vállalkozói díj kifizetésének szabályait.

A teljesítés igazolásnak létezik egy elektronikus formája is az e-teljesítés igazolás, vagy más néven elektronikus építés napló. Az építőipari tevékenységeket szabályozó (191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet deklarálja, hogy ki köteles elektronikus építési naplót vezetni, mint például azoknak az építési beruházásoknak, akik 2013. október 1. napja után kezdtek el kivitelezési tevékenységgel foglalkozni.

 

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) és szakértői vélemény

Sajnálatos módon előfordulhat az is, hogy ugyan vállalkozóként megfelelően elvégeztük a munkánkat, azonban megrendelő mégsem írja alá a teljesítés igazolást vagy visszatartja azt. Erre vonatkozóan kérelemre egy bírósági úton kívüli eljárás is kezdeményezhető a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv előtt.

A kérelem benyújtásának feltételeit, a TSZSZ eljárás jellemzőit, határidőit és fontosabb szabályait a következő cikkünkben fogjuk részletesen bemutatni.

*

Amint azt a fentiekben láthattuk, a vállalkozási szerződéssel egy rendkívül komplex és gyakran több pólusú jogviszony jön létre a felek között, amelyben az egyik fél késedelme/nem fizetése könnyen egy láncreakciót indíthat be. Érdemes ezért már a szerződéskötést megelőzően is kellő körültekintéssel eljárni és ügyvédi segítséget igénybe venni, hiszen egy tapasztalt és felkészült ügyvéd eleve olyan elemeket épít a szerződésbe, amelyek kellő garanciákat nyújtanak a feleknek. Amennyiben a már megkötött vállalkozási szerződéssel kapcsolatban merült fel pénzkövetelése, úgy azt ajánlatos szintén jogi úton, lehetőség szerint mihamarabb érvényesíteni az adóssal szemben.

Irodánk egyaránt vállalja a vállalkozási szerződés elkészítését, véleményezését, valamint a már kialakult jogvita és pénzkövetelés vonatkozásában a szakszerű jogi tanácsadást és a megrendelő vagy vállalkozó jogi képviseletének teljeskörű ellátását.

Forduljon hozzánk bizalommal!

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest