A cégnév választásának szabályai

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Amikor elhatározzuk egy cég alapítását a cégforma (pl.: Kft., Bt. stb.) meghatározása után az egyik legfontosabb kérdés a cég nevének kiválasztása, hiszen társaság neve a cég évekre meghatározó jellemzője, valamint a kívülállók számára elsődlegesen ez különbözteti meg az egyes cégeket egymástól. A hatályos szabályozás a névadás kérdéskörében szűk körben köti meg a kezünket, szinte az alapítók fantáziájára van bízva, hogy milyen cégnevet választanak, azonban mind a Polgári Törvénykönyv, mind a Cégtörvény tartalmaz olyan szabályokat, illetve elvárásokat, amelyeket figyelembe kell vennünk a névadás során.

 

A korlátolt felelősségű társság, illetve a betéti társaság alapításával az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk részletesen:

 

A Polgári Törvénykönyv a jogi személy elnevezéssel szemben három lényeges kritériumot tartalmaz:

 

  1. Névkizárólagosság

„A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető.”

A névkizárólagosság elve alapján a cégnévnek különböznie kell az ország területén tevékenykedő, nyilvántartásba vett más társaság nevétől, a névnek egyrészről alkalmasnak kell lennie az egyediesítésre, másrészről a cégnek sajátos, más szervezettől eltérő jellegű nevet kell adni, így kizárva az összetévesztés lehetőségét.

 

  1. Névvalódiság

„A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni.”

E követelmény szerint a cég nevében nem szerepelhet olyan kifejezés, amely a cég tevékenységét, illetve működését illetően megtévesztésre alkalmas, a cégnévnek tehát a valóságnak megfelelően kell tükröznie a céggel, annak működésével kapcsolatos körülményeket így az alapvető tevékenységét és cégformáját, és nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot, nem lehet félrevezető.

 

  • Névszabatosság

„A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.”

A cégszabatosság elve a cégnévvel szembeni nyelvi követelményeket fejezi ki. Cégnév esetén ez a szabály azt jelenti, hogy a vezérszón kívül a cégnévben csak magyar szavak szerepelhetnek a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek megfelelően a magyar helyesírás szabályai szerint. A cég neve például nem lehet kizárólag számok vagy betűk halmaza.

 

Cégnév összetétele, használható szavak, személynevek

 

A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A cégnévben első helyen álló vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó nem csupán egyetlen szó lehet, akár több tagból is állhat. A vezérszó lehet idegen nyelvű kifejezés, lehet rövidítés vagy akár mozaikszó is, amelyeket latin betűkkel kell feltüntetni. A vezérszó a cégnév legnagyobb gyakorlati jelentőségű része, ugyanis valamilyen jól hangzó, könnyen megjegyezhető kifejezéssel elősegítheti a többi cégtől való könnyebb megkülönböztetést, utalhat a cég tevékenységére, előnyös jellemzőjére, illetve alkalmas lehet a cég iránti érdeklődés felkeltésére, így a vezérszónak komoly gazdasági szerepe is lehet.

 

A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. Rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. A cégnévnek ugyancsak kötelezően ki kell fejeznie a cég formáját is. A cégformát kizárólag a jogszabályi elnevezések használatával lehet feltüntetni (például: korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, zártkörűen működő részvénytársaság stb.), azoktól eltérő név nem használható.

 

A teljes nevük mellett a cégek használhatnak rövidített nevet is, amely a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. A cégnév továbbá tartalmazhat utalást a cég alapvető tevékenységére is. A cégnevek a gyakorlatban a mai napig gyakran tartalmazzák például az „ipari”, „kereskedelmi”, „szolgáltató”, „számítástechnikai”, „mezőgazdasági”, „építőipari” stb. szavakat vagy ezek kombinációit. A cég elnevezésében továbbá a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak a neve is szerepeltethető.

 

A cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől. A cégnév továbbá kizárólag akkor tartalmazhatja az „állami” vagy „nemzeti” kifejezést, ha a cégben az állam közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég tartós állami tulajdoni körbe tartozik, továbbá akkor, ha a Kormány nyilvános határozatában erre engedélyt ad.

 

Fontos jogszabályi követelmény, hogy a cég elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

 

Amennyiben a cég nevében – az előző bekezdésre is figyelemmel – a történelem egy kiemelkedő személyiségének nevét (például: Deák Ferenc, Kossuth, Széchenyi) szeretnénk használni, abban az esetben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyét kell beszereznünk. Ha pedig olyan elnevezést használnánk, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, úgy a jogosult hozzájárulását kell beszereznünk annak érdekében, hogy a nevet a cégnévben szerepeltethessük.

 

Cégnyilvántartás, névfoglalás

 

Ahhoz, hogy a fenti elveknek megfelelő, illetve olyan cégnevet válasszunk, amely más jogi személy nevével nem összetéveszthető, attól elkülönülő, elsődlegesen ismernünk kell azt, hogy milyen nevű cégek léteznek már. A kutatáshoz nagy segítségünkre lehet az Igazságügyi Minisztérium által üzemeltetett, interneten ingyenes elérhető adatbázis, amelyen keresve megtudhatjuk, hogy az általunk választott, vagy ahhoz hasonló névvel jegyeztek-e már be céget.

 

Előfordulhat sajnos az az eset is, hogy amíg a cég alapításával foglalkozunk, illetve az elkészült okiratok az ügyvéd által benyújtásra kerülnek a cégbíróság részére, valaki megelőz minket, és az általunk kiválasztott, vagy ahhoz hasonló névvel időközben bejegyzésre kerül egy másik cég. Abban az esteben, ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt a céget illeti meg, aki a cégbejegyzési kérelmét elsőként, tehát hamarabb nyújtotta be, illetve azt illeti, aki korábban névfoglalással élt.

 

Névfoglalás esetén anélkül foglalhatunk le egy cégnevet, hogy azzal egy időben a céget meg is alapítanánk. A névfoglalásra vonatkozó kérelmet szintén az illetékes Cégbíróság részére kel benyújtani, és amennyiben a választott név a szabályoknak megfelel, akkor a Cégbíróság a nevet kérelmező részére hatvan napra lefoglalja, és a cégnevek elektronikus nyilvántartásában feltünteti. Ezen hatvan nap alatt más cég nem jegyezhető be ugyanazon a néven, sőt ugyanarra a névre vonatkozóan nem is élhet névfoglalással. Amennyiben a cégnév felhasználására hatvan napon belül nem kerül sor, azaz nem kerül benyújtásra a cégbejegyzési kérelem, a névfoglalás megszűnik, és a lefoglalt név felszabadul.

 

***

 

A fent említett, cégnévvel szemben támasztott jogszabályi követelményeken túl egyéb elvárásokat is támaszt a jogszabály, ezért javasoljuk, hogy a cégalapítás elhatározását követően mihamarabb, már a cégnév kitalálása során kérjék Ügyvéd segítségét. Ügyvédi Irodánk, illetve Irodánk társasági jogi és cégjogi szakjogásza teljeskörű szolgáltatást nyújt Ügyfelei részére cégalapítási ügyekben. A gazdasági társaságok különböző formáinak megalapításához nyújtott jogi tanácsadás keretében felvilágosítást nyújtunk Ügyfeleink számára a cégalapításhoz szükséges adatokról, a cégalapítás menetéről és költségeiről, valamint tájékoztatást adunk az egyszerűsített cégalapításról azon esetekben, amikor a megalakuló társaság kizárólag a szerződésmintában foglalt adatokat és szabályokat kívánja létesítő okiratba foglalni.

 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest