Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda bt alapítás esetén is vállalja az Ön képviseletét.
Szeretne gyorsan, egyszerűen és minél olcsóbban betéti társaságot alapítani? Mindhárom feltételt megtalálja azaz Ügyfél, aki az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda szolgáltatását választja!
Mit jelent az, hogy betéti társaság? Beltag és kültag vagyoni felelőssége
Betéti társaság esetén a társaságban vannak úgynevezett beltagok és kültagok. A betéti társaság beltagja a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul köteles felelni, tehát ha a társaság olyan kötelezettséget vállalt, amit aztán nem tud megfizetni, a beltag saját vagyonával is köteles korlátlanul helytállni a tartozásért. Ezzel szemben a kültag nem tartozik helytállási kötelezettséggel a társaság tartozásaiért, az ő feladata mindössze annyi, hogy a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsássa. A kültag kapcsán gyakori tévedés, hogy nem lehet vezető tisztségviselő, azonban a Ptk-ban erre vonatkozó szabály csak „ajánlás”, mivel nem kifejezett tiltást tartalmaz.
Az előbbiekből is látszik, hogy a legfőbb különbség a Kft. és Bt. között, hogy az előbbi esetében a tagok felelőssége korlátolt, az utóbbi esetben egyes tagok (beltag) felelőssége korlátlan.
A Bt alapítás feltételei, tevékenységi körök
A betéti társaság mint társasági forma választásának nagy előnye, hogy ilyen esetben nincs kötelező tőkeminimum, mint a korlátolt felelősségű társaság esetén, tehát a cégalapítással nem kell megvárnunk, míg össze tudunk gyűjteni 3 millió forintot (megj.: a vagyoni hozzájárulás egy része később is teljesíthető) amit aztán a társaság rendelkezésére bocsáthatunk. Bt. akár már 100 ezer forint vagy ennél kevesebb összegű vagyoni hozzájárulás (tőke) teljesítésével is megalapítható. Fontos azonban, hogy eldöntsük, kik lesznek a Bt. bel- és kültagjai, és alapításkor ki milyen összeggel járul hozzá a Bt. megalapításához. A tagok által adott pénz vagy más vagyontárgy értékének összege lesz ugyanis a Bt. vagyona.
A tagok és a vagyon meghatározását követően még két fontos dologról kell döntenünk a bt alapítása során: a Bt. székhelyéről, illetve a társaság által folytatni kívánt főtevékenységről és az esetleges további tevékenységi körökről.
Székhely esetén mindenképpen szükséges, hogy a megalapítandó társaság rendelkezzen valamilyen jogcímmel annak az ingatlannak a használatára, amelyet székhelyként kíván megjelölni. Ez a „jogcím” általában valamilyen szerződés – bérleti szerződés, használati szerződés stb. – melyet a társaság jövendőbeli képviselői kötnek meg az ingatlan tulajdonosával. A tulajdonosnak a szerződésben engedélyeznie kell, hogy a társaság az ingatlant székhelyként használja, azt a hatóságok felé székhelyként bejelentse, továbbá gondoskodni kell arról is, hogy a társaság neve ki legyen téve a postaládára, hogy a hivatalos levelek és egyéb postai küldemények átvétele biztosított legyen.
Mivel általában mindenki tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni a betéti társaság keretein belül, ezért a tevékenységi kör meghatározásánál az az egyetlen feladatunk, hogy az általunk elképzelt tevékenységet a hivatalos osztályozási rend szerint besoroljuk. Erre szolgálnak az úgynevezett TEÁOR kódok (a TEÁOR a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere rövidítése), melyeket a KSH honlapján találhatunk meg (https://www.ksh.hu/teaor_menu). Itt az egyes tevékenységi körökhöz leírást is találhatunk, amely egyszerűsíti a besorolást.
Az alapítás menete
Ha alapos megfontolás után úgy látjuk, hogy mindenképpen betéti társaság alapításával szeretnénk vállalkozni, és eldöntöttük a fentiekben említett legfontosabb kérdéseket (Bt. vagyona, székhelye, tagok, tevékenység, ügyvezető személye), akkor nincs más hátra, minthogy felkeressünk egy ügyvédet, a társaságok alapításához ugyanis mindenképpen szükség van ügyvédi közreműködésre (bármilyen társasági formát is választunk). Az ügyvéd elkészíti a Bt. megalapításához szükséges társasági szerződést és az egyéb dokumentumokat, majd a cég bejegyzése érdekében benyújtja azokat a cégbírósághoz.
Ha nem szeretnénk napokat tölteni azzal, hogy kitaláljuk, milyen szabályok szerint működjön a jövőben a Bt-nk, akkor bízzuk magunkat a jogalkotóra: a Polgári Törvénykönyv ugyanis rögzíti a Bt.-k működésére vonatkozó általános szabályokat, és ezek alkalmazásának megkönnyítéséhez a jogalkotók egy társasági szerződés mintát is készítettek, amely ezeket az általános szabályokat tartalmazza. Ha elfogadjuk a mintában található rendelkezéseket, és azoktól nem kívánunk eltérni, akkor a cégalapítás sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá válik. Társasági szerződés minta alkalmazása esetén ugyanis választható az egyszerűsített cégeljárás, amely azt jelenti, hogy azt követően, hogy az adóhatóság a társaságnak az adózásra vonatkozó nyilatkozatát rendben találta és megállapította a társaság adószámát, a cégbíróságnak a bejegyzési kérelemről 1 munkanapon belül döntenie kell. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az iratok benyújtásától számított körülbelül 2-3 napon belül megtörténhet az új cégünk bejegyzése.
Milyen hátrányokkal járhat a Bt. alapítás?
A Bt. alapítása tehát gyors és egyszerű, és nem igényel nagy összegű vagyoni hozzájárulást sem, hátránya azonban a bevezetőben már említett korlátlan felelősség, amely a társaság beltagjait korlátlanul és egyetemlegesen terheli, ez pedig egy elhibázott gazdasági döntés esetén akár kellemetlen következményekkel is járhat a beltagok magánvagyonára nézve. Emellett bt. alapítás esetén fontos tudni azt is, hogy a társaság beltagja nem csupán a társasági jogviszonyának fennállása idején felelős a gazdasági társaság tartozásaiért, hanem a tagsági jogviszonyának megszűnését követően a felelőssége még 5 évig fennmarad. A társaság volt tagja és a megszűnt tagnak a társaságba be nem lépett jogutódja ugyanis a tagsági jogviszony megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül ugyanúgy köteles helytállni a tagsági jogviszony megszűnése előtt keletkezett társasági tartozásokért, mint a tag a tagsági jogviszonya fennállása alatt.
Mennyiért alapítunk betéti társaságot?
A betéti társaság alapítása során az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda 100.000,- Ft + Áfa összegű ügyvédi munkadíjra tart igényt.
A cégmódosítás során azonban már a kért módosításoktól függő árazást tudunk biztosítani, ami 70.000,- Ft + Áfa összegtől, 130.000,- Ft + Áfa összegig terjedhet.
Van illeték fizetési kötelezettség betéti társaság alapítása során?
Ha az úgynevezett egyszerűsített eljárást választjuk, ebben az esetben az állam részére nem kell fizetnünk illetéket. Tapasztalataink szerint ez a leggyakoribb mód, azonban ha nem az egyszerűsített eljárást választjuk akkor sajnos már kell illetéket fizetnünk.
Szeretné igénybe venni egy ügyvéd közreműködését?
Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda ügyvédei állnak rendelkezésére a bt. alapítás során is. Keressen minket a lenti telefonszámon.