Beavatkozás a perbe, hogyan?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

A polgári peres eljárások tárgyában indult szakmai cikksorozatunk következő irományában a polgári perekbe történő beavatkozást, valamint a perbelépés lehetőségét és annak eseteit vizsgáljuk meg részletesebben.

 

Korábbi cikkünkben (mely ide kattintva érhető el) rögzítettük, hogy egy polgári perben egymással szemben a felperes és az alperes áll. Mindazonáltal a legszorosabb értelemben vett feleken kívül – járulékos jelleggel ugyan, de – további szereplő is részt vehet a perben: az ún. beavatkozó.

 

Beavatkozónak nevezzük azt, akinek jogi érdeke fűződik a per mikénti eldöntéséhez. A beavatkozás lehetősége kétirányú. Egyrészről az érdekelt személy helyzetét könnyíti meg, másfelől a perben annak a személynek az érdekét, akivel az érdeke azonos, lévén, hogy a pernyertessége érdekében ténykedhet beavatkozóként, így például a beavatkozó által előadottak vagy becsatolt iratok is segíthetik a pert megnyerni.

 

A perbe csak a feleken kívül álló harmadik személy avatkozhat be, a beavatkozónak ez a minősége pedig megszűnik, ha a beavatkozóból fél lesz. A pertársaság fogalmilag zárja ki, hogy az egyik pertárs egyúttal a másikat támogató beavatkozó is lehessen.

 

A beavatkozás létjogosultságát a fél/felek és a beavatkozó közötti anyagi jogi jogviszony alapozza meg, jogszabály által megengedett beavatkozás esetén pedig maga a jogszabály teremti meg a lehetőségét.

 

A beavatkozás feltétele, hogy a beavatkozónak a per eldöntéséhez fűződő jogi érdeke ne legyen ellentétes az általa támogatott fél érdekével. A jogi érdeknek a kérelem benyújtásakor kell fennállnia, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkeztétől nem függhet.

 

Például amennyiben egy testvérpár közös tulajdonát képezi egy lakás, amelynek 1/2 arányú tulajdoni hányadát eladja az egyik fél a másik tudta nélkül (akinek egyébként elővásárlási joga van) és emiatt közigazgatási pert indít a földhivatallal szemben, úgy a vevő beavatkozóként beléphet, hiszen neki az a jogi érdeke, hogy a felperes keresetét a bíróság elutasítsa. Azonban amennyiben például ez a vevő tovább akarja értékesíteni, úgy a potenciális vevő már nem jogosult beavatkozni, mivel neki a jogi érdeke csak egy bizonytalan jövőbeni esemény (adásvételi szerződés megkötése) bekövetkeztétől függ.

 

A jogi érdek nem szükséges, hogy vagyoni érdek legyen, lehet egyéb, a jogszabály által védett jog (pl. személyiségi jog) is.

 

Személyállapotot érintő perekben alapvetően kizárt a beavatkozás, csak a törvényben meghatározott esetekben van helye, mint például:

  • a szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása iránti perekben a perben részt nem vevő szülő bármelyik félhez csatlakozhat beavatkozóként;
  • a szülői felügyelet visszaállítása iránti perben azt a nem felperes szülőt, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették, külön bejelentés nélkül a beavatkozó jogállása illeti meg;
  • apasági és származás megállapítása iránti egyéb perben az anya beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat.

 

Nincs helye beavatkozásnak:

  • a képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránti perben;
  • a házassági perbe (logikusan a házastársakon kívül senkinek nem fűződik érdeke – legalábbis jogi értelemben a válás, vagy együtt maradás mellett).

 

Fontos azzal tisztában lenni, hogy beavatkozásra csak az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van jogszabályi lehetőség, a másodfokú eljárásban erre nem kerülhet sor. A beavatkozási kérelmet akár írásban vagy akár tárgyaláson szóban is elő lehet terjeszteni. A beavatkozás önkéntes, ezért a beavatkozó a per folyamán bármikor dönthet úgy, hogy visszalép.

 

A beavatkozót is megilletik egyes jogok, így az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet. A cselekményeinek viszont csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. Az eljárás során meghozott határozatokat és keletkezett iratokat a beavatkozóval is közölni kell.

 

A perköltségviselés szabályai sajátosan alakulnak. A beavatkozó által támogatott fél pernyertessége esetén a beavatkozó perköltségét a pervesztes fél téríti meg. A beavatkozó által támogatott fél pervesztessége esetén a beavatkozó téríti meg a pernyertes fél perköltségének azon részét, amely a beavatkozás miatt merült fel. Ha a perben hozott ítélet a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, az általa támogatott fél pervesztessége esetén az ellenfél perköltségét a beavatkozó az általa támogatott féllel egyetemlegesen téríti meg. A beavatkozás elutasítása esetén a beavatkozó téríti meg a beavatkozást ellenző fél perköltségének azon részét, amely a beavatkozás miatt merült fel. Ha a perbehívott a perbehívást nem fogadja el, vagy ha a perbehívóhoz történő csatlakozását elutasítják, a perbehívó fél téríti meg az ellenfél perköltségének azon részét, amely a perbehívás miatt merült fel.

 

Amennyiben Ön peres eljárásba kíván beavatkozóként belépni és úgy véli, hogy az olvasottak nem válaszoltak valamennyi kérdésére, forduljon hozzánk bizalommal!

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest