Az ingatlan tulajdon a legtöbb ember számára a legértékesebb vagyontárgy, ezért ha adásvételre kerül sor, azt jó esetben hosszas egyeztetések, és megfelelő körültekintés előzi meg. Ennek ellenére a mai napig találkozunk elvétve olyan ügyfelekkel, akik szerződéskötés nélkül átadnak bizonyos összegeket foglaló, illetve előleg gyanánt, úgy, hogy a felek között még előszerződés sincs. Sajnos ha ilyen esetben az eladó eltűnik a pénzzel, vagy később mégis másnak adja el az ingatlant, a vevőnek nem sok esélye marad az átadott összeg visszakövetelésére. Az ingatlan adásvétel azonban más kockázatokat is rejthet.
Szerződés nélkül nincs pénzátadás
A fenti szabály a legfontosabb, ha biztonságban akarjuk tudni nehezen megszerzett anyagi javainkat. Akármennyire megbíznak ugyanis egymásban a felek, az ingatlan adásvétel egy üzlet, akkor is, ha családtagok között köttetik. Könnyen belátható tehát, hogy ha egy pénzátadásról nincs papír, akkor a pénzátadás megtörténtét később nem lehet bizonyítani.
A szerződéskötés legfontosabb része, hogy megállapodjunk a feltételekben: ki, mikor, mit csinál, és cserébe mit vár el a másiktól. Az eladó legfontosabb kötelezettsége, hogy minden információt átadjon az ingatlanról, ideértve különösen a terhekre vonatkozó adatokat. Ugyan a bejegyzett terhek, például egy jelzálogjog vagy végrehajtási jog a tulajdoni lapról úgyis kiderül, mégis jelentősen meg tudja rendíteni a bizalmat, ha a tulajdoni lap lekérését követően olyan információ lát napvilágot, amelyről a tulaj korábban nem szólt. Vevőként a legfontosabb szerződéses kötelezettségünk pedig a vételár megfizetése. Fontos, hogy csak olyan vállalást tegyünk, amelyet be is tudunk tartani.
Ha megvan a szóbeli megállapodás, a következő lépés mindenképpen ennek írásba foglalása. Természetesen szóban már lehet ígéretet tenni arra, hogy valóban meg kívánjuk vásárolni az ingatlant, és a szerződéskötéskor foglalót is fogunk adni, azonban azt javasoljuk, hogy a szerződéskötés előtt senkinek ne adjunk pénzt, lehetőleg még az ingatlan közvetítőnek se. Gyakori megoldás, hogy az ingatlan közvetítők követelik a vevőtől, hogy a vételi szándékának megerősítéseként adjon előleget, amely aztán az ingatlanosnál marad. Ez a módszer egyetlen célt szolgál: az ingatlanközvetítő szeretné biztosítani magának, hogy meg fogja kapni a jutalékát az eladótól. Szó sincs azonban arról, hogy kötelező lenne még az adásvételi szerződés megkötése előtt pénzt fizetni a kötelezettségvállalás megerősítéseként, ilyesmit semmilyen jogszabály nem ír elő. Ez kizárólag a felek megállapodásán múlik, tehát ha az eladó nem ragaszkodik a szerződéskötés előtti fizetéshez, akkor ne fizessünk előre.
Foglaló vagy előleg?
Ha a vételár teljes kifizetése a szerződéskötéskor nem történik meg, eladóként általában akkor érezzük magunkat biztonságban, ha a vevő egy bizonyos összeget átad a részünkre, mellyel megerősíti, hogy komolyan gondolja a vételi szándékát. Ez az összeg az előleg, vagy foglaló. A két fogalom nem ugyanazt jelenti, annak ellenére, hogy célja azonos: a szerződéskötési szándék komolyságának bizonyítása.
A foglaló és az előleg is a vételár része, tehát ha az adásvétel később rendben lezajlik, akkor a két fogalom közötti különbség nem érzékelhető. Ha azonban az egyik fél később meggondolja magát, és mégsem akar szerződni, vagy más váratlan akadály merül fel, akkor már jelentősége van annak, hogy szerződéskötéskor előleget vagy foglalót adott-e a vevő.
A legfontosabb különbség, hogy az előleg minden esetben visszajár, ha az ügylet nem jön létre, a foglaló azonban nem. Fontos tudni, hogy akkor minősül a szerződéskötési szándékra tekintettel átadott pénz foglalónak, ha ez a rendeltetése a szerződésből egyértelműen kitűnik. A szerződésnek tehát tartalmaznia kell, hogy a pénzátadás foglalónak minősül, és a foglaló jogi jelentőségével és következményeivel a felek tisztában vannak. Ha a szerződésből nem tűnik ki egyértelműen, hogy azt foglaló céljából adták a felek, akkor a pénz előlegnek minősül.
A foglaló szabályai szerint a foglaló nem jár vissza, ha a vevő hibájából az ügylet később meghiúsul, ha pedig az eladó gondolja meg magát, akkor a foglaló kétszeresét köteles megfizetni a vevőnek. Ezzel kapcsolatosan gyakran merül fel a kérdés, hogy mi történik akkor, ha az ügylet azért nem jön létre, mert a vevő mégsem kap hitelt a banktól. Ez alapvetően a vevő „hibájának” minősülne, tehát elveszítené a foglalót, de a gyakorlatban általában a felek ezt az esetet a szerződésben külön szabályozzák, és kikötik, hogy ilyenkor a foglaló a vevőnek visszajár.
Az előleget tehát akkor érdemes választani, ha még nem vagyunk teljesen biztosak a dolgunkban, és előfordulhat, hogy jobb ajánlatot kapunk. Az eladónak természetesen a foglaló átadása jelent teljes biztosítékot, így eladóként mindenképpen ragaszkodjunk a foglaló átadásához. A foglaló átadása nem csupán a szerződés megkötésekor történhet, hanem azt megelőzően, illetve azt követően is. Nem kell tehát feltétlenül készpénzben leszámolni a foglaló összegét az adásvételi szerződés aláírásakor, nincs akadálya annak sem, hogy a foglalót ezt követően átutalással fizessük meg.
Az ingatlan terheinek sorsa
Sokszor előfordul, hogy a kiválasztott ingatlan tulajdoni lapja „nem tiszta”, tehát a tulajdoni lap harmadik részén terhek szerepelnek. Leggyakrabban jelzálogjoggal, elidegenítési és terhelési tilalommal, illetve haszonélvezeti joggal találkozhatunk. Természetesen egy terhelt ingatlant is meg lehet venni, nagyon fontos azonban, hogy még a szerződéskötés előtt tisztázzuk az eladóval, hogy milyen módon fog gondoskodni ezeknek a terheknek a megszüntetéséről.
Ha az ingatlanra jelzálogjogot jegyeztek be, az általános megoldás az, hogy a vevő a vételárat közvetlenül a jelzálog jogosult banknak fizeti meg. Ilyen esetben előre gondoskodni kell arról, hogy a vételár fizetés napján rendelkezésre álljon egy hiteles irat a banktól, amely tartalmazza a fennálló tartozás pontos összegét – ezzel ugyanis elkerülhető, hogy többet vagy kevesebbet utaljunk a banknak. Ha kevesebbet fizetünk, a bank nem törli a jelzálogjogot, ha pedig többet, a többletet a bank az eladónak fogja visszaadni, akivel szerződésben áll, és nem a vevőnek, aki ténylegesen fizetett.
Az elidegenítési és terhelési tilalom általában a jelzálogjog mellett szerepel, és annak biztosítékául szolgál. Fontos tudni, hogy ez a bejegyzés azt jelenti, hogy az eladó nem adhatja el másnak az ingatlant addig, amíg azon fennáll a jelzálogjog. Ha tehát jelzálogjoggal és elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlant szeretnénk vásárolni, előzetesen kérjük be a banktól az írásos hozzájárulást az adásvételhez, majd pedig a szerződést úgy kell megfogalmazni, hogy először a terheket törölje a földhivatal, és csak ezután kerüljön sor a vevő tulajdonjogának bejegyzését. Mivel az adásvételi szerződés megkötésének időpontja későbbi, mint ahogy a bank kiadja a jelzálogtörlési engedélyt, ezért már az adásvételi szerződésben rangsor cserét kell kérni a földhivataltól. Ez azt jelenti, hogy a jelzálogjog és elidegenítési tilalom törlését végzi el a földhivatal először, annak ellenére, hogy az ezzel kapcsolatos kérelem később érkezik be, mint az adásvétel.
A haszonélvezeti jog szintén törölhető a tulajdoni lapról, amennyiben ahhoz a haszonélvező is hozzájárul – ehhez ugyanis le kell mondania a haszonélvezeti jogáról. Ez azt jelenti, hogy a szerződéskötéskor a haszonélvezőnek is jelen kell lennie, és a szerződésben ki kell jelentenie, hogy a haszonélvezeti jogáról lemond. Ellenkező esetben a haszonélvezeti jog fennállását nem érinti a tulajdonos változás – a haszonélvező továbbra is zavartalanul használhatja az ingatlant, a tulajdonosnak pedig ezt tűrnie kell.
A felsoroltak az ingatlan leggyakoribb terhei, és ezek törlése az eladó és a vevő együttműködése révén egyszerűen megoldható. Óvakodjunk azonban, ha az ingatlan tulajdoni lapján vételi jogot, vagy végrehajtási jogot látunk. A vételi jog ugyanis azt jelenti, hogy valaki más egy meghatározott ideig jogosult arra, hogy az ingatlant bármikor megvásárolja, egyoldalú nyilatkozattal – tehát egyszerűen kijelenti, hogy élni kíván a jogával, megfizeti az előre megállapodott vételárat, és máris övé az ingatlan. Ha vevőként vételi jog bejegyzéssel találkozunk, mindenképpen úgy állapodjunk meg, hogy az eladónak gondoskodnia kell ennek törléséről, és az adásvételi szerződés megkötésére csak ezt követően kerülhet sor.
A végrehajtási joggal terhelt ingatlan esetében szintén körültekintően kell eljárni. Ahhoz, hogy valakivel szemben egy végrehajtási eljárás megszűnjön, ki kell fizetni a végrehajtást kérő teljes követelését, a végrehajtást kérő költségeit, és még a végrehajtó költségeit is – a végrehajtó csak ezután fogja töröltetni a végrehajtási jogot az ingatlanról. Ha végrehajtási joggal terhelt ingatlant vásárolunk, mindenképpen érdemes felderíteni, hogy pontosan hány eljárás folyik az eladóval szemben, és mennyi a teljes követelés összege. A végrehajtási jogot ugyanis bármelyik eljárásban bejegyeztetheti a végrehajtó, így akár minden héten új bejegyzés kerülhet a tulajdoni lapra. Ha tehát úgy döntünk, hogy végrehajtási joggal terhelt ingatlant vásárolunk, érdemes megkeresni a végrehajtást kérőket és a végrehajtót is. Ilyen esetben sincs akadálya annak, hogy ha nem bízunk az eladóban, közvetlenül a hitelezőknek és a végrehajtónak fizessük meg a vételárat.
Kötbér kikötés
Adásvételi szerződéseknél gyakori, hogy a felek kötbért kötnek ki arra az esetre, ha nem teljesítik időben szerződéses kötelezettségeiket. Egy ilyen kikötés mindkét fél számára biztosítékul szolgálhat. A leggyakoribb megoldás, hogy a felek kötbérrel igyekeznek rászorítani az eladót arra, hogy az előre megállapodott időpontban költözzön ki az ingatlanból, és adja azt birtokba. Ha az eladó késlekedik, minden késedelmes nap után kötbért kell fizetnie. Ugyanígy nincs akadálya annak sem, hogy kötbért határozzunk meg arra az esetre, ha az eladó nem tehermentesíti az ingatlant meghatározott időre, vagy a vevő nem fizeti meg időben a vételárat. A vételár fizetés elmaradása természetesen az eladó részéről elállási ok is lehet, tehát a szerződésben meghatározhatunk egy türelmi időt, amíg az eladó vár, és csak a vevő kötbér fizetési kötelezettsége nő, majd ennek elteltével az eladó elállhat a szerződéstől, megtarthatja a foglalót, a kötbért pedig peres eljárásban követelheti.
***
Az adásvételi szerződések tehát számos kockázatot rejtenek magukban, amelyeket ha nem ismerünk fel és nem szabályozunk körültekintően, könnyen évekig tartó pereskedés lehet az eredmény. Nem véletlen tehát, hogy az adásvételi szerződések elkészítését a törvény az ügyvédekre és a közjegyzőkre bízza: a jogi jártasság ugyanis elengedhetetlen. Érdemes tehát már a szerződéskötés előtt ügyvéddel konzultálni, aki segítséget nyújthat abban is, hogy hogyan tárgyaljunk és milyen feltételekben állapodjunk meg a másik féllel.
Keresse az Újváry Zsolt Ügyvédi Irodát adásvétel készítése céljából!
