- január 1. napjától szigorodtak a kötelező jótállásra vonatkozó szabályok a kormány által nyáron elfogadott 270/2020. (VI. 12.). számú Kormányrendelettel (továbbiakban: „Kormányrendelet”), amely jelentős mértékben módosította az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm rendeletet, valamint az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendeletet.
Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy mit is értünk – a köznyelvben leggyakrabban garanciaként nevezett – jótállás fogalma alatt. A jótállás azt jelenti, hogy aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt köteles helytállni a hibás teljesítésért. Ebben az esetben a hibás teljesítést vélelmezi a jogalkotó, tehát azt, hogy a vállalkozó nem megfelelő vagy hibás terméket adott el a vevőnek. Ebből kifolyólag a vállalkozás kizárólag akkor mentesül a jótállási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Korábbi cikkünkben már ismertettük a szavatosság, valamint a jótállás közötti alapvető különbségeket, így jelen írásunkkal csupán a Kormányrendelettel történő legfontosabb módosításokat érintjük, valamint előrevetítjük, hogy azoknak vélhetően milyen, a számunkra is érezhető gazdasági hatásai lehetnek majd.
Új szabályok:
A jogszabálymódosítás egyik, talán leglényegesebb változása az értékhatár-alapú sávos jótállási időszak bevezetése, amely alapján a 2021. január 1. napját követően megvásárolt termékekre vonatkozó jótállási időtartam arányosan növekszik a fogyasztási cikk eladási árával. Abban továbbra sincs változás, hogy ezen határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A könnyebb áttekinthetőség érdekében ezen idősávokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
Eladási ár szerinti értékhatárok |
Kötelező jótállási időtartam |
10.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig |
1 év |
100.000,- Ft-tól 250.000,- Ft-ig |
2 év |
250.000,- Ft felett |
3 év |
A Kormányrendelet kibővítette azon tartós fogyasztási cikkek körét, amelyekre kötelező lesz a jótállás, mint például 10.000,- Ft forintos eladási ár feletti drónok, elektromos rollerek, nyílászárók, riasztóberendezések vagy a napkollektorok. Amennyiben nem biztos abban, hogy az Ön által megvásárolt termékre biztosít-e a jogszabály kötelező jótállást, az alábbi linkre kattintva, a jogszabály mellékletében ellenőrizheti.
További fontos változás, hogy a jótállás időtartama a fogyasztási cikk kijavítása esetén meghosszabbodik azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó nem tudta azt rendeltetésszerűen használni. Csere esetén pedig a jótállási időtartam újraindul, ami azt jelenti, hogy ha valaki idén vásárol egy drága okostelefont, majd azt két és fél év után ki kell cserélni, akkor újabb 3 évig biztosított lesz számára a jótállás.
Míg a korábbi rendelkezés azt írta elő, hogy a jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadás napjával vagy bizonyos esetekben az üzembe helyezés napjával kezdődik, addig a Kormányrendelet alapján, ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított 6 hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.
A jótállási jegyen az új szabályok értelmében már szerepelnie kell a vállalkozás bélyegzőlenyomatának, valamint a képviseletében eljáró személy aláírásának. Lényeges újdonság az e-jótállási jegy bevezetése, így 2021. első napjától kezdődően a vállalkozásoknak lehetősége van arra is, hogy a jótállási jegyet elektronikus úton adják át a fogyasztók részére, azzal a feltétellel, hogy e kötelezettségüknek legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon kell eleget tenniük.
A Kormányrendelet szabályai alapján már nem bír relevanciával az, hogy a tartós cikk csomagolása felbontásra került-e, ugyanis a vállalkozás 2021-től nem tagadhatja meg egy termékre vonatkozó jótállás érvényesítését kizárólag arra hivatkozással, hogy a fogyasztó felbontotta a termék csomagolását és azt nem őrizte meg. A módosítás egyértelműen kimondja, hogy a jótállási igény érvényesítésének nem feltétele a termék csomagolásának megőrzése. Ezen szabály rögzítésre azért volt szükség, mert sajnos sokszor találkozhattunk azzal a jogsértő gyakorlattal, hogy a vállalkozások többletfeltételként írták elő az eredeti csomagolás megőrzését.
Az új szabály felsorolja azokat az eseteket, amikor a vállalkozós köteles elsősorban a fogyasztási cikk cseréjére, valamint rögzíti, hogy amennyiben egy adott termék cseréje 8 napon belül nem megoldható, a vállalkozás 8 napon belül a vételár visszatérítésére köteles az alábbi esetekben:
- ha a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során nyilvánvalóvá válik, hogy a termék nem javítható és a fogyasztó nem rendelkezik másként;
- ha a termékre előírt jótállási időtartam alatt a termék három javítást követően ismételten meghibásodik és a fogyasztó ettől eltérően nem rendelkezik, valamint, ha a fogyasztó nem kéri a termék kijavítását vagy a vételár leszállítását;
- ha az igény bejelentésétől számított 30 napig nem kerül sor a termék kijavítására.
A vételár visszatérítésre vonatkozó szabályok azonban nem terjednek ki az elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint a motoros vízi járművekre.
A fogyasztó a kijavítás iránti igényét az új szabályok alapján már a választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
Várható változások, piaci hatás
A Kormányrendelet indokolása szerint a módosítással elérni kívánt cél a fogyasztói jogok megerősítése, a fogyasztók kiszolgáltatottságának mérséklése, illetve a kötelező jótállás terén kialakult gyakorlatok egységesítése. E téren biztosan pozitív változásra számíthatunk.
A Kormányrendelettel eszközölt módosítások minden bizonnyal kihatással lesznek majd az egyes piaci árakra, elsősorban bizonyos termékek vételárára. Figyelemmel a bevezetett értékhatárokra, feltételezhető, hogy a kereskedők érdekében áll majd, hogy egy adott terméket olcsóbban értékesítsenek azért, hogy az ne kerüljön eggyel magasabb sávba, amely a vételár tekintetében a fogyasztók számára mindenképpen előnyös lesz. Másik lehetséges kedvező változás az lehet, hogy a kereskedők is érdekeltek lesznek a termékek mihamarabbi kicserélését illetően tekintettel arra, hogy ha a 30 napos határidőt túllépik és a termék kicserélésre nem lehetséges, a vételár visszafizetésére kötelesek. Ez azonban a visszájára is fordulhat, ha figyelembe vesszük azt, hogy a gyors kijavítással esetlegesen többletköltségek keletkezhetnek, amelynek megfizetése várhatóan a fogyasztókat fogja terhelni.
Végezetül pedig érdekességként szeretnénk megemlíteni, hogy az utóbbi években az elmúlt 3 évben a fogyasztóvédelmi hatósághoz érkezett megkereséseknek közel 40%-a a jótállás és szavatosság kérdését érintette, ezért érezhető és indokolt volt a kötelező jótállásra vonatkozó kormányrendeleti szintű szabályozás felülvizsgálata. Ez számszerűleg azt jelentette, hogy ez idáig az éves szinten a fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező 30-33 ezer panaszból, a jótállással-szavatossággal érintett ügyek évente körülbelül 10-15 ezer megkeresést tettek ki.