Változnak a jótállás szabályai 2021-től

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email
  1. január 1. napjától szigorodtak a kötelező jótállásra vonatkozó szabályok a kormány által nyáron elfogadott 270/2020. (VI. 12.). számú Kormányrendelettel (továbbiakban: „Kormányrendelet”), amely jelentős mértékben módosította az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm rendeletet, valamint az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendeletet.

 

Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy mit is értünk – a köznyelvben leggyakrabban garanciaként nevezett – jótállás fogalma alatt. A jótállás azt jelenti, hogy aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt köteles helytállni a hibás teljesítésért. Ebben az esetben a hibás teljesítést vélelmezi a jogalkotó, tehát azt, hogy a vállalkozó nem megfelelő vagy hibás terméket adott el a vevőnek. Ebből kifolyólag a vállalkozás kizárólag akkor mentesül a jótállási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

 

Korábbi cikkünkben már ismertettük a szavatosság, valamint a jótállás közötti alapvető különbségeket, így jelen írásunkkal csupán a Kormányrendelettel történő legfontosabb módosításokat érintjük, valamint előrevetítjük, hogy azoknak vélhetően milyen, a számunkra is érezhető gazdasági hatásai lehetnek majd.

 

Új szabályok:

 

A jogszabálymódosítás egyik, talán leglényegesebb változása az értékhatár-alapú sávos jótállási időszak bevezetése, amely alapján a 2021. január 1. napját követően megvásárolt termékekre vonatkozó jótállási időtartam arányosan növekszik a fogyasztási cikk eladási árával. Abban továbbra sincs változás, hogy ezen határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

 

A könnyebb áttekinthetőség érdekében ezen idősávokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

 

Eladási ár szerinti értékhatárok

Kötelező jótállási időtartam

10.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig

1 év
100.000,- Ft-tól 250.000,- Ft-ig

2 év

250.000,- Ft felett

3 év

 

A Kormányrendelet kibővítette azon tartós fogyasztási cikkek körét, amelyekre kötelező lesz a jótállás, mint például 10.000,- Ft forintos eladási ár feletti drónok, elektromos rollerek, nyílászárók, riasztóberendezések vagy a napkollektorok.  Amennyiben nem biztos abban, hogy az Ön által megvásárolt termékre biztosít-e a jogszabály kötelező jótállást, az alábbi linkre kattintva, a jogszabály mellékletében ellenőrizheti.

 

További fontos változás, hogy a jótállás időtartama a fogyasztási cikk kijavítása esetén meghosszabbodik azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó nem tudta azt rendeltetésszerűen használni. Csere esetén pedig a jótállási időtartam újraindul, ami azt jelenti, hogy ha valaki idén vásárol egy drága okostelefont, majd azt két és fél év után ki kell cserélni, akkor újabb 3 évig biztosított lesz számára a jótállás.

 

Míg a korábbi rendelkezés azt írta elő, hogy a jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadás napjával vagy bizonyos esetekben az üzembe helyezés napjával kezdődik, addig a Kormányrendelet alapján, ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított 6 hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.

 

A jótállási jegyen az új szabályok értelmében már szerepelnie kell a vállalkozás bélyegzőlenyomatának, valamint a képviseletében eljáró személy aláírásának. Lényeges újdonság az e-jótállási jegy bevezetése, így 2021. első napjától kezdődően a vállalkozásoknak lehetősége van arra is, hogy a jótállási jegyet elektronikus úton adják át a fogyasztók részére, azzal a feltétellel, hogy e kötelezettségüknek legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon kell eleget tenniük.

A Kormányrendelet szabályai alapján már nem bír relevanciával az, hogy a tartós cikk csomagolása felbontásra került-e, ugyanis a vállalkozás 2021-től nem tagadhatja meg egy termékre vonatkozó jótállás érvényesítését kizárólag arra hivatkozással, hogy a fogyasztó felbontotta a termék csomagolását és azt nem őrizte meg. A módosítás egyértelműen kimondja, hogy a jótállási igény érvényesítésének nem feltétele a termék csomagolásának megőrzése. Ezen szabály rögzítésre azért volt szükség, mert sajnos sokszor találkozhattunk azzal a jogsértő gyakorlattal, hogy a vállalkozások többletfeltételként írták elő az eredeti csomagolás megőrzését.

Az új szabály felsorolja azokat az eseteket, amikor a vállalkozós köteles elsősorban a fogyasztási cikk cseréjére, valamint rögzíti, hogy amennyiben egy adott termék cseréje 8 napon belül nem megoldható, a vállalkozás 8 napon belül a vételár visszatérítésére köteles az alábbi esetekben:

  1. ha a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során nyilvánvalóvá válik, hogy a termék nem javítható és a fogyasztó nem rendelkezik másként;
  2. ha a termékre előírt jótállási időtartam alatt a termék három javítást követően ismételten meghibásodik és a fogyasztó ettől eltérően nem rendelkezik, valamint, ha a fogyasztó nem kéri a termék kijavítását vagy a vételár leszállítását;
  3. ha az igény bejelentésétől számított 30 napig nem kerül sor a termék kijavítására.

 

A vételár visszatérítésre vonatkozó szabályok azonban nem terjednek ki az elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint a motoros vízi járművekre.

 

A fogyasztó a kijavítás iránti igényét az új szabályok alapján már a választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

 

Várható változások, piaci hatás

 

A Kormányrendelet indokolása szerint a módosítással elérni kívánt cél a fogyasztói jogok megerősítése, a fogyasztók kiszolgáltatottságának mérséklése, illetve a kötelező jótállás terén kialakult gyakorlatok egységesítése. E téren biztosan pozitív változásra számíthatunk.

 

A Kormányrendelettel eszközölt módosítások minden bizonnyal kihatással lesznek majd az egyes piaci árakra, elsősorban bizonyos termékek vételárára. Figyelemmel a bevezetett értékhatárokra, feltételezhető, hogy a kereskedők érdekében áll majd, hogy egy adott terméket olcsóbban értékesítsenek azért, hogy az ne kerüljön eggyel magasabb sávba, amely a vételár tekintetében a fogyasztók számára mindenképpen előnyös lesz. Másik lehetséges kedvező változás az lehet, hogy a kereskedők is érdekeltek lesznek a termékek mihamarabbi kicserélését illetően tekintettel arra, hogy ha a 30 napos határidőt túllépik és a termék kicserélésre nem lehetséges, a vételár visszafizetésére kötelesek. Ez azonban a visszájára is fordulhat, ha figyelembe vesszük azt, hogy a gyors kijavítással esetlegesen többletköltségek keletkezhetnek, amelynek megfizetése várhatóan a fogyasztókat fogja terhelni.

 

Végezetül pedig érdekességként szeretnénk megemlíteni, hogy az utóbbi években az elmúlt 3 évben a fogyasztóvédelmi hatósághoz érkezett megkereséseknek közel 40%-a a jótállás és szavatosság kérdését érintette, ezért érezhető és indokolt volt a kötelező jótállásra vonatkozó kormányrendeleti szintű szabályozás felülvizsgálata. Ez számszerűleg azt jelentette, hogy ez idáig az éves szinten a fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező 30-33 ezer panaszból, a jótállással-szavatossággal érintett ügyek évente körülbelül 10-15 ezer megkeresést tettek ki.

 

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest