Amikor az áhított terméket végre megvettük, majd hazaérve azt vesszük észre, hogy sérült, valamelyik része hiányzik, vagy egyáltalán nem is használható, jön a hidegzuhany. Már önmagában is rossz, hogy nem tudjuk egyből felvenni vagy használni, amit végre valahára megszereztünk, azonban ott van a kédőjel, hogy mit is tegyünk ilyenkor. Először is, mindenkinek joga van ahhoz, hogy a pénzéért azt kapja, amit elvárt, ezért a fogyasztóvédelmi törvények széles körben segítenek bennünket abban, hogy jogainkat érvényesítsük, ha hibás terméket vásároltunk.
Szavatosság vs. jótállás
Ha valaki hibás terméket ad el – jogi nyelven szólva hibásan teljesít – akkor köteles kijavítani a hibát, akár tényleges javítással, akár a termék cseréjével, akár pedig úgy, hogy visszafizeti a pénzünket. Ezeket a kötelezettségeket foglalja magába a szavatosság és a jótállás fogalma, amelyeket röviden ismertetünk.
A fenti két fogalom közötti különbséget legegyszerűbben úgy lehet szemléltetni, hogy a szavatosság az a kötelezettség, amit a kereskedőnek a törvény ír elő, a jótállás (vagy más néven garancia) azonban önként vállalt kötelezettség a termékre – kivéve azon termékek esetén, ahol a törvény a szavatosság mellett kötelező jótállás vállalását is előírja. Mind a szavatossági, mind a jótállási kötelezettség ugyanazt foglalja magában: kijavítást, kicserélést vagy pénzvisszafizetést a kereskedő részéről. A különbség abban van, hogy ha csupán szavatossági jogunk van, akkor alapesetben nekünk kell bizonyítani, hogy a hiba már a vásárláskor megvolt, míg ha jótállást is vállaltak a termékre, akkor nem kell semmit bizonyítanunk – a kereskedő szó nélkül köteles teljesíteni a hibajavítást.
Mikor van szavatossági jogunk? A kérdésre rövid a válasz: mindig. Ezt ugyanis a törvény garantálja. Ha tehát a termék, amit megvásároltunk, olyan hibában szenved, amely már a vásárláskor is megvolt, vagy a hiba a vásárláskor már meglévő hiba vagy hiányosság miatt alakult ki, a vásárlástól számított 1 évig – fogyasztó esetén 2 évig – kérhetjük a hiba kijavítását, kicserélését, vagy elállhatunk, azaz kérhetjük vissza a pénzünket. Ismét hangsúlyozni kell azonban, hogy szavatosság esetén nekünk kell bizonyítani, hogy a hiba már a vásárláskor is megvolt. Fogyasztó esetében azonban a vásárlástól számított 6 hónapig azonban nincs ilyen bizonyítási kötelezettség.
Mikor van a termékre jótállás, vagyis garancia?
Egyrészről, ezt a termékhez csatolt jótállási jegyről tudhatjuk meg, másrészről bizonyos termékek esetén a jogszabály kötelezően is előírja a jótállást – ilyenek tipikusan a tartós fogyasztási cikkek, például műszaki cikkek, jármű, hangszer, bútor, stb. A kötelező jótállás ideje egy év. Ezen idő alatt ha a termék meghibásodik, gond nélkül vissza lehet vinni, és a kereskedő köteles azt kijavítani, kicserélni, vagy ha ez nem lehetséges, visszafizetni az árát.
Milyen szavatossági jogok vannak?
Ha egy termék meghibásodik, lehetőségünk van javítást, cserét, árleszállítást kérni a kereskedőtől, vagy végső soron vissza is kérhetjük a termék árát, tehát elállhatunk a szerződéstől. A felsorolt szavatossági igényeknek azonban van egy törvényben meghatározott sorrendje:
- Elsősorban javítást kérhetünk, cserét csak akkor, ha ez nem okoz a kereskedőnek aránytalan többletköltséget a kijavítás költségéhez képest.
- Ha a javítást vagy cserét a kereskedő nem vállalja, akkor kérhetünk árcsökkentést, vagy a kereskedő költségére a hibát kijavíttathatjuk mással, végső soron pedig visszakérhetjük a pénzünket. Elállni három feltétel együttes fennállása esetén lehet:
- Ha a kötelezett, vagyis a kereskedő a javítást vagy a cserét nem vállalta
- a javítást/cserét megfelelő határidőn belül nem képes elvégezni
- a jogosultnak a dolog javításához/cseréjéhez fűződő érdeke megszűnt.
Mikortól és meddig élhetek szavatossági jogaimmal?
A szavatossági vagy jótállási idő a vásárlás napjától kezdődik. Ha a termék üzembe helyezését a kereskedő vagy annak megbízottja végzi, akkor a kezdőnap az üzembe helyezés napja.
Ha a hiba azonnal jelentkezik, a vásárlástól számított 3 napon belül a kereskedő köteles kicserélni a terméket, ha azt kérjük – nem kell tehát megvárnunk a javítást. Ha mégis javítást kérünk, a kereskedőnek törekednie kell arra, hogy azt 15 napon belül elvégezze.
Ha a hibát felfedezzük, törekedjünk arra, hogy a felfedezéstől számított 2 hónapon belül közöljük azt a kereskedővel. A 2 hónap számít ugyanis késedelem nélküli közlésnek – ha ezt túllépjük, az ebből eredő kárért már mi vagyunk a felelősek. Tehát, ha észrevesszük, hogy működés közben furcsa hangokat ad ki a mikró, de ennek ellenére még hónapokig használjuk, és csak azután visszük szervizbe, hogy az egész készülék kiégett, a kereskedő a javítást csak a mi költségünkre fogja elvégezni.
Ha nincs a termékre jótállás, a vásárlástól számított 6 hónapig akkor is vélelmezni kell, hogy a hiba már a vásárláskor megvolt. Tehát, ha veszünk egy cipőt, ami egy hónap használat után elszakad, vigyük nyugodtan vissza az üzletbe, és kérjük, hogy cseréljék ki. Ha erre a bolt nem hajlandó, forduljunk a fogyasztóvédelemhez.
A tartós fogyasztási cikkek esetén a kötelező jótállási idő egy év, szavatossági jogainkat azonban a vásárlástól számított 2 évig érvényesíthetjük.
Hogyan érvényesíthetem a jogaimat?
Bármilyen terméket is vásárolunk, nem árt, ha megőrizzük a számlát, és a jótállási jegyet. Hiba esetén a jótállási jeggyel fordulhatunk a kereskedőhöz. Ha azonban a jótállási jegy már nincs meg, vagy vásárláskor hibásan töltötték ki, a jótállás érvényesítéséhez a számla is elegendő.
A szavatossági jogok érvényesítéséről a kereskedő köteles jegyzőkönyvet felvenni, amelyben fel kell tüntetni a hiba jellegét, illetve azt, hogy milyen módon javítja azt ki (javítás, csere vagy pénzvisszafizetés). Ha a terméket márkaszervizben veszik át, meg kell jelölni a jegyzőkönyvben azt is, hogy mikorra vállalják a hiba kijavítását. Sok emberben tévhit, hogy a szerviz idejére jár egy cserekészülék – annak ellenére azonban, hogy sok kereskedő valóban biztosítja is ezt, jó tudni, hogy ez nem kötelező.
Ha már eredetileg is hibás terméket vettünk, és a hibát a vásárláskor a kereskedő feltüntette, akkor emiatt szavatossági igénnyel nem élhetünk. Azonban attól, hogy a termék akciós vagy használt, még nem jelenti azt, hogy ne kellene ugyanúgy szavatosságot vállalni érte.
Vannak olyan termékek, amelyeket nem kell visszaszállítani a boltba ahhoz, hogy érvényesíthessük szavatossági jogainkat. A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha ez nem lehetséges, akkor annak kiszereléséről, az elszállításról, majd a visszaszállításról és beszereléséről az eladó vagy a javítószolgálat gondoskodik.
Mik a lehetőségek, ha meggondoltuk magunkat?
Tudni kell, hogy bár sok boltba bizonyos időn belül minden következmény nélkül visszavihetjük a megvásárolt terméket, ha meggondoltuk magunkat, vagy mégsem jó a méret, a törvény erre nem kötelezi a kereskedőket. Éppen ezért ne lepődjünk meg, ha a pénzünket nem fizetik vissza, csak a termék levásárlására biztosítanak lehetőséget. Szavatossági jog tehát csak akkor érvényesíthető, ha a termék hibás – ha nem hibás, csak egyszerűen mégsem kell, akkor nem.
Kereskedői ügyeskedések
A szavatossági és jótállási jogok, és azok gyakorlása jogszabályban előírt kötelezettség, amelytől a kereskedők semmiképp nem térhetnek el. Vannak azonban olyan kereskedői stiklik, amelyekkel igyekeznek a fogyasztói jogokat csorbítani úgy, hogy közben ne tűnjön jogellenesnek. Mi most csak a leggyakoribb példákat vesszük sorra, a Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján még több esetet olvashatunk.
Egyes szavatossági jogok kizárása
Gyakori, hogy a kereskedők előre úgy tájékoztatják a vásárlókat, hogy kicserélést nem vállalnak – még hibás teljesítés esetén sem. Ez azonban jogsértő. Például, nem kötelezhető a fogyasztó arra, hogy csere helyett javítást válasszon – csak akkor, ha a kicserélés aránytalan többletköltséget jelent a javításhoz képest a kereskedőnek.
A szavatossági jogok kizárása leértékelt/akciós termékek esetén
Számos esetben találkozhatunk olyan kiírással, hogy „akciós terméket nem cserélünk”. Ez azonban nem vonatkozhat arra az esetre, ha az akciós termék hibás, és erről a vevő a vásárláskor nem tudott. Ilyen esetben ugyanis a szavatossági jogok ugyanúgy megilletik a fogyasztót.
Csere kizárása higiéniai okra hivatkozással
Szintén gyakori, hogy fehérneműk, fürdőruhák esetén ilyen kiírással találkozunk – ez azonban szintén nem vonatkozhat a hibás termékekre. Azt, hogy az adott üzlet méretben, színben stb. cseréli-e az adott terméket, maga dönti el, de ha a fürdőruha, amit megveszek, hibás, azt mindenképpen ki kell cserélniük.
Három napon belüli reklamáció fogadása, illetőleg szervizhez irányítás
Előfordulhat olyan eset is, hogy a kereskedő arról tájékoztatja a vevőket, hogy a termékkel kapcsolatos minőségi kifogásaikat csak a vásárlástól számított 3 napon belül tehetik meg, ha pedig ez a határidő letelt, már csak a gyártóhoz, vagy márkaszervizhez fordulhatnak. A hibás teljesítés miatti felelősség azonban minden esetben a termék eladóját terheli, ezért a fogyasztó a szavatossági/jótállási idő alatt bármikor közvetlenül fordulhat az eladóhoz. Még akkor sem lehet jogszerűen továbbirányítani őt a szervizhez, ha javítási igényt szeretne érvényesíteni.
Eredeti vagy bontatlan csomagolás megkövetelése igényérvényesítéskor
A szavatossági jogok érvényesítését nem lehet olyan feltételhez kötni, hogy a vevő megőrizte-e a termék eredeti dobozát vagy csomagolását. Ha ilyen gyakorlattal találkozunk, akkor tudnunk kell, hogy ez jogsértő, és ragaszkodjunk a jogainkhoz akkor is, ha nincs már meg a termék doboza.
Fogyasztóként tehát a jogszabályok széles körben védenek minket, fontos azonban, hogy ismerjük is ezeket a szabályokat, ennek hiányában ugyanis könnyen áldozatául eshetünk a kereskedői megtévesztéseknek. Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy mire vagyunk jogosultak hibás termék vásárlása esetén, kérjük ki egy fogyasztóvédelemben jártas ügyvéd véleményét.