A mindennapi életben előfordulnak konfliktusok. Amikor a szomszéd hajnali kettőkor is üvöltve hallgatja a zenét, vagy amikor hirtelen elénk vág egy mögöttünk haladó autó, előfordul, hogy kéretlen szavakkal illetjük a másikat, és annak felmenőit. Ez azonban általában nem minősül rágalmazásnak vagy becsületsértésnek, tehát nem követünk el bűncselekményt, főként, ha az eset kettőnk között marad. Ha azonban valakiről több más személy jelenlétében azt állítjuk, hogy ellopta a pénzünket, de ez nem igaz, akkor előfordulhat, hogy könnyelmű kijelentésünkért a bíróság előtt kell felelnünk. Nézzük tehát, mikor tehetünk feljelentést egy sértő kijelentés miatt, és milyen eljárásra számíthatunk.
A rágalmazás és a becsületsértés fogalma
A rágalmazás és a becsületsértés büntetőjogi fogalmak, így ezek meghatározását a Büntető Törvénykönyvben (2012. évi C. törvény) találjuk. A rágalmazás akkor valósul meg, ha valaki, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ valakiről. A becsületsértést pedig akkor követjük el, ha a becsület csorbítására alkalmas kifejezést a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt használjuk.
Nyilvánvalóan természetes igény minden ember részéről, hogy a rokonai, barátai, ismerősei előtt róla kialakult képet senki se rombolja le hazug állításokkal. A jog ezt társadalmi megítélésnek nevezi, és a rágalmazás büntetése ezt a társadalmi megítélést kívánja védeni. A társadalmi megítélés mellett azonban az egyén számára a saját méltósága, önbecsülése is fontos. Ha tehát valakiről olyan gyalázkodó stílusban beszélnek mások előtt, amely már az emberi méltóságát sérti, akkor becsületsértés valósul meg.
És hogy mi minősül becsület csorbítására alkalmas ténynek? Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatjuk meg, hogy amennyiben valakiről olyan tényt állítunk, amely ha igaz lenne, akkor valamilyen eljárás (büntető-, szabálysértési-, fegyelmi-) indulna vele szemben, akkor az biztosan becsület csorbítására alkalmas tényállítás. Például ha valakinek azt mondom, hogy „láttam, hogy tegnap elloptad a pénzemet!” és ezt más is hallja, akkor biztos, hogy rágalmazást követek el. Természetesen csak akkor, ha amit állítok, az nem igaz.
Fontos tudnunk, hogy rágalmazás csak akkor történik, ha a valótlan tényállítást más is hallja. Ha emailben megírom valakinek, hogy tudom, hogy tegnap ellopott egy kiflit a boltból, az biztosan nem lesz rágalmazás, hiszen csak a címzett fogja olvasni a levelet. Mivel pedig a rágalmazás büntetésének lényege a társadalmi megbecsültség védelme, ezért nyilvánvaló, hogy ha a valótlan tényállításról senki nem szerez tudomást, akkor nem sérül a sértett társadalmi megbecsültsége.
Mi minősül rágalmazásnak vagy becsületsértésnek, és mi nem?
Most, hogy a fentiekben tisztáztuk a fogalmakat, lássuk néhány gyakorlati példán keresztül, hogy mi minősül rágalmazásnak vagy becsületsértésnek, és mi nem.
- Ha azt mondom, hogy minden ügyvéd gazember, lop, csal és hazudik, az nem rágalmazás, akkor sem, ha egy ügyvédnek mondom szemtől szemben, száz ember füle hallatára. Ilyen esetben ugyanis nem egy konkrét emberről állítok valamit, hanem általánosságban. Ha azonban azt mondom, hogy XY ügyvéd meglopott és elsikkasztotta a pénzemet, akkor ez rágalmazás.
- Ha hatóság előtt állítom azt (akár úgy, hogy panaszlevelet írok a Kamarának), hogy XY ügyvéd meglopott, akkor ez nem rágalmazásnak, hanem hamis vádnak minősül.
- Ha valakinek azt mondom, hogy „te szemét!”, akkor ez nem rágalmazás, mivel ezzel a kifejezéssel nem állítok az illetőről semmilyen negatív tényt. Ha a kifejezést más is hallja, akkor pedig becsületsértés.
A rágalmazás internetes fórumokon is elkövethető
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a facebook, az internetes blogok, vagy akár egyes cikkekhez fűzött kommentek ugyanúgy nagy nyilvánosságként minősülnek a jogban, mintha fizikailag is egy térben lennénk több száz emberrel. A rágalmazást nem csupán szóban, hanem internetes fórumokon, közösségi oldalakon is el lehet követni, utóbbi esetben a bizonyítása is jóval könnyebb, hiszen írásos bizonyíték van az elkövetésre, amely lementhető, utóbb könnyen rekonstruálható. Az elkövető sok esetben bele sem gondol mondatai következményeibe, pedig a rágalmazás vétsége akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, és a cselekmény elkövetése még súlyosabban minősül, ha az elkövető aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva követi el.
A közösségi oldalak hírfolyamán, üzenő falán történő tényállítások minden esetben más személyek előtt történnek, hiszen azt a többi felhasználó is láthatja, olvashatja, míg egy privát üzenetben küldött rágalmazó tényállítás a bűncselekményt nem valósítja meg, hiszen azt csak az érintett olvassa, társadalmi megbecsülését, megítélését nem befolyásolja.
A tettleges becsületsértés
Jó, ha tudjuk, hogy a jog nem csupán a szóbeli gyalázkodást, hanem a kisebb fokú tettlegességet is becsületsértésnek minősíti. Ha tehát valaki nyilvánosan felpofoz, leköp stb. valakit, az tettleges becsületsértésnek minősül, amely szintén bűncselekmény. Ha viszont a tettlegesség már bármilyen sérülést okoz, akkor az már súlyosabb büntetéssel járó testi sértésnek minősül.
A valóság bizonyítása
Ha valakiről a becsület csorbítására alkalmas tényt állítunk mások előtt, akkor számíthatunk arra, hogy az illető feljelentést tesz ellenünk. Ha azonban ez a tény igaz, és be is tudjuk bizonyítani, mentesülünk a felelősség alól. A jog ezt a valóság bizonyításának nevezi. A valóság bizonyításának azonban csak akkor van helye, ha a becsület csorbítására alkalmas tényt a közérdek, vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. A gyakorlatban ilyen eset akkor történik, amikor egy újság valakiről, a közvélemény tájékoztatása érdekében leleplező cikket közöl. Ha ilyenkor a cikkben szereplő személy rágalmazás miatt feljelentést tesz, de az újságíró be tudja bizonyítani, hogy amit írt, az igaz, akkor nem vonható felelősségre. A közvélemény tájékoztatása ugyanis olyan közérdek, ami miatt helye van a valóság bizonyításának.
Ugyanígy helye van a valóság bizonyításának akkor is, ha valakiről állítom, hogy meglopott, ő pedig ezt tagadja, és rágalmazás miatt feljelentést tesz. Az ugyanis, hogy az elkövető kiléte kiderüljön, olyan jogos érdekem, amelyre tekintettel a jog megengedi a valóság bizonyítását.
Mi tehetünk ha megrágalmaznak?
Ha úgy érezzük, hogy valaki megrágalmazott minket, vagy megsértette a becsületünket, először is mindenképpen konzultáljunk egy ügyvéddel. Az ügyvéd ugyanis segít eldönteni, hogy valóban megtörtént-e a rágalmazás illetve becsületsértés, vagy csak mi éreztünk sértőnek valamit, ami viszont az objektív mérce szerint nem minősül becsület csorbítására alkalmasnak.
Jó, ha tudjuk továbbá, hogy a rágalmazás és a becsületsértés magánindítványra büntetendő magánvádas eljárás, ami azt jelenti, hogy ilyen esetben nekünk kell bizonyítanunk azt, hogy amit állítunk, az valóban megtörtént, és a vádat is nekünk kell képviselnünk a bíróságon, nem pedig az ügyésznek. Ha nem tudjuk bebizonyítani a bűncselekményt, akkor pedig nekünk kell viselnünk a büntetőügyben felmerült költségeket. Általában akkor számíthatunk sikerre, ha van írásos bizonyítékunk, hang- vagy videofelvételünk az eseményekről.
Az eljárást nekünk kell megindítanunk feljelentés megtételével, amihez csatolnunk kell a bizonyítékainkat, a feljelentést pedig a bírósághoz kell benyújtanunk. Ha nincs szükség további bizonyításra, akkor a bíróság megidézi a feleket egy személyes meghallgatásra. A személyes meghallgatás célja a felek békítése, amely ha sikeres, az eljárás lezárul az elkövető elítélése nélkül. Ha a személyes meghallgatáson a feljelentő nem jelenik meg, akkor a törvény szerint ezt úgy kell tekinteni, hogy visszavonta a feljelentését, és a bíróság ekkor is megszünteti az eljárást.
Ha a felek nem békülnek ki, megkezdődik a tárgyalás, ahol a feljelentő ismerteti a feljelentését, az elkövetéssel vádolt személy pedig nyilatkozhat az abban foglaltakra. Ezt követően a bíróság megvizsgálja a bizonyítékokat, majd az abban foglaltak mérlegelésével hoz ítéletet.
Sérelemdíj
Ha becsületünket, jó hírnevünket sértik, nem csupán büntetőeljárást indíthatunk, hanem polgári peres eljárásban sérelemdíjat is követelhetünk. A sérelemdíj lényegében egy pénzbeli kártérítés a minket ért személyiségi jogsértésért. Ilyen esetben csupán azt kell bizonyítanunk, hogy a személyiségi jog, jelen esetben tehát a becsület megsértése bekövetkezett, az azonban már nem számít, hogy ezzel együtt tényleges vagyoni kárunk is keletkezett-e. A sérelemdíj mértékét a bíróság mérlegeléssel állapítja meg, figyelembe véve a jogsértés súlyát.
***
Mások becsületének, jó hírnevének megsértése tehát sokszor egy könnyelmű kijelentéssel is elkövethető, különösen akkor, ha ezt a kijelentést egy internetes fórumon tesszük. Nem mindig egyszerű azonban eldönteni, hogy egy adott kijelentés valóban megvalósította-e a rágalmazást vagy a becsületsértést, hiszen a bíróságok nem azt veszik figyelembe, hogy az adott kijelentés sértette-e a feljelentőt, hanem hogy objektív, általános társadalmi megítélés szerint becsületsértőnek tekinthető-e. További nehézség, hogy a megtörténteket nekünk kell bizonyítanunk. Ezért mielőtt feljelentést tennénk rágalmazás vagy becsületsértés miatt, mindenképpen