Miért és hogyan végrendelkezzünk?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Az élet kiszámíthatatlan és váratlan eseményekkel teli, így nem csak a házasságra, gyermekáldásra vagy a nyugdíjas éveinkre érdemes felkészülni, hanem az életünk végére is.

 

A társadalmunkban ugyan még mindig tabu témának számít, sokunk pedig továbbra is félve gondol vagy beszél az elmúlásról és a végrendelkezésről, ugyanakkor a végakartunk megfogalmazása és érvényre juttatása ugyanolyan relevanciával bíró döntést takar, mint amikor arról határozunk, hogy valakivel összekötjük az életünket.

 

Az, hogy akár írásban, akár szóban végrendelkeztünk nem a mi, hanem a szeretteink életére lesz hatással, ezért nem csak saját magunk számára, hanem a továbbélő rokonaink számára is fontos lesz, hogy volt-e végintézkedésünk, és amennyiben igen, az érvényesen és hatályosan jött-e létre.

 

Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy végintézkedés hiányában a törvényes öröklési rend alapján kerül a hagyatékunk felosztásra. Amennyiben erre kerül sor, úgy a hagyatékunk egésze vagy annak egy része nem csak olyanhoz kerülhet, akinek azt az életünkben is szántuk volna, hanem olyanhoz is, akit arra érdemtelennek, vagy arra nem méltónak tartottunk.

 

Az életünkben gyűjtött anyagi javainkkal kapcsolatos akaratunk kifejezésre juttatásán túl a szeretetteljes rokoni kapcsolatok megőrzése érdekében szintén érdemes végrendelkezni.

 

Jelen cikkünk – a teljesség igénye nélkül – arról szól, hogy ezt hogyan, milyen módon tehetjük meg magunk érvényesen és hatályosan.

 

Milyen végrendeletet tehetünk?

Végrendeletet tehetünk közjegyző előtt (közvégrendelet), törvényben meghatározott alaki feltételekkel saját kezűleg írhatjuk, más által is elkészíttethetjük (írásbeli magánvégrendelet), továbbá kivételes esetben – életet fenyegető olyan rendkívüli helyzetben, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé – szóban is végrendelkezhetünk, ugyanakkor a szóbeli végrendelet kizárólag akkor lesz érvényes, ha azt  két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven egész terjedelemben szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadjuk, és egyidejűleg kijelentjük, hogy e szóbeli nyilatkozatunk a végrendeletünk. A szóbeli végrendelet azonban hatályát veszti, ha a végrendelkező a rendkívüli helyzet megszűnése utáni megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet. Ha tehát a végrendelkező a szóbeli végrendelet megtétele után végintézkedését írásba foglalta, abban az esetben az írásbeli végrendelet átveszi a szóbeli végrendelet helyét.

A szóbeli végrendelettel kapcsolatban azonban hangsúlyoznánk az örök érvényű latin mondást: verba volant, scripta manent (a szó elszáll, az írás megmarad), ezért a továbbiakban az írásbeli végrendelettel foglalkozunk.

Hogyan írjunk végrendeletet saját magunk?

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:17. § -a rögzíti, hogy milyen alaki feltételei vannak annak, hogy érvényes végrendeletet írjunk.

Abban az esetben tehát, ha magunk írjuk a végrendeletet, az alábbiakra figyeljünk:

  1. Az elejétől a végéig saját kezűleg írjuk (nem géppel).
  2. A végrendelet készítésének idejét tüntessük fel.
  3. Amennyiben több lapból áll, az oldalszámokat folyamatos sorszámokkal jelöljük.
  4. Kizárólag a saját végakaratunkat tartalmazza (amennyiben házastársunkkal közös végrendeletet kívánunk tenni, arra külön szabályok vonatkoznak).
  5. Ne felejtsük el aláírni.

Amennyiben szeretnénk géppel írni a végrendeletünket, annak érvényességéhez a fentiekben felsorolt feltételeken túl szükség lesz arra, hogy a Ptk. 7:18. § és 7:19. § foglalt feltételeknek megfelelő két tanú együttes jelenlétében a végrendelet oldalait a tanúk és mi magunk is minden oldalon aláírjuk, vagy amennyiben már aláírtuk, a tanúk előtt az aláírást magunkénak ismerjük el.

Kik azok, akik kizárólag közjegyző előtt tehetnek végrendeletet?

A Ptk. 7:14. § (4) és (5) bekezdése kimondja, hogy

  • a korlátozottan cselekvőképes kiskorú (tehát az a kiskorú, aki 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen),
  • a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy
  • vak, írástudatlan, vagy olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van.

 

Mit tartalmazzon a végrendeletünk?

Végrendelkezni nem csak a teljes vagyonról, hanem annak egy részéről is lehet. Tehát, ha valaki a lakását szeretné például az unokájára hagyni, de a többi vagyontárggyal kapcsolatban nincs szándéka, rendelkezhet csak a lakásról is érvényesen, nem kell ehhez a teljes vagyonról rendelkeznie.

A végrendeletbe nemcsak juttatásokat lehet belefogalmazni, kötelességeket is előírhatunk egyes személyek részére. Megszabhatjuk például, hogy milyen legyen a temetésünk, és ennek költségeit kinek kell viselnie, vagy ki gondozza halálunk után a kutyánkat. Akár arról is rendelkezhetünk, hogy a lakásunk örököse a szomszédnak kell adja az általa kiválasztott könyveket, stb.

A törvény szerint bárkit lehet az örökösünk, nem kell, hogy rokoni kapcsolatban álljunk egymással. Fontos azonban tudni, hogy az a személy, aki a végrendelet alapján valamit is örököl tőlünk, nem vehet részt a végrendelet megfogalmazásában vagy leírásában, és nem is lehet végrendeleti tanú. Ha egyik közeli rokonunk véletlenül közjegyző, akkor lehetőleg ne hozzá menjünk közvégrendeletet tenni.

Miért érdemes ügyvéd segítségét és közreműködését kérni a végakartunk megfogalmazásában?

A fentiek szerint egyszerűnek tűnhet egy végrendelet megírása, ugyanakkor – tekintettel az öröklési jog komplexitására – több olyan jogi kérdés is felmerülhet, amelynek megválaszolása nélkül akár az alaki feltételek fennállása esetén is érvénytelen, vagy hatálytalan lehet a végrendeletünk.

Kérdésként merülhet fel a helyettes örökös nevezése, utóörökös nevezése, a kitagadás, érdemtelenség, hogy mit jelent a növedékjog, vagy akár az, hogy házastársként hogyan és milyen módon örökölhetünk.

 

Ne felejtsük a bölcs közmondást: barátot bajban, házastársat váláskor, testvért örökléskor ismeri meg az ember.

Amennyiben örökléssel, végrendelettel kapcsolatos kérdése lenne, forduljon hozzánk bizalommal!

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest