Beköszöntött az adventi időszak, már csak néhány hét van hátra karácsonyig, a karácsony azonban nem csupán a családoknak, hanem a kereskedőknek is ünnep. Ez az az időszak ugyanis az évben, amikor a legtöbbet vásárolunk, és néha nem is mindig megfontoltan, hiszen az a cél vezérel minket, hogy örömet szerezzünk a szeretteinknek. Bármikor előfordulhat azonban, hogy a drága ajándék nem úgy működik, ahogyan azt a boltban elképzeltük, vagy mégse tetszik annak, akinek szántuk, így nem árt tudni, milyen jogi lehetőségeink vannak ilyen esetekben.
Visszaveszik, ha nem tetszik?
Ez az a kérdés, amelyet jó, ha elsőként felteszünk, mielőtt megvásárolunk egy terméket valaki másnak ajándékba. A jogszabályok ugyanis abban az esetben, ha áruházban, magunk választjuk ki a terméket, alapvetően nem biztosítanak számunkra elállási lehetőséget – vagyis a boltok nem kötelesek visszavenni tőlünk a terméket, ha meggondoltuk magunkat (tehát ha ez történik, semmilyen panaszt sem tehetünk). Ugyanakkor a legtöbb üzlet éppen a karácsonyi ajándékvásárlásra tekintettel biztosítja ezt a lehetőséget – azonban mindig derítsük ki, hogy meddig élhetünk ezzel.
Más a helyzet, ha a terméket online rendeljük, ugyanis az interneten történő vásárlásokra más szabályok vonatkoznak. Tekintettel arra, hogy internetes vásárlásnál nem tudunk élőben meggyőződni a termék tulajdonságairól, továbbá arról, hogy megfelel-e az igényeinknek (jó-e a méret, a szín, a fazon stb.), ezért az áru megérkezésétől számított 14 napon belül indoklás nélkül elállhatunk. Ez azt jelenti, hogy ha megkapjuk a terméket, de mégsem tetszik, 14 napon belül visszaküldhetjük. A vállalkozásnak ebben az esetben vissza kell fizetnie részünkre a teljes vételárat, illetve a szállítási költségeket is (postaköltség).
A 14 nap alatt nem kell megérkeznie az árunak az eladóhoz, elég, ha ez idő alatt csak feladjuk. Jó, ha tudjuk azonban, hogy a visszaküldéssel kapcsolatos költségek minket terhelnek. Vannak olyan szolgáltatók, akik a termék szállítási költségét nem térítik vissza, azonban a visszaküldés ingyenes – ez szintén jogszerű eljárás.
Az eladónak az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napja van arra, hogy a termék árát visszafizesse. Ez a gyakorlatban általában úgy történik, hogy ha az eladóhoz visszaérkezik a termék, köteles 14 napon belül visszautalni a pénzünket. Ha már a termék megérkezése előtt értesítettük az eladót arról, hogy elálltunk, jó, ha tudjuk, hogy ő csak akkor köteles fizetni, ha megérkezett a termék.
Sokan nem tudják, hogy ki lehet-e próbálni a terméket a 14 napos elállási idő alatt, hiszen egyes kereskedők azzal rémítik a fogyasztókat, hogy ha nem eredeti a csomagolás, nem veszik vissza. Ez azonban természetesen nem így van, hiszen az elállási jog lényege éppen az, hogy megbizonyosodjuk arról, hogy a termék rendeltetésszerű használatra alkalmas és egyéni céljainknak is megfelel. Tehát a csomagolás felbontása és a termék kipróbálása nem vezet az elállási jogunk elvesztéséhez. Amint azonban eldöntöttük, hogy nincsen szükségünk a termékre, ezt követően már ne használjuk, óvjuk meg állagát, hogy minél jobb állapotban tudjuk azt a kereskedőnek visszajuttatni, ugyanis a termék tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges mértékű kipróbálást meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felelősséggel tartozunk az eladó felé.
Mi tehetünk, ha hibás a termék?
Hibás termékekre már alapvetően más szabályok vonatkoznak, mint ha egyszerűen csak meggondoltuk magunkat: ilyenkor az eladó kötelessége, hogy a hibát kijavítsa vagy kicserélje a hibás terméket egy jól működőre.
A Ptk. által biztosított szavatossági szabályok szerint a fogyasztók a termék hibája esetén elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhetnek, vagy ha a kijavítást vagy a kicserélést a kereskedő nem vállalja vagy csak aránytalanul hosszú időn belül, úgy is dönthetnek, hogy elállnak a szerződéstől, azaz kérik vissza a pénzt. Természetesen ez a jog nem illeti meg korlátlan ideig a fogyasztókat, tehát ha a mosógép 10 évig kifogástalanul működik, akkor 10 év elteltével nem vihetjük vissza a boltba azzal, hogy adjanak egy másikat. Ha a termékre az eladó jótállást adott, akkor ezen idő alatt, illetve ha ez a jogszabályban meghatározottnál rövidebb idő, akkor fogyasztóként a vásárlástól számított 2 évig jelezhetjük azt, hogy a termék hibás, és úgy gondoljuk, hogy a hiba már a vásárláskor is fennállt. A vásárlástól számított 6 hónapig pedig a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba nem állhatott fenn a vásárláskor, a 6 hónapon túli időre viszont a bizonyítási kötelezettség (arra vonatkozóan, hogy a hiba már a vásárláskor is fennállt) a fogyasztót terheli.
A szavatossági vagy jótállási idő a vásárlás napjától kezdődik. Ha a termék üzembe helyezését a kereskedő vagy annak megbízottja végzi, akkor a kezdőnap az üzembe helyezés napja.
Ha a hiba azonnal jelentkezik, a vásárlástól számított 3 napon belül a kereskedő köteles kicserélni a terméket, ha azt kérjük – nem kell tehát megvárnunk a javítást. Ha mégis kijavítást kérünk, a kereskedőnek törekednie kell arra, hogy azt 15 napon belül elvégezze.
Ha a hibát felfedezzük, törekedjünk arra, hogy a felfedezéstől számított 2 hónapon belül közöljük azt a kereskedővel. A 2 hónap számít ugyanis késedelem nélküli közlésnek – ha ezt túllépjük, az ebből eredő kárért már mi vagyunk a felelősek.
Mikor van a termékre jótállás, vagy más néven garancia? Egyrészről ezt a termékhez csatolt jótállási jegyről tudhatjuk meg, másrészről bizonyos termékek esetén a jogszabály kötelezően is előírja a jótállást – ilyenek tipikusan a tartós fogyasztási cikkek, például műszaki cikkek, jármű, hangszer, bútor stb. A kötelező jótállás ideje egy év. Ezen idő alatt, ha a termék meghibásodik, gond nélkül vissza lehet vinni, és a kereskedő köteles azt kijavítani, kicserélni, vagy ha ez nem lehetséges, visszafizetni az árát.
Óvakodjunk a megtévesztő akcióktól
A karácsony előtti időszakban az ember amúgy is általában többet vásárol a kelleténél, és egyes kereskedők ezt igyekeznek minél inkább a javukra fordítani. A legtöbb ember számára csábító, ha valamely terméket az eredeti árához képest jelentős akcióval hirdetnek meg – annak ellenére, hogy ez néha csak a látszat. Ha egy terméket a kereskedő akciós áron hirdet meg, feltüntetve az eredeti árat is, azonban tényszerűen az eredeti ár soha nem létezett, ezt a magatartást a fogyasztóvédelem tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak nevezi és bünteti. Ilyen esetben ugyanis a fogyasztót nem a jó marketing, hanem a megtévesztés készteti arra, hogy megvásároljon egy terméket.
Ugyanígy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősíti a fogyasztóvédelmi hatóság azt, ha a fizetéskor derül csak ki, hogy egy akciósnak meghirdetett termék valójában jóval többe kerül. Ilyen esetek lehetnek a következők:
- az akciót jelző táblát már az akció tényleges kezdete előtt néhány nappal elhelyezik a boltban
- a pénztárgépet nem aktualizálják, így a termék vonalkódjának beolvasásakor még az eredeti árat olvassa be
- az akciót jelző felirat és tábla az akció lejártát követően is kint marad
Ha tehát a boltban vásárolgatás közben kifejezetten azért veszünk meg valamit, mert a kiírás szerint akciós, fizetéskor azonban az eredeti árat próbálják tőlünk elkérni, nyugodtan hivatkozzunk a táblán szereplő kiírásra, a bolt pedig köteles lesz a terméket az akciós áron eladni nekünk. Ha ugyanis nem így tesz, törvényt szeg, ami miatt a fogyasztóvédelmi hatóságtól bírságra számíthat.
Hova fordulhatunk segítségért?
Ha a kereskedő nem megfelelően jár el velünk szemben, elsőként tegyünk panaszt és kérjük el a Vásárlók Könyvét. A kereskedő köteles az általunk tett panaszról jegyzőkönyvet felvenni, amelyből egy példányt át is kell adnia. A panaszt ezt követően a kereskedőnek 30 napon belül ki kell vizsgálnia, és értesítenie kell minket az eredményről, továbbá arról is, hogy ha a kivizsgálás eredményével nem értünk egyet, milyen hatósághoz vagy békéltető testülethez fordulhatunk. A 30 nap alatt nem csak a választ kell a kereskedőnek elkészítenie, hanem azt el is kell küldenie a fogyasztó által megjelölt postai címre. Ha a panasz a kereskedő szerint azonnal kivizsgálható, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kereskedőnek a panasszal kapcsolatos álláspontját is.
Ha úgy érezzük, hogy a kereskedő nem megfelelően vizsgálta ki a panaszunkat vagy nem a megfelelő döntést hozta ezzel kapcsolatban, fogyasztóvédelmi panasszal ezt követően az illetékes járási hivatalokhoz fordulhatunk. A járási hivatalok elérhetősége az alábbi linken található: http://jarasinfo.gov.hu/. Emellett számos hasznos információt találhatunk a http://fogyasztovedelem.kormany.hu oldalon is. Ha pedig jogi segítségre van szükségünk, akár a kereskedővel szembeni panasz megfogalmazásához, akár az illetékes békéltető testület előtti eljáráshoz, mindenképpen kérjük ki egy fogyasztóvédelmi kérdésekben jártas ügyvéd segítségét.