A magyar jogrendszer több eszközzel is igyekszik biztosítani az esélyegyenlőséget a szociálisan hátrányos helyzetben lévő személyek számára. Ezen mentességek és kedvezmények a feleket személyi körülményeikre tekintettel, vagy a per tárgyánál fogva illetik meg. A jogalkotó biztosítja, hogy egyes eljárásokban az ügyfél jogai ne sérüljenek azzal, hogy ha a vagyoni helyzete miatt nem tud jogot érvényesíteni akkor se essen el az igényérvényesítés lehetőségétől. Másrészről ugyanakkor a jogalkotónak és a jogalkalmazóknak el kell kerülniük, hogy megalapozatlan ügyekkel terheljék a feleket és az igazságszolgáltatás rendszerét.
A költségkedvezmények esetén a peres fél részben vagy egészben mentesül a perköltség megfizetése vagy előlegezése alól. A költségkedvezményeknek két csoportja van: a költségmentesség, illetve a költségfeljegyzési jog.
- A költségmentességben részesülő fél nem köteles előlegezni vagy viselni azon költségeket, amelyeket egyébként köteles lenne.
Különböző költségkedvezmények lehetőségét biztosítja az érintettek számára a jogszabály attól függően, hogy a költségmentesség a felet személyi körülményei, jövedelmi- és vagyoni viszonyai (személyes költségmentesség) alapján kérelemre vagy a per tárgya (tárgyi költségmentesség) alapján külön kérelem nélkül, hivatalból illeti meg.
- A költségfeljegyzési jog a költségkedvezmények másik esete, amikor a fél mentesül költségelőlegezés kötelezettsége alól, amely egyébként általánosan alkalmazandó. Ilyenkor a fél helyett az állam előlegezi meg az illetéket és az eljárás során felmerülő egyéb költségeket, de a feljegyzett illetéket és a megelőlegezett költséget végső soron a pervesztes fél köteles megfizetni az államnak.
A tárgyi költségmentességet az egyes eljárások esetében törvény külön rendelkezése határozza meg. A felet költségmentesség illeti meg például a gondnoksági perben, származási perben, szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási perben, munkaügyi vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben, bányakár megtérítése iránti perben, természetes személy által a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve bűncselekménnyel összefüggésben felmerült sérelemdíj megfizetése iránt indított perben.
A fél részére személyes költségmentességet kell engedélyezni a jogszabályban foglalt feltételek esetén így például ha a fél:
- rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és vagyona nincs;
- aktív korúak ellátására jogosult vagy ilyen személy közeli hozzátartozójával él közös háztartásban;
- közgyógyellátásban részesül;
- átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy;
- menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára jogszabályban biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, vagy
- a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították
- ha a jogszabályban foglalt feltételek ugyan nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.
A fél részére teljes költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év bruttó havi átlagkeresetének 30%-át, és vagyona nincs.
Teljes vagy részleges költségfeljegyzési jog pedig akkor illeti meg, ha a jogszabályban foglalt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy az illeték és a valamennyi per során felmerülő költség várható összegének előzetes megfizetése félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene.
A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolására egy nyomtatványt kell kitölteni és azt megküldeni az eljáró bíróság részére.
Amennyiben kérdése lenne a költségkedvezményeket illetően forduljon hozzánk bizalommal!
