Kézbesítés szabályai

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Sok esetben jelentőséggel bír bizonyos iratok, jognyilatkozatok kézbesítésének pontos dátuma, figyelemmel arra, hogy ezen időponthoz különféle jogkövetkezmények fűződhetnek, különösen akkor, ha hivatalos iratról van szó. Erre szolgál a kézbesítést igazoló tértivevény, amely tartalmazza a postára adás pontos napját, továbbá a kézbesítés megkísérlésének, valamint a küldemény átvételének pontos napját, azonban amennyiben csak ajánlott küldeményként adunk fel bizonyos levelet, úgy ez esetben is nyomon követhető a levél kézbesítése az úgynevezett küldeményazonosító (RL szám) segítségével a Magyar Posta honlapján elérhető nyomkövetés szolgáltatással, azonban ez nem minősül hivatalos igazolásnak. A kézbesítés szabályainak ismertetésekor ugyanakkor a fontos kérdés az, hogy mikor tekinthető egy küldemény kézbesítettnek, ha annak átvétele valamilyen oknál fogva nem valósul meg a címzett által. Jelen cikkünkben ennek szabályait kívánjuk bemutatni.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) tartalmazza a bírósági iratok kézbesítésének szabályait. Ezen törvény alapján a bírósági iratokat postai szolgáltató útján kell a címzett részére kézbesíteni. Amennyiben a fél meghatalmazott útján jár el a perben vagy törvényes képviselője (például szülő, gyám, gondnok) vagy más személy jogosult eljárni, ezen esetekben az ő részükre kell kézbesíteni a bírósági iratokat. A bírósági iratok kézbesítésére a törvény felállít egy ún. kézbesítési fikciót, mely alapján, ha a címzett az átvételt megtagadta, akkor a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni a bírósági iratokat, továbbá, ha a kézbesítés azért sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át, vagyis a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, akkor az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

A Pp. szabályain kívül hasonló szabályokat találhatunk az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (Ákr.), amely szinte megegyezik a Pp. szabályaival. E szerint a nem elektronikusan közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett hatósági nyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy székhelyéről a hatósághoz

  1. a) „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját,
  2. b) „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját

követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

Fontos kiemelni, hogy a Pp., valamint az Ákr. kizárólag a bírósági és a közigazgatási eljárás során keletkező iratok át nem vétele esetén állít fel ilyen vélelmet. Azonban sok írásban megtett jognyilatkozat hatályosulásának feltétele, hogy azt a címzett határidőben megkapja, mert csak ebben az esetben váltja ki a küldője által kívánt joghatást. Vagyis a jogszabály vagy szerződés által előírt határidő betartásához nemcsak elküldeni szükséges ezen határidőn belül a levelet, hanem a címzettnek határidőben át is kell vennie. Az ilyen iratok átvételének megtagadása esetére, vagy a kézbesítés sikertelenségére semmilyen vélelmet nem ír elő törvény. Így ezekben az esetekben egy későbbi bírósági eljárás során lefolytatott bizonyítás alapján dönti el a bíróság, hogy a jognyilatkozat a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározottak alapján érvényesen került e megküldésre a címzettnek. Egy ilyen bírósági eljárás kimenetele kétséges, ugyanis egyedi ügyekben, egyedi körülmények között a bíróság nem közöltnek tekintett olyan nyilatkozatokat is, amik „nem kereste” jelzéssel jöttek vissza, illetve egy másik eseti döntésben a bíróság nem ismerte el határidőben megtettnek azt a nyilatkozatot, amelyet annak küldője határidőben postára adott, de a címzett – annak ellenére, hogy erre módja lett volna – csak a határidő lejárta után vett át.

A lakásbérleti szerződéssel kapcsolatosan küldött felszólító, illetve felmondó levél vonatkozásában azonban a bírói gyakorlat alapján a levélről való tudomásszerzés, vagyis a közlés időpontjának azt az időpontot tekinti, amikor a címzett utoljára abban a helyzetben volt, hogy a küldeményt átvegye. Vagyis az a nap minősül a kézbesítés napjának, amikor a posta „nem kereste” jelzéssel visszaküldi a levelet a feladónak.

A bizonytalan kézbesítési időpont elkerülése érdekében ajánlott, hogy abban az esetben, ha a felek egymással szerződést kötnek, akkor a szerződésben meghatározásra kerüljön a szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételének és kézbesítésének szabályai, valamint az átvétel megtagadására vagy a küldemény kézbesíthetetlenségének esetére kézbesítési vélelem kerüljön szabályozásra.

Azonban előfordul olyan eset, hogy a szerződésben elmarad a kézbesítésre vonatkozó szabályok kikötése és jogszabályban előírt írásbeli jognyilatkozat megküldése szükséges a másik félnek. Ilyen esetben fontos, hogy mindenképpen ajánlott tértivevényes levélként kerüljön feladásra a levél, mivel egy esetleges bírósági eljárásban ezzel tudjuk bizonyítani a postára adás napját, valamint azt a napot, amikor a kézbesítést megkísérelték.

Az előbb említettek alapján, ha a felek között szerződés jön létre mindenképpen érdemes részletesen szabályozni a kapcsolattartást és az írásbeli jognyilatkozatok kézbesítésének szabályait, hogy a meghatározott határidőhöz kötött jognyilatkozatok esetén ne okozzon a későbbiekben problémát a levél kézbesítésének bizonyítása.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest