Elővásárlási jog a gyakorlatban, röviden az elővásárlási jogról
Jelen cikkünkben az elővásárlási jog intézményét és annak gyakorlati nehézségeit szeretnénk röviden bemutatni, hiszen, ha olyan ingatlant kívánunk megvásárolni, amelyre vonatkozóan más személynek elővásárlási joga van, akkor fel kell készülnünk, hogy az eljárás – kiváltképp, ha több tucat tulajdonostárs van – jóval hosszabb, költségesebb lesz, amennyiben pedig figyelmen kívül hagyjuk a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jogokat, az akár az egész adásvételi szerződést meghiúsíthatja, vagy később okozhat jelentős problémákat.
A való életben a legnagyobb problémát a nagy számú elővásárlásra jogosultak jelentik, amellyel általában társasházak esetén találkozhatunk. A több száz lakás tulajdonosának általában a többi lakásra elővásárlási joga lehet az alapító okirat szerint, de ami még gyakoribb, hogy a társasházi tulajdonostársaknak az osztatlan közös tulajdonába tartozik például egy albetéten szereplő teremgarázs és a saját beállóhelyüket érintően csak a „közösből” rendelkeznek meghatározott tulajdoni hányaddal.
Irodánk újonnan induló LawTime elnevezésű podcast sorozatának 2. részeben Kollégáink hosszabban beszélgettek erről a jelenségről, amely az alábbi linkre kattintva érhető el:
Mi is az az elővásárlási jog?
Elsődlegesen érdemes tisztázni, hogy pontosan mit is jelent ez a fogalom. Az elővásárlási jog alapulhat szerződésen vagy jogszabályon.
Szerződésen alapuló elővásárlási jog:
Az ingatlan tulajdonosa szerződéssel bárkinek biztosíthat elővásárlási jogot, de gyakoribb eset amikor a társasházak lakásai külön tulajdonban vannak, ezért ugyan a törvény erejénél fogva nem áll fenn elővásárlási jog, azonban a társasház alapító okiratában mégis elővásárlási jog kerül kikötésre. Ennek oka lehet, hogy a tulajdonosok meg tudják válogatni a szomszédokat, illetve elkerüljék, hogy a teremgarázsban lévő gépkocsi beállót olyan személy vegye meg, akinek a házban nincs is lakása. Nem kötelező, de érdemes a szerződéssel alapított elővásárlási jogot az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyeztetni, hiszen ennek elmulasztása esetén az elővásárlásra jogosult a jóhiszemű, ellenérték fejében szerző vevővel szemben nem hivatkozhat arra, hogy őt nem értesítették és így nem tudta gyakorolni az elővásárlási jogát – megjegyzendő ugyanakkor, hogy a körültekintő szerződéskötés része az alapító okirat megtekintése, így e téren nem érdemes apellálni a jóhiszeműségre, hiszen ez egy kikérhető információ akár az eladótól, akár a közös képviselőtől.
Jogszabályon alapuló elővásárlási jog:
A cikk szempontjából releváns intézményt nézve jogszabály alapján közös tulajdonban álló ingatlan tulajdoni hányadának értékesítése esetén a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben, igazolhatóan közölni az elővásárlásra jogosultakkal, hiszen a vevő akkor tudja az adott ingatlant/teremgarázst megvásárolni, ha a felhívásban meghatározott időtartam alatt az elővásárlásra jogosult ezen jogát nem gyakorolja vagy írásban kifejezetten lemond arról.
Hol nem érvényesül az elővásárlási jog?
Vannak bizonyos esetek, ahol egyes tényezők miatt kizárt az elővásárlási jog, mint például az ingatlan ajándékozással, tartási vagy öröklési szerződéssel történő átruházása vagy cseréje esetén, de akkor sem, ha például a tulajdonos vagyoni hozzájárulásként a gazdasági társaság részére tulajdonba adja (apportálja) az ingatlant.
Hogyan kell felhívni az elővásárlásra jogosultat?
Ennek több gyakorlata is ismert, Irodánk általában már a megkötött szerződést küldi meg az elővásárlásra jogosultaknak ajánlott levélként tértivevénnyel, vagy pedig a másik bevett gyakorlat alapján előzetesen küld levelet az ajánlat ismertetésével a tulajdonostársaknak, hiszen ezáltal lehet később a földhivatal felé igazolni a felhívás megküldését, valamint annak az elővásárlásra jogosult általi átvételét, de nincs akadálya annak sem, hogy az eladó akár kis számú tulajdonostársak esetén egyesével bekopogjon a lakókhoz és személyesen adja át a felhívást és a jogosult akár azonnal egy lemondó nyilatkozatot írjon alá.
Nagyszámú lakással rendelkező társasházak esetén bevett gyakorlat, hogy jól látható helyre (például a faliújságra) meghatározott időtartamra kifüggesztésre kerül a vételi ajánlat, így az elővásárlásra jogosultak értesülhetnek arról, azonban ezzel nehezebb bizonyítani a tudomásszerzést és ismertek olyan esetek (ld. később) ahol a bíróság elvárta volna a jogosultak külön értesítését is.
Mi történik, ha az elővásárlásra jogosult elfogadja a vételi ajánlatot?
Abban az esetben, ha az elővásárlásra jogosult az eladó felé elfogadó nyilatkozatot tesz, akkor köztük jön létre az adásvételi szerződés ugyanazokkal a feltételekkel, mint, ami korábban a vevővel rögzítésre került. Arra az esetre, ha több elővásárlásra jogosult is akként nyilatkozott, hogy élni kíván az elővásárlási jogával speciális szabályok vonatkoznak.
Mi a jogkövetkezménye a felhívás elmulasztásának?
Alapvetően már a földhivatali eljárás során is szükséges igazolni a tulajdonjog bejegyzéshez a felhívást, illetve az elővásárlásra jogosultak nyilatkozatait, azonban ha esetleg mégsem derül ki a földhivatali eljárás során a jogsértés, akkor az elővásárlásra jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzésétől számított 30 napon (de legkésőbb a szerződéskötéstől számított maximum 3 éven) belül pert indíthat a felekkel szemben azzal a feltétellel, hogy az ajánlatot elfogadja és teljesítőképességét igazolja. Ilyen igény érvényesítésének, a hatálytalanságra való hivatkozásnak van helye.
Mikor mellőzhető a felhívás?
A vételi ajánlat közlése két esetben mellőzhető, ha:
- az elővásárlásra jogosult ismeretlen helyen tartózkodik vagy
- más körülmények miatt a közlés rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járhat.
Az első eset még kevesebb fejtörést okozhat, mivel ebben egységes a gyakorlat. Ismeretlen helyen tartózkodó személy felkutatása nem várható el, mert a felkutatása számottevő késedelemmel járna. Tehát az eladónak nem feladata az ingatlan-nyilvántartásban lévő lakcímek ellenőrzése, a külföldi jogosultak részére a vételi ajánlat közlése, az azonban elvárható, hogy a közhiteles nyilvántartásban legalább a társasházban, de az ügy egyedi körülményeihez igazodóan akár a belföldön bejegyzett lakóhellyel rendelkező jogosultakkal a vételi ajánlatot közölje – megjegyezzük, hogy Irodánk a folyton változó gyakorlat folytán minden esetben megküldi a külföldiek részére is a jogvitát elkerülendő. A gyakorlat szerint a postai közlés néhány tízezer forintos költsége a vételárra tekintettel nem tekinthető aránytalannak. (Álláspontunk szerint azonban a későbbi peres eljárást elkerülvén, amennyiben a tértivevényes levél kézbesítése nem volt sikeres, úgy érdemes adatszolgáltatási kérelmet benyújtani a Belügyminisztérium részére és megküldeni az ajánlatot az elővásárlása jogosult bejelentett lakcímére is. Ezzel még mindig jobban járunk, mint egy peres eljárással felmerülő perköltség megfizetésével.)
A második eset esetén már találkozhatunk ellentmondásokkal Ugyanis a gyakorlat szerint nem terheli e felhívási kötelezettség az eladót azokkal a tulajdonostársaival szemben, akiknek tartózkodási helye például ismeretlen vagy külföldi és a PK 9. száma ezen esetkört tovább boncolgatva kifejezetten rögzíti, hogy közlési kötelezettség alól mentesítő kivételnek számíthat a tulajdonostársak viszonylag nagy száma is. Azonban az, hogy mi tekinthető „viszonylag nagy számnak”, a bírói gyakorlat alapján mindig egyedileg mérlegelendő és az jogszabályi szinten nincs egyértelműen és számszerűsítve sem meghatározva.
Egy 2005-ös bírósági határozat alapján 62 tulajdonostárs esetén nem kívánta meg az ajánlatközlést, azonban ismert olyan eset is, ahol kimondta a földhivatal, hogy nem hivatkozhatnak erre a felek, ha 50 különböző városban/országban élő elővásárlásra jogosult van, önmagában a jogosultak nagy száma sem feltétlenül mentesít teljes egészében a közlési kötelezettség alól.
A Kúria egy teremgarázs tárgyában született határozatában felülírta a korábbi jogértelmezést amikor kimondta, hogy sok jogosult esetén az eladónak nem kötelessége az értesítés, DE a jogosultak akár három év múlva is megtámadhatják az adásvételi szerződést. Az említett esetben a teremgarázs 126 személy osztatlan közös tulajdonában állt és az eladó az elővásárlásra jogosultak nagy számára tekintettel úgy gondolta, hogy nem szükséges a felhívás, ezért megkötötték a szerződést. Ezt követően az egyik tulajdonostárs értesült a földhivatali határozatban az eladásról és azt követően, hogy a kérésére nem vonták vissza a felek a földhivatali kérelmüket, majd erre tekintettel bejegyezték a vevő tulajdonjogát, a bejegyző határozatot megtámadta bíróság előtt.
Érdekesség, hogy első és másodfokon még elutasították a keresetét arra hivatkozással, hogy az eladó nem volt köteles közölni a jogosultakkal a vételi ajánlatot a nagy számra tekintettel, azonban harmadfokon a Kúria ugyan elismerve, hogy nincs közlési kötelezettség a nagy szám miatt, de kimondta, hogy ha egy elővásárlásra jogosult más úton értesül az eladási szándékról akkor meghatározott időn belül gyakorolhatja az elővásárlási jogát.
Mi az a dologösszesség?
Fontos továbbá azzal is tisztában lenni, hogy ha például az eladó az elővásárlási joggal terhelt lakást a garázzsal együtt oszthatatlan módon, ún. dologösszességként kívánja eladni, akkor az elővásárlásra jogosult a dologösszesség egészére vonatkozó ajánlatot csak teljes egészében fogadhatja el, tehát nem választhat, hogy csak az ingatlant vagy a garázst kívánja megvásárolni. Ha csak az egyiket szeretné megvenni, az már új ajánlatnak minősülne, így az nem akadálya a szerződés megkötésének.
*
A fentiekben kifejtettek alapján jól látható, hogy az elővásárlási jog gyakorlása vonatkozásában nagyon sok buktató van és jobb, ha a felhívás során kellő körültekintéssel és óvatossággal járunk el, ellenkező esetben akár 3 évvel később is meghiúsulhat egy szerződés. Érdemes ezért olyan tapasztalt és felkészült ügyvéd segítséget igénybe venni, aki már az adásvételi szerződésbe is olyan elemeket épít bele és az elővásárlása jogosultak kiértesítése során is megfelelő felkészültséggel jár el, amelyek kellő garanciákat nyújtanak a feleknek. Irodánk egyaránt vállalja az adásvételi szerződés elkészítését, véleményezését, az elővásárlásra jogosultak kiértesítését, valamint a már kialakult jogvita vonatkozásában a szakszerű jogi tanácsadást és egy esetleges közigazgatási per megindítását, annak során a felperes jogi képviseletének teljeskörű ellátását.
