DUGÓ, VAGY KUPAK? – AVAGY EGY PERES ELJÁRÁS MARGÓJÁRA

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Irodánk egyik peres ügye a „Dugó, vagy kupak problematika”, amely egy komoly kártérítési jogeset, amely egy icipici ténybeli kérdésen alapul és amely azt mutatja, hogy a jogszabályok gyakorlati alkalmazása igen sok esetben szül érdekes szituációkat, amelynek eredménye sokszor a váratlan és kedvező fordulat…

Ügyfelünk egy nap az alábbi problémát adta elő: egy nagyobb esőzés következtében a társasházi garázsban levált egy dugó és emiatt a helyiség beázott és fél méter mély vízben történő úsztatásra késztette az Ügyfelünk gépjárművét, amely gazdasági totálkáros lett. A vízelvezető kialakítása nem rendelkezett visszacsapó szeleppel, melyre hivatkozással indított Ügyfelünk peres eljárást – amely azonban, mint kiderült irreleváns tény volt.

Ügyfelünk első fokon elvesztette az ügyet – ekkor jött Irodánkhoz, hogy az ítélettel szemben szeretne fellebbezni figyelemmel arra, hogy az Ítélet kihirdetését követően megszerezte a kiviteli terveket és mérnök barátja segítségével rádöbbentek arra, hogy a tervekkel szemben nem kupak, hanem dugó került beépítésre ott, ahol víz beömlött. Akármilyen egyszerűen is hangzik a probléma gondoljunk bele: egy kupaknak, amelyet fel kell csavarni a helyére jóval nagyobb a nyomástűrő képessége, mint egy dugóé – amely még egy pezsgős üvegből is könnyen kirobban.

Irodánk az ügyet elvállalta, de már itt nehézségbe ütközött az eljárásjogi szabályok folytán, mivel új tényeket és bizonyítékokat kívánt előadni a fellebbezésben, amelyet csak kivételes esetekben lehet – ezért is kérjük az ügyfeleinket, hogy lehetőleg az ügy kezdetekor mindent bocsássanak a rendelkezésre. Ügyfelünk szerencséjére az eljárási törvényünk lehetőséget biztosít arra, hogy új tényt adjon elő a fellebbező fél, ha önhibájából az adott tényről nem volt tudomása és ránézve az kedvezőbb döntést eredményez. Az előzőekben leírtak, valamint az elsőfokú bíróság helytelen bizonyítási eljárása folytán a másodfokú bíróság helyt adott a fellebbezésünknek és utasította az elsőfokon eljáró bíróságot, hogy tárgyalja tovább az ügyet.

Az ügyben egy kérdés állt fenn immáron: ha és amennyiben dugó (lsd. pezsgős dugó) került beszerelésre kupak (lsd. pl. az ásványvizes flakon csavaros teteje) helyett, úgy ez kiviteli hibának tekinthető-e és felelősségre vonható-e emiatt a társasház?

Irodánk és Ügyfelünk szerint igen, mivel a Ptk. egy rendelkezése kimondja, hogy az épület hiányosságaiért és részeinek lehullásaiért a tulajdonos – jelen esetben tehát a társasház – felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy megfelelően járt el az építés és karbantartás kapcsán, vagy neki nem felróható módon járt el a károk megelőzése érdekében. Jelen jogszabályi hivatkozás még kiegészítendő azzal, hogy a tulajdonos akkor is felel, ha nem ő maga építette, vagy mást bízott meg a karbantartással. Tehát úgy tűnt minden adott a pernyertességhez.

Sajnos amilyen egyszerűnek látszik a fenti jogszabályhely annak ellenére igen nehézkes volt a tárgyalások sora az alábbiak folytán:

  1. a bíróság nem tulajdonított relevanciát annak az általános fizikai ténynek, hogy egy kupak nyomástűrő képessége nagyobb, mint egy dugóé, tehát egy kupak nem eshetett volna ki a helyéről – ahogy cseppet sem törődött azzal a ténnyel sem, hogy nem megfelelő volt a kivitelezés;
  2. az eljáró szakértő nemcsak a tényeket adta elő, hanem jogszabályi értelmezésre is kitért és részéről rejtett hibának (tehát olyan hibának, amelyet nem lehet gondosság mellett észrevenni) minősítette;
  3. a társasház jogi képviselője kemény csatát vívott annak érdekében, hogy bizonyítsa, hogy a társasház az egész helyzetről nem tehet mivel karbantartási kötelezettsége alapvetően nincs és nem tudott a kivitelezési hibáról.

A hosszas elsőfokú eljárás végére az elsőfokú bíróság – annak ellenére, hogy minden tény és jogi háttér ellene szólt – ismét a társasháznak adott igazat. Ügyfelünk és Irodánk is felháborodva fogadta az ítéletet, melyre tekintettel újabb fellebbezést nyújtott be.

Hosszas jogi felkészülés végére elérkezett a közelmúltban a másodfokú tárgyalás, amely végre meghozta az ügyben a nagy áttörést: a másodfokú bíróság nemcsak, hogy igazat adott Ügyfelünknek és Irodánknak, de egyúttal meg is állapította, hogy a társasház a felelős azért, ha kiviteli hiba történt és ily módon a gépjárműben keletkezett károkat köteles megtéríteni – és nem számít az, hogy az adott hibáról tudott-e vagy nem.

A fenti történet nem tartalmaz hosszas jogi bemutatást inkább arra szántuk, hogy megmutassuk, hogy addig érdemes harcolni, amíg csak lehet és ha csaknem a jogi képviselő nem ajánl mást, úgy nem szabad feladni mindaddig, amíg az eljárás során élhetünk a jogainkkal. Mert sok esetben apró tények és a jogszabályok alapos ismeretének együttese megfordíthat egy többmilliós peres eljárást – mert valljuk be egy dugó és egy kupak között tényleg nincs nagyon nagy különbség első látszatra…

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest