Mi történhet, ha a havi bevételek nem fedezik az összes kiadást, és választani kell, hogy a törlesztőrészletet vagy számlát fizessük be?
Ezekben az esetekben a legtöbben úgy döntenek, hogy a hitelintézettől, illetve banktól felvett kölcsönük törlesztőrészletét fizetik meg először, és csak ezt követően rendezik valamilyen prioritási sorrend szerint a különböző havidíjakat, illetve rezsiköltségeket. Ennek egyik oka éppen a 2008-2009-es pénzügyi- és gazdasági válság, és annak hatása, ugyanis az emberekben a mai napig erőteljesen él az a félelem, hogy a „bank elviheti a házat”, emiatt sokan inkább a törlesztőrészleteket fizetik ki először, hogy a hitelező pénzintézet ne mondja fel a hitelt, és indítson ellene végrehajtási eljárást.
A különböző szolgáltatókkal (energia, gáz, tv, távközlés) szemben felhalmozott tartozást azonban a mai napig sokan képesek könnyelműen kezelni, mivel nem gondolnak arra, hogy az ingatlanuk elvesztése / elárverezése az ilyen tartozások felhalmozásából is következhet, különösképpen, ha olyan ingatlan kerül elő a végrehajtási eljárásban, amely ingatlan egy kölcsön fedezetéül szolgál. Az ilyen esetekben a jelzálogjog jogosultnak a kölcsön felmondása nélkül is joga van végrehajtást indítani az adós ellen, az így megindult végrehajtási eljárás költségei pedig – tekintettel a többmilliós tőketartozásra – olykor jóval magasabbak lehetnek, mint az adós szolgáltató felé fennálló teljes tartozása.
Hogyan indul a zálogjogosulti bekapcsolódás?
A végrehajtási eljárás megindításának tehát egyik kevésbé ismert, ám annál jelentősebb formája a zálogjogosulti bekapcsolódás hatására indult végrehajtási eljárás, amely biztosítja a zálogjogsult számára a zálogtárgyból történő kielégítést. Magát a zálogjogosulti bekapcsolódást a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht) szabályozza, ezen belül a VI. fejezet 114/A. § az ingóságok, a VII. fejezet 140. § pedig az ingatlanok vonatkozásában. A törvény az ingatlanok esetében tulajdonképpen visszautal az ingóságokra vonatkozó szabályokra, így azok érvényesek az ingatlanokra is.
A bekapcsolódás hatására indult végrehajtási eljárás előfeltétele, hogy az adós ellen már folyamatban van egy végrehajtási eljárás (alapügy), amelyben az adós tulajdonát, vagy résztulajdonát képező – zálogjoggal terhelt ingatlan – lefoglalásra került. Míg főszabályként a végrehajtási eljárás megindításának egyik feltétele, hogy már lejárt, esedékes tartozása legyen az adósnak, addig ebben az esetben nem szükséges, hogy a tartozás esedékes legyen, ugyanis a végrehajtás megindításának, illetve az arra vonatkozó kérelem előterjesztésének lehetősége annál fogva nyílik meg a zálogjogosult számára, hogy az az alapügyben lefoglalásra került a szóban forgó ingatlan.
Amikor a végrehajtó lefoglalja az ingatlant, haladéktalanul köteles értesíteni az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultját a lefoglalás tényéről, és azzal egyidejűleg, hogy tájékoztatja az ingatlanra vonatkozó becsértékről, felhívja a zálogjogosultak figyelmét a bekapcsolódás iránti kérelem előterjesztésére. A zálogjogosult számára azért különösen fontos, hogy bekapcsolódjon a végrehajtási eljárásba, mivel csak így marad meg a lehetősége arra, hogy a zálogtárgyból eladásából befolyó pénzösszegből részben vagy teljes egészében kielégítsék a követelését, az ingatlan esetleges árverezése esetén. A zálogjogosultnak a bekapcsolódás iránti kérelmét a felhívás átvételét követő 15 munkanapon belül kell előterjesztenie, amelyet az eljáró végrehajtó útján küld meg az illetékes bíróságnak.
Milyen költségekkel jár a kérelem előterjesztése?
A kérelem előterjesztésével felmerülő költségek közül a legjelentősebb az eljárási illeték, amely főszabályként a tőkekövetelés 1%-a, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 350.000,- Ft.
Mi történik a kérelem előterjesztése után?
A bíróság a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül intézkedik az alapügy felfüggesztéséről, azonban ezekben az esetekben nem a teljes a végrehajtási eljárás kerül felfüggesztésre, hanem kizárólag a zálogtárggyal – jelen esetben a lefoglalt ingatlannal – kapcsolatosan kerül felfüggesztésre az eljárás, így az alapügyben továbbra is lehetőség van olyan végrehajtási cselekmények foganatosítására, amelyek nem érintik a zálogtárgyat.
A bíróság a felfüggesztésről szóló végzést azzal a felhívással küldi meg az adós részére, hogy nyilatkozzon afelől, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját és összegszerűségét elismeri-e. Amennyiben az adós a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatta, és állítását valószínűsítette, úgy a bíróságnak a kérelmet el kell utasítania. Azonban, ha a zálogjog alapjául szolgáló ügyletet közjegyzői okiratba foglalták, úgy sem a jogalap, sem az összegszerűség adós általi vitatásának nincs helye. A bíróságnak akkor is el kell utasítania a kérelmet, ha „a zálogjogosult az adós hozzátartozója vagy olyan jogi személy, amelynek az adóssal való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a zálogjog alapítására a gazdálkodó szervezet és tagja között került sor”.
Amennyiben a bíróság a zálogjogosult kérelmét alaposnak találja, a végzésben megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának, illetve engedélyezi számára, hogy az alap végrehajtási eljárásba bekapcsolódjon. A bíróság ugyanebben a végzésében rendelkezik a kérelem előterjesztésével felmerült költségekről (pl.: eljárási illeték, ügyvédi munkadíj) is, amelyek megfizetésére az adós köteles. A végzés jogerőre emelkedését követően az adós ellen új végrehajtási eljárás megindítására kerül sor, amelyben a zálogjogosult már végrehajtást kérőként van jelen.
Fontos kiemelni, hogy a bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás szorosan kapcsolódik az alapügyhöz, függ annak sorsától. Amennyiben például az alapügy részletfizetés miatt szünetel, úgy a zálogjogosult végrehajtási eljárása is szünetel, ha pedig az alapügyben az adós az ingatlan elárverezése előtt megfizeti a tartozását és ennek következtében az alapügy megszűnik, akkor a zálogjogosult eljárása kizárólag a bekapcsolódással felmerült költségekre korlátozódik.
Összefoglalva
Egy zálogjoggal terhelt ingatlan végrehajtási eljárásban történő lefoglalása komoly többletköltséget jelenthet az adósnak (például: illeték, ügyvédi munkadíj, egyéb végrehajtási költségeket), illetve az ingatlan elárverezésének valószínűsége is megnő. Adós szemszögből tehát érdemes elkerülni, hogy a követeléseket jogi útra tereljék, különösképpen az olyan esetekben, ahol zálogjoggal terhelt ingatlan lefoglalására is sor kerület, mert az csak tovább súlyosbíthatja az adós helyzetét.
Végrehajtás indult Ön ellen? Végrehajtást szeretne kezdeményezni? Keresse az Újváry Zsolt Ügyvédi Irodát, mi segítünk Önnek!