Melyiket válasszam? – versenyjog és fogyasztóvédelem

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

A versenyjog egy olyan területe a jognak, ami általában csendesen a háttérben húzódik meg, nem jön elő tolakodóan a hírekben. A hétköznapi életben sem kell versenyjogi kérelmeket írogatnunk, ezért a legtöbb ember számára homályos lehet a fogalom. Sportfogadásokkal foglalkozik vajon? Vagy a sportesemények lebonyolításával? Esetleg a doppingtesztekkel?

Ezek a tippek nagyon messze esnek az igazi jelentésétől, ezért szeretnénk bemutatni, hogy mi is a versenyjog, és egy megtörtént eseten keresztül szeretnénk bemutatni, hogy milyen fontos kérdésekben dönthet ez a titokzatos jogterület.

A versenyjog

Ha azt mondjuk, hogy Gazdasági Versenyhivatal, az már ismerősebben cseng? Ennek a hivatalnak a feladata, hogy a versenyjog szabályait betartsák Magyarországon, úgyhogy egy fogalommal máris közelebb kerültünk a versenyjog jelentéséhez: gazdaság.

Mielőtt még azt hinné a kedves olvasó, hogy a téma nem érdekli, hiszen a gazdasági verseny biztos a nagy részvényesek küzdelméről szól, szeretnénk megkérni mindenkit, hogy ne ítéljen elhamarkodottan. A versenyjog végeredményben a fogyasztók érdekét hivatott védeni, vagyis komoly hatással lehet a hétköznapi életünkre, ezért érdemes megismerkedni vele, hogy hatékonyan működhessen.

A gazdasági verseny lényege, hogy a kínálati oldal szeretne valamit eladni – lehetőleg minél drágábban, a keresleti oldal pedig szeretne valamit venni – lehetőleg minél olcsóbban. Ha láttunk már alkudozást, ismerős lehet, hogy elindul az árazás két oldalról, és középen kötnek egy kompromisszumot. Ez lenne az ideális működése is a gazdaságnak.

Vannak viszont olyan tisztességtelen szereplők a gazdaságban, akik ezeket a szabályokat felrúgják, és óriási károkat okoznak eladóknak és vevőknek egyaránt.

A kínálati oldal károsítása

Ez az eladóknak és szolgáltatóknak okoz kárt. Például, ha van egy sikeresen befutott termék, amit drága pénzen előállítottak, biztonságosságát letesztelték, minősítéseket szerzett és engedélyeztették, nagy károkat tudna okozni, ha a piacon megjelennének silány másolatok.

A másolat csak arra jó, hogy külsőre az eredeti termékre hasonlítva elhitesse az emberekkel, hogy az eredetit vették meg. De a minőség gyakran elmarad az eredetitől, így gyakran hibás, rövid életű áruról van szó.

Az adott márkához viszont az embereknek fűződik egy elképzelése. Például: megbízható, biztonságos, hatékony, stb. Ha valaki egy másolatot vesz, ami nem rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, negatívan érintené az eredeti eladót, rontaná a hírnevét, elpártolnának tőle a vásárlók.

A keresleti oldal károsítása

Ez azt jelenti, amikor a verseny szereplője a vevőknek okoz kárt. A keresleti oldalon sokszor magánszemélyek szerepelnek, akik egyben fogyasztóknak is minősülnek. A fogyasztók védelme pedig kiemelten fontos.

Például, gondoljunk bele, ha lenne összesen két tejtermelő üzem az egész országban. A tej hétköznapi termék, a legtöbb embernek szüksége van rá. Ha az egyik cég azzal próbálna profitra szert tenni, hogy megemeli az árait, azzal csak annyit érne el, hogy a vevők a másik cégtől veszik a tejet, tehát nem hogy jól járna, de a vevők még el is pártolnának tőle. Viszont ha megbeszélik közösen, hogy egyszerre emeljenek árat, akkor nem veszíthetnek, mert az emberek úgysem tudják máshonnan beszerezni a terméket. Ez lehet racionális emelés is, például az infláció mértékével, de nagy igazságtalanságokhoz is vezethet, ezért ezt valakinek kordában kell tartani. Erre való a Gazdasági Versenyhivatal.

Azonban nem csak az árak manipulálása okozhat kárt a vevőknek. Fentebb említettük, hogy a másik cég termékének utánzása mekkora kárt okozhat a versenytársnak. Nem kell feltétlenül szándékos akció álljon a másolás mögött. Az is előfordulhat és ugyanolyan veszélyes, ha a külső megjelenés véletlenül hasonlít egy másik árucikkre, és a vásárló a hasonlóság miatt esetleg összekeverheti. Például egy tisztítószert nem lenne jó sampon helyett használni, vagy rovarirtót dezodor helyett.

Az egészségügyi cikkek kiemelten veszélyes területnek számítanak, ezért a Gazdasági Versenyhivatal nagyon szigorúan veszi a szabályokat. Erről tanúskodik az alábbi megtörtént eset is. A jogeset anonimizálása miatt a felek nevét kitalált nevekkel helyettesítjük.

Melyik pirulát válasszam?

Gyógyi Zrt. 1993-ban elkezdett forgalmazni egy antidepresszáns gyógyszert Magyarországon, aminek a szabadalmi oltalma 1996-ban lejárt, de ettől függetlenül tovább forgalmazta – ennek egyébként semmi akadálya nincs, csak a találmányát ezen túl más is hasznosíthatja. A gyógyszert krém és zöld színkombinációjú kapszulákban, fóliázott lapkás kiszerelésben, négyzet alakú gyógyszeres dobozban forgalmazza. A doboz bal oldalán függőlegesen zöld csík húzódott.

Egészség Zrt. 1997-től kezdte el gyártani az ugyanilyen hatóanyagú antidepresszáns gyógyszerét, csak más névvel. Kinézetre nagyon hasonlított az eredeti termékre, a krém és zöld színkombinációjú kapszulák fóliázott lapkás kiszerelésben, téglalap alakú gyógyszeres dobozban kerültek forgalomba. A gyógyszeres doboz jobb oldalán függőlegesen halvány zöld-sárga színű csík húzódott.

Fontos része a történetnek, hogy mindkét antidepresszáns gyógyszer vényköteles, azt a betegeknek csak pszichiáter, vagy neurológus szakorvos írhatja fel.

Ki nyeri a csatát?

Gyógyi Zrt. persze beperelte az Egészség Zrt.-t mondván, hogy szerinte tisztességtelen, hogy ugyanolyan gyógyszert, ugyanolyan kinézettel hoz forgalomba – akkor is, ha a szabadalom már lejárt, hiszen nem a gyógyszer hatóanyaga volt a probléma, hanem a kinézete.

A Gyógyi Zrt. arra hivatkozott, hogy a versenyjogról szóló törvény szerint tilos az árut az ő hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, illetve olyan megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.

Mivel a kapszulák ugyanúgy néztek ki, az egyedi külsőt lemásolva összetéveszthetővé tette a két terméket, tehát pernyertességre számíthatott a Gyógyi Zrt.

Meglepő módon, mégis első fokon elbukott az ügy, tehát a bíróság nem adott igazat Gyógyi Zrt.-nek. A bíróság azzal indokolta a döntését, hogy a doboz külsőre jól elkülöníthető, a nevük is más, így nehéz összetéveszteni. Az egyezést csak az láthatja, aki a doboz tartalmát kibontja. Mivel vényköteles termékről van szó, ezért csak szakorvos írhatja fel, őt pedig nem befolyásolja a gyógyszer színe és formája, hanem a hatóanyagot fogja nézni. Ezért az összetéveszthetőség veszélye nem áll fenn.

Ki nyeri a háborút?

Gyógyi Zrt. nem nyugodott bele a döntésbe, és fellebbezett. Jól is tette, mert a Legfelsőbb Bíróság (ma már Kúriának hívják) a javára döntött.

A végső következtetés az volt, hogy a Gyógyi Zrt. gyógyszerének jellegzetes külsejét a fóliázott lapkás kiszerelésben megjelenő, sajátos színkombinációjú kapszula határozza meg. Egészség Zrt. ugyancsak fóliázott lapkás kiszerelésben forgalmazza saját gyógyszerkészítményét.

A kapszulák összehasonlításával megállapítható, hogy azok ugyanolyan méretűek és színűek, fóliázott lapkás kiszerelésű csomagolási módjuk pedig teljesen azonos. Ráadásul a gyógyszerek célközönsége is megegyezik, a hatóanyag is ugyanaz. Ilyen nagy átfedés esetén az összetéveszthetőség kizárására önmagában nem alkalmas a külső csomagolás, a dobozok részbeni különbözősége, ha a gyógyszerek egyéb tulajdonságai egybeesnek.

A bíróság tehát arra kötelezte az Egészség Zrt.-t, hogy szüntesse be azoknak a gyógyszereknek a gyártását, amik hasonlítanak a Gyógyi Zrt. gyógyszereire.

Bár a fenti eset a két cég közti hadakozás volt, valójában veszélyeket is rejthet magában, ha például az egyik cég olyan adalékanyagot használ, ami allergiás reakciót vált ki. Sok orvos írja fel a betegnek úgy a „szokásos” gyógyszert, hogy a páciens a gyógyszer tulajdonságait mondja el. Például „az a rózsaszín kerek fájdalomcsillapító”. Ha egy másik gyógyszerrel összetéveszthető a kapszula, az akár rossz következményekkel is járhat.

Ha hasonló esetet észlelünk, és a kinézete két terméknek zavaróan hasonlít egymásra, tegyünk nyugodtan bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál, illetve a járási hivatalok fogyasztóvédelemmel foglalkozó osztályán, hogy az esetet részletesen kivizsgálják, mivel a mi érdekünk is, hogy a termékeket könnyen meg tudjuk különböztetni.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest