Szigorúbb szabályok szerint folynak ezután az adósi ingatlanárverések a végrehajtási szabályok módosítása óta. A változások az adósokat hivatottak védeni, illetve a követelések minél hatékonyabb kielégítését célozzák meg.
A márciusi jogszabálymódosítás szigorúbb feltételekhez köti a fogyasztónak minősülő adósok lakóingatlanának árverésre bocsátását. A korábbi 70% helyett, most csak az ingatlan becsült értékének 100%-ára tett vételi ajánlat tekinthető érvényesnek, amennyiben az adósnak nincs több lakóingatlan a nevén, és az eljárás megkezdése előtti fél évben és jelenleg is az adott ingatlanban él. Amennyiben az ingatlan nem minősül fogyasztónak, továbbra megszerezhetők a becsült érték 70%-nak megfelelő összegért.
Ki minősül fogyasztónak?
A Ptk. úgy határozza meg, hogy az, aki foglalkozásán, üzleti tevékenységi körén kívül, természetes személyként kötötte a végrehajtás alapjául szolgáló szerződést, vagyis magánemberként válik adóssá, az fogyasztónak minősül, és kedvezőbb helyzetbe kerül az árverezési eljárás során.
Újdonság még, hogy az árverésen megvásárolható ingatlanok legalacsonyabb vételi árát is felemelték, mert korábban sokaknak állhatott érdekében az ingatlanok olcsón, jóval ár alatti megszerzése.
Az új szabályozás célja, hogy a lakóingatlanok legalább forgalmi értéken kerüljenek értékesítésre, valamint, hogy ezáltal a fennálló követelések is minél nagyon mértékben térüljenek meg.
Mire kell figyelni annak, aki árverésen szeretne ingatlant vásárolni?
Fontos, hogy az, aki bírósági eljárásban, árverés útján szerez ingatlant, legyen tisztában azzal, hogy előfordulhat, hogy csak hosszú idő után tudja birtokba venni az ingatlan, ugyanis sok esetben a korábbi tulajdonos nem együttműködő a kiköltözés kérdésében. Továbbá azt is számításba kell venni ezekben az esetekben, hogy az eljárásban érdekelt felek mind élhetnek kifogással az eljárás lefolyásával kapcsolatban, ami ugyancsak hosszú idővel meghosszabbíthatja a tényleges tulajdonszerzést.
Árverezés esetén milyen sorrendben elégítik ki a követeléseket?
Legtöbbször a végrehajtást kérők között van az “első jogosult”, aki a kielégítési hierarchiában az első helyen áll. Devizahiteles eladósodás esetén ezek többnyire bankok, követeléskezelők. Ezek a követelések jó esetben sem szoktak túl alacsonyak lenni, legtöbbször az ingatlan árverési vételára éppencsak elegendő az első jogosult követelésére. Azonban őket is megelőzi a végrehajtó, valamint az állam, illetve a nekik járó végrehajtási költség, amely úgyszntén nem kevés összegű. Tehát csak a végrehajtási költségek kiegyenlítése után követlkezik az első jogosult, illetve a hierarchiában meghatározott követelők sora.
Mit tekintünk lakóingatlannak?
Az 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról szóló törvény 147. § (4). szerint lakóingatlannak kell tekinteni a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó, illetőleg gazdasági épületet, épületcsoportot és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttesét, ezen kívül pedig az ingatlan-nyilvántartásban üdülő rendeltetési jelleggel nyilvántartott ingatlant, ha az ingatlan címe megegyezik az adós lakóhely igazolására szolgáló személyazonosító okmányban megjelölt címmel és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben az ingatlanban volt.
A módosítás szerint, amennyiben az árverezés megindítása után egy évvel még nem sikerült a lakóingatlant a forgalmi értékén árverezni, elfogadható a kikiáltási ár 90%-nak megfelelő ajánlattételi összeg is. A jogszabály ezzel az engedménnyel ténylegesen ad egy menekülő utat arra az esetre, ha hosszabb idő elteltével sincs kereslet az ingatlanra nézve, s ekkor szinte majdnem a régi szabályoknak megfelelő összegre, a becsérték 80%-ra leengedi a legkisebb érvényes vételi ajánlatot. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a második árverés is sikertelen volt, a végrehajtást kérők nem vették át az ingatlant követelésük beszámítása fejében, a végrehajtó folyamatos árverésre írta ki az ingatlant, és egy újabb eredménytelen év telik el ezután is.
Az elektronikus árverés növeli a hatékonyságot
Lehetőség van az ingatlanok elektronikus árverésére is, amelynek célja, hogy növelje a bírósági végrehajtások hatékonyságát, mivel ilyen módon szélesebb tömegek részére teszi lehetővé, hogy abban árverési vevőként részt vehessenek.
A licitnaplóban lehet nyomon követni az összes érvényes vételi ajánlatot, amit az ingatlanra tettek, illetve az is egyszerűen követhető, hogy mennyi az aktuálisan legmagasabb összegű ajánlat, amelynél magasabb összegű ajánlatot kell tennie a következő licitálónak. A közzététel legutolsó adatai bárki számára megtekinthetőek.
Már működik az új rendszer
A jogszabályváltozás hatálybalépése óta több ingatlanárverési hirdetmény is megjelent az új szigorított eljárási rend szerint. A módosítás érintette azokat az ügyeket is, amelyek már folyamatban voltak a módosítás hatálybalépésekor, azonban még nem került sor az árverés kitűzésére, valamint azokat az eljárásokat is, amelyekben már közzétételre kerültek az árverési hirdetmények, de a módosítás hatálybalépése napjáig még nem érkezett a kikiáltási árat elérő érvényes vételi ajánlat. Ezekben az ügyekben a végrehajtó módosította a már kiírt hirdetményeken az érvényes vételi ajánlat legkisebb összegét.
Az árverések lejárta után a statisztikai adatok tükrében már kimutathatóak lesznek azok az eredmények, amelyek a jogszabályi változásnak köszönhetőek.