Ha egy cég úgy kerül megszüntetésre, hogy a cég cégjegyzékből történő jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa, a törölt cég tulajdonában állt vagyontárgy tulajdonjogi helyzetének a rendezése, illetve a törölt cég javára közhiteles vagy közérdekvédelmi célú nyilvántartásba bejegyzett jog vagy tény nyilvántartásból történő kivezetése érdekében kérelemre vagy hivatalból a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben szabályozott módon vagyonrendezési eljárást lehet lefolytatni.
Vagyonrendezési eljárásnak van helye abban az esetben is, ha a korlátolt felelősségű társaságban (https://drujvary.hu/milyen-ceget-alapitsak-kft-alapitas-elonyei-es-hatranyai/) üzletrésszel rendelkező tag jogutód nélkül úgy szűnt meg, hogy üzletrészéről a megszűnés során nem rendelkeztek.
A vagyonrendezési eljárás lefolytatására tehát csak a cég jogutód nélküli törlését követően van lehetőség. A cég jogutód nélküli megszűnésének tipikus esetei például, amikor a cég végelszámolás, felszámolás, vagy kényszertörlési eljárást követően szűnik meg. Amennyiben egy cég jogutódlással szűnik meg, például egyesül egy másik céggel, vagy átalakul, abban az esetben a vagyonrendezési eljárás lefolytatására nincs mód.
A vagyonrendezési eljárást a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék kérelemre vagy hivatalból folytatja le. Az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja, illetve az kérelmezheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az általa megjelölt vagyontárgyra vonatkozóan követelése áll fenn. Fontos kiemelnünk, hogy a cégjegyzékből törölt céggel szemben a cég törlését követően fellelt vagyonával kapcsolatos igényt érvényesíteni csak a vagyonrendezési eljárás megindítása útján lehetséges. A kérelemnek tartalmaznia kell a törölt cég, valamint azon vagyontárgy azonosításához szükséges adatokat, amely vonatkozásában a vagyonrendezési eljárás lefolytatását kérik, és csatolnia kell azon okiratokat, amelyekkel a vagyontárgy létét, tulajdoni helyzetének rendezetlenségét, illetve a kérelmező követelésének fennállását valószínűsíti.
Hivatalból abban az esetben kell lefolytatni a vagyonrendezési eljárást, ha a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet bejelenti az illetékes törvényszék részére, hogy az általa vezetett nyilvántartásában (pl.: ingatlan-nyilvántartás) a törölt cég tulajdonosként szerepel.
Az eljáró bíróság a kérelem vagy a nyilvántartást vezető szervezet bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a vagyonrendezési eljárás feltételei fennállnak-e, további okiratokat szerezhet be, és a kérelmezőt, valamint a törölt cég volt tagjait és az esetleg fellelhető korábbi vezető tisztségviselőit meghallgathatja.
Amennyiben a kérelemre induló vagyonrendezési eljárás során a bíróság szerint megállapítható a megjelölt vagyontárgy megléte és hogy az a törölt cég tulajdonában állt, a bíróság elrendeli a vagyonrendezési eljárás lefolytatását. Az előbb említett feltételek fennállása esetén is lehetséges azonban, a bíróság a vagyonrendezési eljárás iránti kérelmet elutasítja. Erre akkor kerülhet sor, ha valószínűsíthető, hogy a fellelt vagyontárgy értékesítéséből befolyó összeg az eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket sem fedezné. Ez esetben a bíróság az eljárás mellőzésével a vagyontárgyat a kérelmező, vagy több kérelmező esetén a kérelmezők tulajdonába adja, feltéve, ha erre a kérelmező(k) igényt tart(anak).
Amennyiben a törvényszék a vagyonrendezési eljárás lefolytatását elrendeli, akkor a Cégközlönyben közzétett végzésben a bíróság a felszámolók névjegyzékéből vagyonrendezőt jelöl ki. Továbbá a bíróság a végzésében felhívja a törölt cég volt hitelezőit, illetve tagjait, hogy a vagyontárgyra vonatkozó igényeiket harminc napon belül a vagyonrendezőnek jelentsék be, illetve csatolják az igényt megalapozó okiratokat, amely igényeket a vagyonrendező nyilvántartásba vesz.
Az igények bejelentését, és nyilvántartását követően a vagyonrendező a vagyontárgyat nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy árverés útján értékesíti. A vagyonrendezési eljárás alapvető célja tehát nem az, hogy az előkerült vagyontárgyat kiadják a törölt cég volt tagjainak vagy hitelezőinek, illetve más kérelmezőknek, hanem, hogy azok az imént meghatározott módon értékesítésre kerüljenek.
A vagyontárgy értékesítése kivételesen mellőzhető, ha az eljárásban résztvevők azt közösen kérik, valamint megfizetik az eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket és a vagyonrendező díját. Az eljárásban résztvevőknek az erre vonatkozó megállapodásukat, illetve kérelmüket a vagyonrendezőnek az értékesítés megkezdése előtt kell bejelenteniük.
A vagyontárgy értékesítését követően a vagyonrendező a bíróság részére vagyonfelosztási javaslatot készít, amely tartalmazza az értékesítésből befolyt bevétel tervezett felosztását, e javaslatra az érdekeltek észrevételt tehetnek A vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeg az eljárás és az értékesítés költségeinek, illetve a vagyonrendező díjának elszámolását követően elsődlegesen a hitelezői igények kielégítésére szolgál. Ha a rendelkezésre álló összeg valamennyi hitelezői igény kielégítésére nem elegendő, a hitelezők kielégítése követeléseik arányában történik meg.
Abban az esetben, ha hitelezői igényt nem jelentettek be, vagy a rendelkezésre álló, értékesítésből befolyó összeg a hitelezői igényeket meghaladja, az összeg felosztása a cég volt tagjai között főszabályként a cég törlésekor fennálló részesedésük arányában történik meg azzal, hogy a felosztás során azok a tagok, akik igényt nem jelentettek be, figyelmen kívül maradnak.
Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatása kötelező és a vagyontárgy értékesítése nem járt sikerrel, a vagyontárgyat a jogosult igénylőnek akkor lehet kiadni, ha a vagyonrendező felmerült költségei és díja megfizette. Ha nincs igénybejelentő vagy a kérelmező természetben nem tart igényt a vagyontárgyra, az ingó vagyontárgy a Ptk. szabályai szerint uratlan vagyonnak minősül, tehát a dolognak nincs tulajdonosa. Az uratlan dolog tulajdonjogát bárki megszerezheti, aki a dolgot tulajdonszerzés szándékával birtokba veszi. Amennyiben ingatlan vagyontárgy értékesítése sikertelen, és nincs olyan igénybejelentő, aki természeteben igényt tartana az ingatlanra, akkor a bíróság az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését rendeli el.
