A vagyonrendezési eljárás – Törölt cég vagyonának a rendezése

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Ha egy cég úgy kerül megszüntetésre, hogy a cég cégjegyzékből történő jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa, a törölt cég tulajdonában állt vagyontárgy tulajdonjogi helyzetének a rendezése, illetve a törölt cég javára közhiteles vagy közérdekvédelmi célú nyilvántartásba bejegyzett jog vagy tény nyilvántartásból történő kivezetése érdekében kérelemre vagy hivatalból a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben szabályozott módon vagyonrendezési eljárást lehet lefolytatni.

Vagyonrendezési eljárásnak van helye abban az esetben is, ha a korlátolt felelősségű társaságban (https://drujvary.hu/milyen-ceget-alapitsak-kft-alapitas-elonyei-es-hatranyai/) üzletrésszel rendelkező tag jogutód nélkül úgy szűnt meg, hogy üzletrészéről a megszűnés során nem rendelkeztek.

A vagyonrendezési eljárás lefolytatására tehát csak a cég jogutód nélküli törlését követően van lehetőség. A cég jogutód nélküli megszűnésének tipikus esetei például, amikor a cég végelszámolás, felszámolás, vagy kényszertörlési eljárást követően szűnik meg. Amennyiben egy cég jogutódlással szűnik meg, például egyesül egy másik céggel, vagy átalakul, abban az esetben a vagyonrendezési eljárás lefolytatására nincs mód.

A vagyonrendezési eljárást a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék kérelemre vagy hivatalból folytatja le. Az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja, illetve az kérelmezheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az általa megjelölt vagyontárgyra vonatkozóan követelése áll fenn. Fontos kiemelnünk, hogy a cégjegyzékből törölt céggel szemben a cég törlését követően fellelt vagyonával kapcsolatos igényt érvényesíteni csak a vagyonrendezési eljárás megindítása útján lehetséges. A kérelemnek tartalmaznia kell a törölt cég, valamint azon vagyontárgy azonosításához szükséges adatokat, amely vonatkozásában a vagyonrendezési eljárás lefolytatását kérik, és csatolnia kell azon okiratokat, amelyekkel a vagyontárgy létét, tulajdoni helyzetének rendezetlenségét, illetve a kérelmező követelésének fennállását valószínűsíti.

Hivatalból abban az esetben kell lefolytatni a vagyonrendezési eljárást, ha a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet bejelenti az illetékes törvényszék részére, hogy az általa vezetett nyilvántartásában (pl.: ingatlan-nyilvántartás) a törölt cég tulajdonosként szerepel.

Az eljáró bíróság a kérelem vagy a nyilvántartást vezető szervezet bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a vagyonrendezési eljárás feltételei fennállnak-e, további okiratokat szerezhet be, és a kérelmezőt, valamint a törölt cég volt tagjait és az esetleg fellelhető korábbi vezető tisztségviselőit meghallgathatja.

Amennyiben a kérelemre induló vagyonrendezési eljárás során a bíróság szerint megállapítható a megjelölt vagyontárgy megléte és hogy az a törölt cég tulajdonában állt, a bíróság elrendeli a vagyonrendezési eljárás lefolytatását. Az előbb említett feltételek fennállása esetén is lehetséges azonban, a bíróság a vagyonrendezési eljárás iránti kérelmet elutasítja. Erre akkor kerülhet sor, ha valószínűsíthető, hogy a fellelt vagyontárgy értékesítéséből befolyó összeg az eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket sem fedezné. Ez esetben a bíróság az eljárás mellőzésével a vagyontárgyat a kérelmező, vagy több kérelmező esetén a kérelmezők tulajdonába adja, feltéve, ha erre a kérelmező(k) igényt tart(anak).

Amennyiben a törvényszék a vagyonrendezési eljárás lefolytatását elrendeli, akkor a Cégközlönyben közzétett végzésben a bíróság a felszámolók névjegyzékéből vagyonrendezőt jelöl ki. Továbbá a bíróság a végzésében felhívja a törölt cég volt hitelezőit, illetve tagjait, hogy a vagyontárgyra vonatkozó igényeiket harminc napon belül a vagyonrendezőnek jelentsék be, illetve csatolják az igényt megalapozó okiratokat, amely igényeket a vagyonrendező nyilvántartásba vesz.

Az igények bejelentését, és nyilvántartását követően a vagyonrendező a vagyontárgyat nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy árverés útján értékesíti. A vagyonrendezési eljárás alapvető célja tehát nem az, hogy az előkerült vagyontárgyat kiadják a törölt cég volt tagjainak vagy hitelezőinek, illetve más kérelmezőknek, hanem, hogy azok az imént meghatározott módon értékesítésre kerüljenek.

A vagyontárgy értékesítése kivételesen mellőzhető, ha az eljárásban résztvevők azt közösen kérik, valamint megfizetik az eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket és a vagyonrendező díját. Az eljárásban résztvevőknek az erre vonatkozó megállapodásukat, illetve kérelmüket a vagyonrendezőnek az értékesítés megkezdése előtt kell bejelenteniük.

A vagyontárgy értékesítését követően a vagyonrendező a bíróság részére vagyonfelosztási javaslatot készít, amely tartalmazza az értékesítésből befolyt bevétel tervezett felosztását, e javaslatra az érdekeltek észrevételt tehetnek A vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeg az eljárás és az értékesítés költségeinek, illetve a vagyonrendező díjának elszámolását követően elsődlegesen a hitelezői igények kielégítésére szolgál. Ha a rendelkezésre álló összeg valamennyi hitelezői igény kielégítésére nem elegendő, a hitelezők kielégítése követeléseik arányában történik meg.

Abban az esetben, ha hitelezői igényt nem jelentettek be, vagy a rendelkezésre álló, értékesítésből befolyó összeg a hitelezői igényeket meghaladja, az összeg felosztása a cég volt tagjai között főszabályként a cég törlésekor fennálló részesedésük arányában történik meg azzal, hogy a felosztás során azok a tagok, akik igényt nem jelentettek be, figyelmen kívül maradnak.

Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatása kötelező és a vagyontárgy értékesítése nem járt sikerrel, a vagyontárgyat a jogosult igénylőnek akkor lehet kiadni, ha a vagyonrendező felmerült költségei és díja megfizette. Ha nincs igénybejelentő vagy a kérelmező természetben nem tart igényt a vagyontárgyra, az ingó vagyontárgy a Ptk. szabályai szerint uratlan vagyonnak minősül, tehát a dolognak nincs tulajdonosa. Az uratlan dolog tulajdonjogát bárki megszerezheti, aki a dolgot tulajdonszerzés szándékával birtokba veszi. Amennyiben ingatlan vagyontárgy értékesítése sikertelen, és nincs olyan igénybejelentő, aki természeteben igényt tartana az ingatlanra, akkor a bíróság az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését rendeli el.

06 1 365 1000
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi tájékoztató

Pin It on Pinterest