Társasházi jogok és kötelességek – áldás vagy átok?

Sokan élünk társasházban, fizetjük a közösköltséget, néha részt veszünk a közgyűléseken, azonban legtöbbször nem vagyunk tisztában azzal, hogyan működik egy társasház jogilag, mire használhatják fel a közös kiadásokra gyűjtött pénzt, és mit tehetünk, ha nem mennek jól a dolgok. Ezzel a cikkel ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához szeretnénk segítséget nyújtani.

A társasház fogalma

Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül – így szól a törvényi fogalom. A társasház tehát azt jelenti, hogy egy ingatlanon belül egyes részek külön tulajdonban állnak, az ingatlan más részei pedig osztatlan közös tulajdonban. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy a lakások az egyes tulajdonostársak külön tulajdonába tartoznak, de például a lépcsőház, a padlástér, a folyosók, a házhoz tartozó telek stb. pedig közös tulajdonban állnak. Akinek tehát van egy lakása egy társasházban, az emellett még valamilyen tulajdoni hányaddal rendelkezik a közös tulajdonban álló részek felett is. Ha megnézzük a lakásunkról szóló tulajdoni lapot, akkor láthatjuk is, hogy a lakás négyzetméter nagysága mellett ott szerepel egy arányszám is, amely a közös tulajdoni hányadot jelenti – ezt a tulajdonunkban álló lakás területének az egész társasház területéhez viszonyított arányában számolják ki.

Fontos tudni, hogy akár már 2 lakás is alkothat társasházat, továbbá társasház jogilag nem csak olyan épület lehet, amelyben lakások vannak, hanem például olyan is, ahol csak garázsok, vagy üzletek. A társasházakra vonatkozó szabályokat a 2003. évi CXXXIII. törvényben találjuk.

A társasház működése

Ahhoz, hogy jogilag társasház jöjjön létre egy olyan épületben, melyben legalább két lakás van, a tulajdonostársaknak alapító okiratot kell elfogadniuk. Az alapító okirat rögzíti, hogy egy adott épület mely részei állnak külön tulajdonban, mely részei közös tulajdonban, továbbá milyen tulajdoni hányadok tartoznak az egyes külön tulajdoni részekhez. Az alapító okiratot ügyvédnek vagy kamarai jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, továbbá be kell nyújtani a földhivatalba.

Az alapító okirat elfogadását követő legkésőbb 60 napon belül a társasházi tulajdonos társaknak alakuló közgyűlést kell tartani. Itt választják meg a közös képviselőt vagy az intézőbizottság tagjait (amennyiben a közös képviselő feladatait többen látják el), továbbá a számvizsgáló bizottságot, és döntenek a társasház bankszámlájának megnyitásáról is.

Mit szabályoz a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ)?

A társasház Szervezeti és Működési Szabályzatát szintén az alakuló közgyűlésen, vagy legkésőbb azt követően 60 napon belül tartott közgyűlésen kell elfogadni, a tulajdonostársak egyszerű szótöbbségével. Az SZMSZ az alábbi fontos kérdésekről rendelkezik:

• milyen szervezetek irányítják a társasház működését (pl közös képviselő van-e vagy intézőbizottság, választanak-e számvizsgáló bizottságot stb.),
• milyen módon használhatók az egyes külön tulajdonban álló részek – például a tulajdonosok meghatározhatják, hogy fodrászatot lehet működtetni a társasházban, állatorvosi rendelőt azonban nem
• hogyan kell elszámolni a külön almérővel nem mérhető közüzemi szolgáltatások díját
• milyen feladata és hatásköre van a közös képviselőnek vagy az intézőbizottságnak
• hogyan kell lefolytatni a társasházi közgyűlést és milyen kérdésekben születhet itt döntés
• mi a társasház házirendje.

A Szervezeti és Működési Szabályzat bármikor módosítható, a tagok egyszerű szótöbbségével. Lehetőség van továbbá arra is, hogy az SZMSZ elfogadására vagy módosítására írásbeli szavazással kerüljön sor úgy, hogy a szöveg tervezetét 15 munkanappal korábban a közös képviselő megküldi a tulajdonosoknak, ők pedig visszaküldik azzal, hogy egyetértenek-e a javaslattal, vagy sem.

A házirend

Ahogy arra fentebb utaltunk, a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni a társasház házirendjét is, amelyet azután minden tulajdonostárs köteles betartani. A házirend szabályozza, hogy mikor végezhetünk építési-szerelési munkát vagy más zajjal járó tevékenységet a lakásunkban, továbbá milyen módon használhatjuk a közös tulajdont. Dohányozni például a törvény szerint a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben tilos, kivéve, ha a társasház közgyűlése ezzel ellentétes szabályt állapít meg.

Ha új ingatlant vásárolunk, nem árt tájékozódni a Szervezeti és Működési Szabályzatról és a házirendről, hiszen ezek szabályai az ingatlan mindenkori tulajdonosaira kötelezőek, tehát értelemszerűen nem csak azokra nézve, akik megszavazták az adott szabályt. Ahány társasház, annyiféle furcsasággal találkozhatunk: létezik olyan társasház, ahol megtiltották a nagyobb testű kutyák tartását, de számos helyen szabályozzák például a zajjal járó háztartási gépek használatának idejét, vagy a ház előtti parkolás rendjét is.

Miről dönt a közgyűlés?

A közgyűlésen valamennyi tulajdonostárs részt vehet, és szavazhat a közösség egészét érintő legfontosabb kérdésekről. A társasházakban évente legalább egyszer közgyűlést kell tartani, ahova minden tulajdonost meg kell hívni. A meghívóban ismertetni kell azokat a napirendi pontokat, amelyek majd megtárgyalásra kerülnek.

A közgyűlés legfontosabb feladata, hogy döntsön a társasház közös tulajdoni részeinek hasznosításáról (például az utcaszinten lévő üzlethelyiségek bérbeadásáról), továbbá arról, ha nagyobb felújítási munkák szükségesek, de a közgyűlés dönt arról is, belevágjon-e a társasház egy korszerűsítési programba, amelyhez a tulajdonostársak nagyobb összegű anyagi hozzájárulása, vagy esetleg hitelfelvétel is szükséges. A közgyűlésen fogadják el továbbá a tulajdonosok a társasház éves költségvetését és elszámolását is – ezért írja elő a törvény, hogy legalább évente egyszer közgyűlést kell tartani. Fontos tudni, hogy a közös képviselőnek kötelessége a közgyűlés előtt megküldeni az éves elszámolást és az azt alátámasztó kimutatásokat, ellenkező esetben a tulajdonostársaknak nincs lehetősége arra, hogy érdemben döntsenek a társasház gazdálkodásáról.

Miért fizetünk közösköltséget?

Az természetes, hogy a saját lakását minden tulajdonos maga köteles fenntartani, azonban egy társasházban közös tulajdonba tartozó épületrészek és helyiségek is vannak, amelyek fenntartását szintén finanszírozni kell. Emellett fizetni kell a szükséges, nagyobb volumenű felújítások költségét is, melyek az egész épületet érintik, és minden tulajdonostárs javát szolgálják (például az épület szigetelése). Mindezeknek a költségeknek a fedezésére határozza meg a társasház közgyűlése a közös költség éves mértékét, amely a tulajdoni hányadok arányában terheli az egyes tulajdonosokat.

Mivel számos társasházban probléma a közösköltség fizetésének elmaradása, ezért a törvény lehetővé teszi, hogy a legalább 3 havi elmaradással rendelkező tulajdonostárs tulajdoni hányadát és külön tulajdonát a társasház jelzálogjoggal terhelje meg, ha a közgyűlés erről határoz. A közgyűlés jelzálogjogot „alapító” határozatát ilyen esetben ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni, majd be kell nyújtani a földhivatalhoz. Természetesen ha a közgyűlés ilyen jelzálogjog alapításról dönt, az érintett tulajdonos a kérdésben nem szavazhat. A jelzálogjogot alapító közgyűlési döntés háromhavonta megismételhető, ha a delikvens továbbra sem fizeti a közösköltséget. Ha viszont megfizeti a hátralékát, 8 napon belül a közös képviselőnek ki kell adnia a jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt.

Nem csupán a közgyűlés dönthet a hátralékos tulajdonostárs ingatlanának jelzálogjoggal való megterheléséről. Ha a közgyűlés felhatalmazza előzetesen erre a közös képviselőt az SZMSZ-ben, akkor nincs szükség a közgyűlés összehívására sem, a közös képviselő önállóan intézkedhet.

A közös képviselő feladatai

A közös képviselő legfontosabb feladata a társasház működésének biztosítása. Ezért a közös képviselő az a személy, aki előkészíti és végrehajtja a közgyűlés határozatait, megteszi a szükséges intézkedéseket az épület fenntartásának biztosítása érdekében, beszedi a közös költséget, továbbá érvényesíti a társasház ezzel kapcsolatos igényeit – például polgári pert kezdeményez, vagy eljár a jelzálogjog bejegyeztetése érdekében.

Mivel a közös képviselői tisztség bizalmi jellegű, így a törvény meghatározza azt is, ki nem viselhet ilyen tisztséget. Eszerint nem lehet közös képviselő az, aki büntetett előéletű, vagy akit a közös képviselői foglalkozás folytatásától jogerősen eltiltottak, továbbá aki a közös képviselői tevékenysége alatt keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget (tehát például tartozik egy társasháznak).

Jogorvoslat – ha rosszul mennek a dolgok

Előfordulhat, hogy olyan társasházban élünk, ahol a többség számunkra hátrányos döntéseket hoz a közgyűlésen – ekkor jogaink megóvását a bíróságtól kérhetjük. Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.

Nem csak egyéni akcióra van azonban lehetőségünk, ha úgy érezzük, hogy jogszabályellenes határozatot hozott a közgyűlés. Jó ha tudjuk ugyanis, hogy a helyi jegyző hivatalból köteles ellenőrizni azt, hogy a társasház működése, illetve a társasház szervezeti és működési szabályzata vagy alapító okirata megfelel-e a hatályos jogszabályoknak. Ha tehát olyan rendelkezés kerül az SZMSZ-be, amely álláspontunk szerint jogszabálysértő, értesíthetjük a jegyzőt, aki hivatalból le fogja folytatni a szükséges eljárásokat.

***

A társasházi életnek tehát megvannak az előnyei és a hátrányai is, melyeket érdemes számba vennünk, ha új lakás vásárlásán törjük a fejünket. Társasházban élni ugyanis lehet egyszerre áldás és átok: hiszen jó, ha bizonyos dolgokról gondoskodnak helyettünk, és nem nekünk kell elintézni (például a hó eltakarítását a ház előtt), viszont egyúttal alkalmazkodnunk is kell a többség akaratához és igényeihez. Sajnos a legtöbb társasházi közös képviselő nem ad részletes tájékoztatást társasházi jogainkról, tehát nekünk kell utánajárnunk a dolgoknak, ha érvényesíteni kívánjuk az akaratunkat. Ha úgy érezzük, hogy érdekeinket már csak a bíróság előtt tudjuk érvényesíteni, mindenképpen kérjük társasházi jogban jártas jogi képviselő segítségét.