Mindenkivel történt már olyan eset, hogy sétált az utcán, és talált valami olyan dolgot, amelyet a tulajdonosa látszólag eldobott, vagy valószínűsíthetően elveszített. Sok emberben ilyenkor előjöhet a kétség, hogy mit kell kezdeni az adott tárggyal, hogyan találhatja meg a tulajdonost, vagy ha ez lehetetlennek tűnik, kinek kell leadni azt, vagy meg lehet-e tartani. Mivel egy téves döntés akár azt is eredményezheti, hogy bűncselekmény elkövetésével vádolnak meg minket, az alábbiakban bemutatjuk, hogyan kell eljárni, ha találunk valamit, amit esetleg meg is tartanánk.
Az első kérdés: kell-e nekem?
Akár nap mint nap előfordulhat velünk, hogy az utcán elhagyott, kis értékű tárgyat találunk, például sapkát, cipőt, zsebkendőt stb. Ilyenkor legtöbbször meg sem állunk, továbbmegyünk, hiszen az értéktelen kis tárgyra nem tartunk igényt. Fontos hangsúlyozni, hogy a találás szabályai csak akkor érdekesek számunkra, ha az adott dolgot meg is akarjuk tartani. Senkinek nincs ugyanis olyan kötelezettsége, hogy egy elveszített dolog tulajdonosát minden áron megkeresse, ha az a dolog számára is érdektelen, nem tart rá igényt.
Ha azonban a talált dolgot meg is akarjuk tartani, már más a helyzet. A Polgári Törvénykönyv szerint három feltétele van annak, hogy egy talált dolognak tulajdonosává váljunk: 1. mindent megtettünk annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa; 2. a dolog tulajdonosa a dologért a találástól számított 1 éven belül, élő állat esetén 3 hónapon belül nem jelentkezik; 3. a dologra igényt tartunk és erről nyilatkozatot is teszünk. Lássuk tehát ezeket a feltételeket részletesebben.
A tulajdonos felkutatása
Vannak olyan tárgyak, amelynél a tulajdonos felkutatása egyszerű, például ha az elveszített tárcában benne van a tulajdonos személyi okmánya, vagy egy mobiltelefonnál jó esetben fel tudunk rajta hívni egy ismerőst, családtagot, aki megadhatja a tulajdonos elérhetőségét. A legtöbb esetben azonban általában fogalmunk sincs, hogy az adott tárgyat ki hagyta el, és egyáltalán kell-e még neki. Ilyen esetben a találástól számított 8 napon belül a találás helyén működő jegyzőnek kell leadnunk a dolgot. A jegyzőnek való átadáskor nyilatkozhatunk arról is, hogy igényt tartanánk-e a dologra, ha azért a tulajdonos nem jelentkezik, erről az igénybejelentésről pedig a jegyzőtől írásos igazolást kapunk.
Más a helyzet akkor, ha a dolgot közönség számára nyitva álló helyen, vagy járművön találtuk. Ilyennek minősül például a bank, a posta, a különböző hivatalok, üzletek, plázák, szóval bármilyen hely, ahova bárki beléphet. Közönség számára nyitva álló helynek minősül továbbá minden tömegközlekedési jármű is. Ha ilyen helyen találunk valamit, akkor azt semmiképpen nem tarthatjuk meg, nem szerezhetünk rajta tulajdont sem. A tárgyat le kell adnunk az üzemeltető alkalmazottjának, tehát egy banki vagy postai dolgozónak, a buszon pedig a buszvezetőnek. Az üzemeltető azután három hónapig köteles megőrizni az adott talált tárgyat, ha pedig nem tudja megőrizni (mert például olyan dolog, amit nem tudnak tárolni), a dolgot át kell adni a jegyzőnek. Három hónap elteltével a jegyző vagy az üzemeltető köteles értékesíteni azt a talált tárgyat, amelyért a tulajdonosa nem jelentkezett.
A talált tárgy átadása a tulajdonosnak
Ha elveszítünk valamit, és legalább körülbelüli sejtésünk van arról, hol hagyhattuk el, keressük az adott hely szerint illetékes jegyzőt, vagy a közforgalmú helyek esetén a talált tárgyak osztályát. Ha egy éven belül jelentkezünk az adott dologért, akkor a jegyző, vagy más illetékes személy köteles részünkre kiadni a dolgot, vagy annak pénzbeli értékét, ha időközben már értékesítésre került volna a sor. Egy év elteltével azonban az addig őrzött tárgyakat mindenképpen értékesíteni kell, és az ebből befolyó pénz az államot illeti meg.
A talált tárgy átadása a találónak
Ha a jegyző három hónapig őrzi a talált tárgyat, azonban azért senki sem jelentkezik, akkor három hónap elteltével a tárgyat a jegyző kiadja a találónak. Fontos hangsúlyozni, hogy ez ilyenkor még nem tulajdonba adást jelent! A találó csupán arra válik jogosulttá, hogy a dolgot használja, azonban nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, vagy nem adhatja másnak a használatába. A tulajdonszerzés – mint ahogyan korábban írtuk – a találástól számított egy év elteltével történik meg. Ha a találáskor a megtaláló nem tartott igényt a dologra, csupán volt olyan rendes, hogy azt leadta a jegyzőnél, három hónap elteltével a jegyző a dolgot értékesítheti.
Jutalom jár, ha jogszerűen járunk el
Amennyiben a talált dolog nagyobb értékű, de a találó nem szerzi meg annak tulajdonjogát, méltányos összegű találódíjra tarthat igényt. A találó jutalom iránti igénye olyan erős védelemben részesül, hogy a találó akár megtagadhatja a dolog átadását is a tulajdonosnak mindaddig, míg jutalmát meg nem kapja. A jutalom azonban természetesen csak akkor illeti meg a találót, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgát visszakaphassa.
„Kincstalálás”
A jog külön szabályozza azt az esetet, amikor valaki műemléki értékű ritkaságot, jelentős értékű vagyontárgyat talál, ezt a jog kincstalálásnak nevezi. Ilyen tárgyak esetén a találó köteles azt az államnak felajánlani. Ha az állam nem tart igényt a tárgyra, annak tulajdonjogát a találó szerzi meg – amennyiben így kívánja – ha pedig az állam megtartja a talált dolgot, a találó ebben az esetben is a vagyontárgy értékével arányos találódíjra jogosult. A bírói gyakorlat szerint ebben az esetben a tárgy értékének egyharmada az az összeg, amely méltányos értékű találódíjnak tekinthető.
Ha a talált tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, annak tulajdonjoga mindenképpen az államot illeti meg, arra a találó semmiképpen nem tarthat igényt.
Büntetőjogi következmények
Láthatjuk tehát, hogy a jogszabályok pontosan előírják a követendő eljárást arra az esetre, ha találunk valamit, amit megtartanánk. Nem árt ezeket a szabályokat ismerni, ugyanis büntetőjogi következményei is lehetnek annak, ha valaki nem igyekszik megtalálni az elveszített dolog eredeti tulajdonosát, egyszerűen csak megtartja azt.
A büntetőjog a jogtalan elsajátítás bűncselekményével szankcionálja azt a cselekményt, ha valaki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy 8 napon belül a hatóságnak, vagy annak, aki elvesztette, nem adja át. A cselekmény súlyosabban minősül akkor, ha a tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, vagy régészeti lelet.
Fontos tudnunk tehát, hogy nem számít elhagyott, gazdátlan dolognak az elkóborolt háziállat, illetve a közönség számára nyitva álló helyen talált dolog sem. Még abban az esetben sem feltételezhetjük egyértelműen azt, hogy a tulajdonos lemondott a dologról, ha azt például egy szemetes kukában találjuk. Megtörtént eset, hogy valaki egy utcai szemetesben talált egy mobiltelefont, és mivel úgy gondolta, hogy a telefont azért dobták ki, mert már nem kellett a tulajdonosnak, használni kezdte azt. A telefon azonban lopott volt. Valaki szórakozni akart, kicsit használta, majd kidobta, a tulajdonos azonban már bejelentette a lopást, és a telefont keresték a rendőrségen. Amint a találó bekapcsolta a telefont és használni kezdte, azonnal bemérték, és a rendőrség jogtalan elsajátítás bűncselekményével gyanúsította meg. A találó végül egy megrovással megúszta, viszont elmondható, hogy azért keveredett bajba, mert nem ismerte a találás során követendő szabályokat.
Nem jogtalan elsajátítás, hanem egy súlyosabb bűncselekmény, lopás valósul meg akkor, ha valaki olyan tárgyat tart meg, amelyet a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben, helyiségben, a közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítási eszközén felejtett valaki. Ugyanez vonatkozik az üzletben, vendéglátó-ipari egységben, szállodában felejtett vagyontárgyakra is.
Ha találunk valamit, amit megtartanánk, akkor jobban tesszük, ha betartjuk a találás fenti szabályait, hiszen könnyen nagy bajba is kerülhetünk. Soha sem szabad azt feltételezni, hogy a dolgot a tulajdonosa nem véletlenül, hanem szándékosan hagyta el, inkább mindig igyekezzünk megtalálni a tulajdonost, vagy adjuk le a tárgyat a megfelelő hatóságnak. Ha ugyanis tényleg a tárgy tényleg nem kell senkinek, akkor úgysem fognak érte jelentkezni, és megfelelő idő elteltével a dolog jogszerűen is a miénk lehet, ezért nem érdemes kockáztatni egy esetleges büntetőeljárást. Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy kinek és hogyan kell leadnunk a talált tárgyat, kérjük ki jogban jártas ismerősünk segítségét.