Több olyan szituáció adódhat az életben, amikor igazunkat csak rejtett kamerás felvétellel, vagy titkos hangfelvétellel tudjuk bizonyítani. Hiszen ha tudná az illető, hogy felvétel készül róla, akkor nyilván máshogy viselkedne. Kérdés az, hogy készíthetünk-e ilyen felvételeket, illetve ha már megtörtént a felvétel készítése, akkor hogyan tudjuk felhasználni a rejtett felvételt.
Kép és hang készítése
Érdemes tudni, hogy az emberek kinézete és hangja olyan dolog, amit a magyar törvények személyiségi jogként védenek. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek tiszteletben kell tartani azt, hogy a másik akarja-e, hogy róla felvétel készüljön, vagy sem. Engedély nélkül nem fotózhatunk vagy videózhatunk le másokat, és nem vehetjük fel mások beszédét vagy beszélgetését.
Az engedélykérés egyedül két esetben nem kötelező. Az egyik, ha tömegfelvétel készül. Ebbe beletartoznak a tömeges rendezvények, mint például koncert, tüntetés, futóverseny, stb. A lényeg, hogy nem emelhetünk ki senkit a tömegből. A másik mentesülési ok a nyilvános közéleti szereplésről készített felvétel. Itt figyelni kell arra, hogy közéleti szereplést mond a törvény, és nem közéleti szereplőt. Tehát a magatartásról beszél és nem az emberről. Valójában nem arról van szó, hogy ha valaki híresség, akkor korlátok nélkül lehet fotózni és kamerázni, például a magánéletét, hogy kivel hol találkozik, hol ebédel, stb. Csak akkor lehet ezt megtenni, ha nyilvánosan szerepel valahol. Ugyanakkor a fordítottja is igaz. Ha egy magánember közszereplést vállal, pl. egy tüntetésen lelkesítő beszédet mond, akkor számoljon azzal, hogy nincs szükség a hozzájárulására, hogy valaki lefotózza, vagy videóra felvegye.
Ha valaki a fenti szabályokat nem veszi figyelembe, és megsérti mások személyiségi jogait, akkor abból bizony szankciók lehetnek: polgári jogban sérelemdíj, illetve kártérítés, de a fizetésnél nem feltétlen áll meg a történet, mert a büntető bíróság más büntetéseket is kiszabhat.
Ennek ellenére előfordulhat, hogy valaki rejtett kamerás felvételt készít abból a célból, hogy azt a későbbiekben felhasználja, az alábbiakban ezeket az eseteket vesszük sorra.
Felhasználás lejáratásra
Ha valakiről készítünk egy vicces képet vagy videót, amit közzéteszünk az interneten azért, hogy lejárassuk, vagy kínos helyzetbe hozzuk, nemcsak személyiségi jogot sérthetünk, hanem még becsületsértést is megvalósíthatunk. Ez már a büntetőjog irányába is elviheti az eseményeket.
Például, ha felvételt készítünk egy évzáró ünnepségen, és felvesszük, ahogy az egyik diák hasra esik a jutalom átadásakor, majd a videót megosztjuk a facebookon, hogy mások is jót mulassanak rajta, ez helytelen, jogsértő viselkedés.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy ha valaki hozzájárulását is adta egy kép készítéséhez, illetve az interneten való megosztáshoz, az még nem jogosít fel a fénykép módosítására, photoshoppal való átalakítására, például kivágjuk a fejét, és valamilyen kínos környezetbe illesztjük, vagy olyan feliratot teszünk mellé, amit valójában nem mondott, csak illik az arckifejezéséhez, és viccesebbé teszi. Tehát, ha karikatúrát készítünk, ami esetleg megszégyenítő, lejárató jellegű, az is sértheti a személyiségi jogokat, illetve ennek is lehet büntetőjogi vonatkozása.
A képeket, videókat és hangokat, amiket készítünk, független attól, hogy jogosan vagy jogellenesen tettük, csak nagyon óvatosan használhatjuk fel, engedéllyel, mások becsületét nem sértő módon.
Felhasználás bíróságon
Értelemszerűen, ha egy képet, videót vagy hangot jogosan készítünk, bármikor felhasználhatjuk bíróságon és más hatóság előtt. Ilyen tipikusan, ha biztonsági kamerát üzemeltetünk a jogszabályoknak megfelelően, és felveszünk vele egy betörést, bolti lopást, verekedést, stb. A felvételt nyugodtan átadhatjuk a rendőrségnek, hogy kinyomozzák, ki volt a tettes.
Felmerülhet a kérdés, hogy egy biztonsági kameránál a hozzájárulást mégis hogy szerezhetjük be, hiszen biztos nem fog hozzájárulni a bűnöző, hogy átadjuk a rendőrségnek a felvételt. A hozzájárulásnak azonban nem kell kifejezett nyilatkozattal történnie, vannak ugyanis olyan esetek, amikor a hozzájárulás vélelmezhető. Ha jól látható helyen ki van téve, hogy kamerával megfigyelt terület, ennek ellenére mégis bemegy, akkor ezzel azt jelezte, hogy hozzájárul a felvétel készítéséhez. Ezt hívják ráutaló magatartásnak.
Titkos felvétel
De mi a helyzet, ha rejtett kamerás felvételt csinálunk, vagy titokban veszünk fel egy beszélgetést?
A polgári peres eljárásokban (például kártérítési vita, biztosítással kapcsolatos vita) a bíróság szabad bizonyítási rendszerben dolgozik. Ez azt jelenti, hogy bármit szabadon fel lehet használni bizonyítékként, akár helyes eljárással szerezték be, akár nem. Mindez azonban a személyiségi jogok védelméről már elmondottakat nem teszi semmissé. Tehát, felhasználhatjuk a felvételeket, de ezzel vállalnunk kell egy esetleges személyiségi jogsértés iránt indított per kockázatát.
A büntetőeljárás már ennél szigorúbb. Alapvetően ott sincs megkötve a bíró keze, hogy mi számít bizonyítéknak, viszont nem lehet bizonyítékként felhasználni azokat a dolgokat, amiket a bíróság vagy az ügyészség bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.
Kérdés az, hogy a rejtett kamerás felvétel felhasználása vajon a fenti tilalom alá esik-e. Szerencsére, a Kúria egyértelművé tette, hogy az ilyen felvételek felhasználhatók büntetőügyben is. Így, ha megtudjuk, hogy valaki folyamatosan pénzt emel el a kasszából, de nincs rá bizonyítékunk, rejtett kamerával felvétel készíthető, és azt a rendőrségnek át lehet adni, azt bizonyítékként fogják kezelni.
A felhasználás ára
Mivel a rejtett kamerás felvétel felhasználása – az elmondottak alapján – személyiségi jogokat is sérthet, a felhasználás visszatámadásra is lehetőséget adhat. Ugyanis ne felejtsük el, hogy ezzel adatvédelmi szabályokat szeghetünk meg, illetve személyiségi jogokat sérthetünk, ami miatt bírságot, illetve sérelemdíjat kell fizetni bizonyos esetekben.
Az, hogy a sérelemdíjat, vagy bármilyen követelést megítélik-e a másik félnek, az eset körülményeitől függ. Ha az egyetlen célunk a bizonyítás volt a felvétellel, és nem visszaélés más jogaival, vagy nem hamis bizonyítékot gyártottunk, illetve nem ferdítettük el a tényeket, akkor kevés esélye lesz a reklamálónak a személyiségi jogai érvényesítésére.
Megtörtént eset, hogy valaki fényképeket készített arról, hogy a szomszédja szabálysértő módon hulladékot éget. A képek alapján eljárást is indított, és meg is büntették a szomszédot. A szabálytalankodó szomszéd persze visszaperelte a fotózó szomszédot, hogy megsértette a személyiségi jogait, és az adatvédelmi rendelkezéseket is. A Kúria viszont úgy döntött, hogy nem sérültek sem személyiségi-, sem adatvédelmi jogok. Ezt azzal magyarázta, hogy a hatósági eljárásokban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Mivel ez a cél jogilag megalapozott, és csak ebből a célból lett felhasználva a felvétel, ezért nem sérülhettek személyiségi, illetve adatvédelmi jogok.
Tehát a fentiek alapján rejtett kamerás és rejtett hangfelvételeket fel lehet használni, de csak ésszel, a célnak megfelelően, és csak a legszükségesebb mértékben. Ha elbizonytalanodnánk, hogy mit hogyan lehet felhasználni, akkor inkább kérjük ki egy ügyvéd véleményét, mielőtt még olyat tennénk, ami később visszafelé sülne el.
